CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Tavasz
Egy magyar kolostor
Egy beteg testvér
A dudai lévita
A szűz eredetije
Golgota
A föltámadás
Az üres fészek
Az első halott
Az első siker
A vízió
A futás
A válság órái
A lévita
Mézeshetek
A gerilla
Egy kis tévedés
A jutalom
Viszonttalálkozás
Hogyan lesz a fiúból atyáinak atyja?
Az utolsó ágyú
A csáb
Az Alligator
Az átültetett növények
Mindent egyszerre
A cseh Svájcon át
A hívott könnyek
Walter Leó bankár
Ismét itthon
A híresség átka
A hang a tenger alul
Éjsarki felfedezések
"Never more." Soha többé
Consors és Consors
Mademoiselle Belle Ange
A kézcsók következményei
Gyógyíthatlan bajok
Az "Újvilág"
A felelet
A titkos kulcs
Zeüsz, a nimfa és a faun
Fatime
Serena
Ismertető
Jókainak ez a regénye először 1875-ben jelent meg könyv alakban, s keletkezésének olyan előkelő időbeli szomszédai vannak, mint a Fekete gyémántok vagy Az arany ember. A történet első fele a szabadságharc lírai-romantikus megjelenítése. Áldorfai Ince, a fiatal szerzetes minden testi-lelki jó tulajdonsággal felruházott, ideális alak, a szabadságharcban katonának áll, s hőstettei révén ezredesi rangra emelkedik. A harcok közben összetalálkozik még pap korában megismert szerelmével, Serenával. A reménytelennek látszó helyzetben református vallásra tér át, és elveszi feleségül. Serena nem kevésbé ideális alak, mint Ince, számára nincs lehetetlen. Mikor a szabadságharc már elbukott, Törökországba menekülnek, s ott Serena menti ki férjét egy osztrák hadihajóról. Amerikába emigrálnak, békés, idilli életet élnek. A második részben Jókai hazahozza hősét Amerikából (a provizóriumnak a kiegyezés felé tartó időszakában vagyunk). Serena az úton hajótörésben meghal, Áldorfai képviselő lesz, híres ember, megismerkedik az eszményien hideg arisztokratának ábrázolt Starrwitz Hanna grófnővel, és feleségül veszi. A polgár és az arisztokrata nő közötti házasság felbomlása, a kiegyezés utáni "gründolás" züllött légköre s Áldorfai előbb erkölcsi, majd testi-lelki összeomlása tölti ki a második rész cselekményét.
A regény világosan különváló két része mintegy kontrasztot alkot; míg a másodikban mélységes kiábrándultság tükröződik a kiegyezés utáni közállapotokat illetően, addig a mű jelen idejének lehangoló kisszerűségével szemben a szabadságharc hősi világa már-már eposzi dimenziókba emelkedik.
Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk