Ismertető

Az 1870-ben írt regény cselekménye mögött egyetlen valós mozzanat áll: Darichlik János címzetes püspök botránya, aki 1866-ban a magyar egyházi nagybirtok egy részét zálogba akarta adni a Langrand-Dumoncem belga bankháznak. A regényben két vállalkozó áll egymással szemben: Berend Iván, a bondavölgyi kis bányaüzem vezetője és Kaulmann Félix részvénytársasága. Kaulmann minden erővel - főleg Sámuel apát segítségével - igyekszik megszerezni Berend üzemét és a környező nagybirtokot, a Bondaváry grófok tulajdonát. Berend - bármennyire kiváló tulajdonságokkal és nagy ésszel bír, s bármilyen példásan vezeti is a kis üzemet, - hamarosan elbukna az egyenlőtlen versenyben, ha nem segítené egy romantikus véletlen. A cselekmény elején Kaulmann Félix Bécsbe csalja a gyönyörű szép munkáslányt, Elvirát. Vőlegénye, Szaffrán Péter - aki szintén Berend munkatársai közé tartozik, - bosszúból felrobbantja a részvénytársaság tárnáit. A Kaulmann-féle vállalkozás összeomlik, s az égő szénréteget csak Berend Iván korszakalkotó találmányával tudják eloltani. A végkifejletet számos romantikus fordulat előzi meg: a pesti társasági életből vett jelenetek, Berend Iván társasági sikereinek mozzanatai, a Bondaváry grófok története, Elvira sorsának alakulása, Kaulmann Félix és Sámuel apát vagyonszerző törekvéseinek akciói.

A főhős, Berend Iván igazi romantikus figura: nemcsak kiváló tudós, feltaláló, hanem sikeres társasági fiatalember is, a nők bálványa, kitűnő kardvívó, mesterlövész, szórakoztató társalgó. Különösen érdekes részlete a regénynek a Delej-országról szóló fejezet, melyben Jókai a jövőbe viszi el olvasóit, s bár kissé illuzórikusan, megrajzolja az egyenlőségre épült társadalom általa elképzelt életét. - Minden olvasónak ajánlandó.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk