CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Az unalom
Akivel az ember párbajt akar víni
A kedves ember
Miről gondolkoznak a gyermekek?
Nem neked való az!
A menyasszonyvivés
A Lúcsia barlang
Az erős Juon
A geinai leányvásár (Rubán Tódor regéje az erős Juonról)
A fekete ékszer
Két mese, melyek közül csak az egyik igaz
Mikor a gazdag ember halni készül
Az aradi estélyek
Árulás árulásért
A mikalai csárda
Az, aki a Fatia Negrát felismeri
Babérossy Leánder
Margari úr
A nő, kit nem lehet feltalálni
A reszkető kéz
Küzdelem az aranyért
Az üldözött vad
A rémlátás
Az egyezkedés
Végszavak
Ismertető
1860-ban jelent meg Jókai egyik legnépszerűbb regénye, a Szegény gazdagok, amely egyben az író legvitatottabb műve is: az utókor művészi értékeit megkérdőjelezte. Mindenesetre olyan kalandregény, amelynek számottevő társadalmi mondanivalója van.
Hátszegit, a kettős életű rablóvezért, akit hol gazdag, gavallér báróként, hol félelmetes rablólovagként, Fatia Negraként látunk viszont, nemcsak morális okokból - vagyis rabló mivolta miatt -, hanem ridegsége, a közügyek iránti érzéketlensége, gőgös arisztokrata magatartása miatt gyűlölteti meg az olvasóval. A cselekmény másik szála a reformkori Pest kapzsi, kereskedő-uzsorás világában, Lapussa Demeter famíliájában játszódik. A cselekmény két szálát Lapussa unokája, a szerelmétől elszakított, Hátszegihez feleségül kényszerített áldozat, Henriette személye köti össze. Az izgalmas történet nagy része gyönyörű erdélyi tájakon játszódik. A regényből több filmfeldolgozás is készült.
Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk