KITALÁLTA A DIÁK

Görgőről sok szép nevetséges adoma kering a nép ajkán; így történt ez is a többek között. Tanítóért ment a gondnok Sárospatakra; emlékezvén reá, hogy a diákok előtt már szinte nevetség tárgya Görgő, megparancsolá az úton a kocsisnak, hogy ha majd a Kollégium előtt megállanak, akárki kérdi is senkinek se mondja, hogy hol laknak. Jól van, mond a kocsis. Éppen akkor állottak meg az iskola előtt, mikor tolult kifelé az ifjúság temérdeksége.

Ejnye, pajtás, de szép négy ló! – kiált egy diák a másikhoz; – hol laknak földi? – fordulván a kocsishoz.

– Nem mondom meg – szabódék a kocsis.

– Hát miért nem, atyafi? – mond a diák ismét – hiszen mi nem vesszük el a kendtek lovát!

– Nem mondom meg – ismét szabódék a kocsis –, mert nem szabad.

– Bizony talán Görgőn laknak kendtek? – szól egy másik.

– Kurátor uram! kurátor uram! – kiált rémítő hangon a kocsis a rektorprofesszorhoz menő után – jöjjön vissza szaporán, kitalálta egy kópé diák.


VisszaKezdőlapElőre