Tétel adatlapja
CÍMLAP
Jókai Mór
Szép Mikhál

TARTALOM, ÉLETRAJZ


Tartalom

Első fejezet
(Mellnec foltaann leiratic, mill bewlchenn ees tzeeleraaniosann newelee wala naghitizteleteu vr vrvnc az ew aarwa haiadon leaniaat, az zeep Mikhalt.)

Második fejezet
(Elewadatic mikippen ronghaalaa vala megh az saarkan naghilizteleter: 'vr vrvncnac minden bewlch practicait?)

Harmadik fejezet
(Holott megmaghiaraaztatic, mikeeppen eleebwalo az, ki az baaraaniokat ewrzi, mint az ki lewaagia.)

Negyedik fejezet
(Holott leiratnac mindenfeele wezedelmec ees latroc, kictől chodaalatos modonn lezen az igazacnac megzabadvlaasoc.)

Ötödik fejezet
(Mely naghion rewvid lezen, ees nem igen kellemetesen fog befeieztetewdni.)

Hatodik fejezet
(Illendew moodonn felwilaagosithia az eddig laatott homaaliossághokat.)

Hetedik fejezet
(Leiratic az haaz, ees annac gazdazzonia.)

Nyolcadik fejezet
(Mellbenn megiratnac a vizontlaataasnac az ew ewrewmei, ees minden ember megismeri lezen az ew aallapotiaat.)

Kilencedik fejezet
(Mellnec rendeenn az kegies athia megdorgaalia wala kemeen ziwwel az ew elteewedetth magzattiat, ees vtoliaara bochaanathiaat adia leezen az megteerewnec.)

Tizedik fejezet
(Melbenn elmondatnac az maas azzoni aallatnac heaabawalo zvgolodaasai az Zeep welaagi rend ellen.)

Tizenegyedik fejezet
(Melyben leraizoltatic, mill zewrniev naghi wezedelem leezen abbol, ha az azzoniaallat ninchen megeleegedwe az ew sorsaawal ees nem engedelmeskedic az ew hitews taarsaanac.)

Tizenkettedik fejezet
(Mell naghion kis zaamu zawacbol fog aallani, hanem annaal svlosabbacbol.)

Tizenharmadik fejezet
(Meeg chac gianittatnac; de egeezlen nem tvdatnac az gonoz bozorkaan alattomoss practicai.)

Tizennegyedik fejezet
(Az holott elmondatic, mikippen nem mindenkoron keewaanatos zerenche az hatalmas vracnac taarsasaagaabann walo mvlatozaas.)

Tizenötödik fejezet
(Bálint hasonlatoskeeppen felchap azoc kewzzé, a kic weerbenn dolgoznac wala)

Tizenhatodik fejezet
(Kiben bebizoniossodic, mi zewrnevssiges nagi hazna vagion annac, ha az idess ania az ew magzatiahoz kemeni ziwwel wiseltetic wala es towabba az tewrewkkel walo cheteepatenac az ew dolga, mellnec elolwasaasa irtoztato lezen.)

Tizenhetedik fejezet
(Kibewl megtvdivc peelda aaltal, hogi a ki roz vtra indvl, mindiart azonnal az werembenn esic.)

Tizennyolcadik fejezet
(Kiben meghiratic az io paitaassoknac kevlewmb-kevlewmbfeele zerencheeic, es hogi kinec teniere, ki nec talpa tewric wala.)

Tizenkilencedik fejezet
(Ennec tewrteenete fewlewtte nagion hasonlit az Joseph es Potiphaarne tewrteeneteehez; de meeg sem egeeszlen olian, miwel hog weeghezteevel nem az Joseph kerevl az tewmlewtzbenn, hanem az Potiphaar.)

Huszadik fejezet
(Az mellben nagion kewrnievlmeeniessen; hanem igen vnalmassan elewadatic az raboknak az ezer kiwaltatasaanac teketoriaya.)

Huszonegyedik fejezet
(Igenis ewrwendetes hir eerkezic wala: mellbenn wagion gonozaknac pvztvlaasa.)

Huszonkettedik fejezet
(Mellnec foliamatthiaabann elmondatic az gonoz embereknec rettentew sorsuk ees peeldaadasvc, mell az genge ziweveknec naghi zomoorusaaghot okoz wala, az megaatalkodottac penig peeldat belewle nem weznec wala.)

Huszonharmadik fejezet
(Mellben kidervl, hogi minden gonoznac az okozoia ew maga az + + + pokolbeli satan, ees annac straazsamesterei az rvt bozorkanioc, walamellec az halando embereket megrontani az ew fvrfangoss practicaikval mindeetig keezen wadnac.)

Huszonnegyedik fejezet
(Mell naghi leegien az fiatalsaagnac az meggondolatlansaaga, es az azzonioknac az ew rawazsaagvc az ferfiaknac zerelemre waló elchaabitaasaaban, hiwseegessenn elewadatic.)

Huszonötödik fejezet
(Ember ki sem tvdna gondolni rawazsaagokat, miket iawas azzoniok kifvndaalnac, mikoron zereznec haazassaagot zeeretewc között, kiket ewzze boronaaltac wala.)

Huszonhatodik fejezet
(Az aalortzassaag elveezi megeerdemlett bevanteteesit, azonban az irgalmassaag segitseegeere eerkezic az zanakozaasval, ees megzabaditia az zorongattataasbavl.)

Huszonhetedik fejezet
(Ki leezen mvtatwa, mell erews hatalom az azzonoc akaratia ez wilaagon es mi nagi giorsasagval megtvdia forditani az feerfiac altal rendeltetett allapotokat.)

Huszonnyolcadik fejezet
(Mellben nagi aatwaaltozasoc mennec weegbenn, ugi hogi az emberec alig ewsmernec immaaron magvc magvkra iss. Az Mikhal pedig raagalmaztatic wala, holott ebben az egiben weetkes nem wolna.)

Huszonkilencedik fejezet
(Mellnec rettentew nagi hartz haborvwal lezen foglalkozaasa, kibevl ki fog tevnni, mekkora devhews harag lakozic wala az Balint ziweebenn, ha az ew hitwews taasaat baantiaac wala?)

Harmincadik fejezet
(Meghlaatia leezen az kegiess olwaso, hogi ambaator giewniezewrevseegess dolog az testi zeepseeg; azonbann soc nagi wezedelmeknec wernzeiben sokakat az belevízen.)

Harmincegyedik fejezet
(Waloobann igaz amaz ewssi kewzmondaas, hogi az howaa az********** maga nem mehet, oda ween azzont kevld. Az mi pedig chac az gonoz azzoniokra eertetendew; miwelhogi wannac zaamossan hailott korban lewew azzonioc, kic istenfeelew eeletet eelmec ees az emberekwel ioot chelekeznec.)

Harminckettedik fejezet
(Mellnec rendeen megtadivc, hogi nem tanaachoss az +++-t megfogni; mert ha zarwaan fogivc, megewklel, ha torkaann fogivc, megharap, ha haatvl fogivc, megrvg.)

Harmincharmadik fejezet
(Megmagiaraaztatic, mill soc io vagion abban, hogy "pvblica privatis rpaecedvnt", az az: az nilwaanwaloo dolgoc elewbb elinteeztetendewk, hogi sem mint az magaanos tenniwalooc.)

Harmincnegyedik fejezet
(Beteliesedic az pelldabezeed, hogi ki mibenn bevnewss, abban megbevnhewdic.)

Harmincötödik fejezet
(Nem minden akeppen terwrteenic az vilaagon, a mint elewre kifvndaaltatott wala.)

Harminchatodik fejezet
(Mellbenn leiratic az hvshagio keddi bolondozaas.)

Harminchetedik fejezet
(Ez penig zool az hamwazo zeredai penitentziarvl.)

Harmincnyolcadik fejezet
(Leiratic, mell soc kiseertetec laknac ees ieztenec az cimeteriumokban.)

Harminckilencedik fejezet
(Mellbenn mindenkinec weegteere igazsaag teetetic.)

Utolsó fejezet
(Mindenec elmvlnac, de az igaz tvdomaan ewrewkkee megmarad.)

Jegyzetek a "Szép Mikhál"-hoz


Életrajz

Jókai Mór (1825-1904): író, újságíró, szerkesztő. Komáromban született kisbirtokos nemesi családban. A pápai önképző körben ismerkedett meg Petőfivel. Bár ügyvédi oklevelet szerzett, első regénye, a Hétköznapok (1846) sikerén felbuzdulva az írói pályát választotta. Pesten a Tízek Társaságának tagja, 1847-ben az Életképek c. folyóirat szerkesztője. A szabadságharc idején a forradalami ifjúság egyik vezére. Világos után bújdosni kényszerül, majd élclapokat szerkeszt (Nagy Tükör, 1856; Üstökös, 1858). 1863-ban megindítja a Hon c. hírlapot. 1865-ben képviselővé választották, az országgyűlésen a Határozati Párthoz csatlakozott, és életre szóló bartáságot kötött Tisza Kálmánnal. A politikától fokozatosan visszavonult. 1894-ben ötvenéves írói jubileumát az egész nemzet ünnepelte, ekkor jelentették meg műveinek százkötetes díszkiadását. Születésének centenárumán kódexet neveztek el róla. Tagja volt a Kisfaludy és a Petőfi Társaságnak, 1858-tól a MTA-nak.

A nemzeti romantika megteremtője. Romantikus idealizmusa, színes fantáziája, mesélőkészsége révén a legnépszerűbb magyar prózaíró, regényei teremtették meg a mai értelemben vett olvasóközönséget. Műveinek szellemét alapjaiban a liberalizmus és optimizmus hatja át, amely 1867-ig szinte nemzeti ellenállást jelentett. Csaknem minden írásában a tevékeny akaratot segíti diadalra. "Legfontosabb jellemvonása talán a mese, a megköltés. Állandó lebegésben, felfokozottságban, önnepi ragyogásban tartja ez az aspektus. Hőseiben eszményeket jelenít meg, mellékalakjaiban pedig a vágyott vagy ellenséges atmoszférát. Műfajában nagyon közek áll a legendához, Thomas Mann-i 'szép elbeszélések'-hez a mítoszhoz, vigasztalón és bíztatón mesél, új eposz hőséül emeli a hétköznapok emberét, nagyságot, bátorságot, önérzetet szuggerál elbeszéléseivel. Jókai életműve az ember és az élet apológiája." (Mezei József) Művészetét sajátos kettősség, a népiesség és a romantika, valamint a különféle elemek ötvözése jellemzi. Regényeinek szerkezete általában egyszerű: a cselekmény rendszerint vonalszerű, különböző színhelyek és bonyodalmak váltakozása az időbeli előrehaladásnak megfelelően történik. Regényeinek alaptípusai: (a) heroikus, pl. A kőszívű ember fiai (1869), az 1848-as szabadságharc eposza; (b) vallomásregény, pl. Az aranyember (1872), a valósággal szembeállított idillképe; (c) kalandregény, pl. Fekete gyémántok (1870), amelynek tárgya a nemzeti iparosítás kifejeződése; (d) anekdotikus életkép, pl. Egy magyar nábob (1853), amely a reformkor legendáját teremti meg. Stílusának kialakulásában Jósika Miklós, Walter Scott, Dickens, Dumais, Sue, Verne, Zola hatása játszott szerepet. Magyaros, árnyalt, eleven nyelvét, mely kiváló elbeszélő tehetséggel párosult, elsőként Arany János méltatta.

M. Összes művei, 1-100, 1894-1898; Hátrahagyott művei, 1-10, 1912; Összes művei, 1-98 (krk.), 1972.

Forrás: http://www.zone.ee/aurin/lexikon/l_jokai.html


×