Rómában kilincsel házassága felbontásáért Zboróy Blanka grófnő, akit családja egy vén kéjenc herceghez, Cagliarihoz kényszerített. Sokszoros hálót kerítenek köréje, mert a herceg a vagyonára, a herceg titkára egy erdélyi kalandor, Vajdár pedig a kezére pályázik. Változatos és veszélyes ármánykodásaik gyűrűjéből egy sejtelmesen viselkedő, békés, de ügyesen merész tordai festő, volt diplomata és vasbányatulajdonos, Adorján Manassé menti ki. Természetesen beleszeret, s a forradalmi "anarchiától" terhes Olaszországon és Magyarországon át viszi haza menyasszonyát Erdélybe. Nyugalom ott sincs, az erdélyi magyar és román lakosság, nem utolsósorban az osztrák kamarilla bujtogatására, súlyos harcokat vív egymással. Ezekben a harcokban a székely Adorján család férfitagjait oroszlánrészt vállalnak. Felizgatott tömegek élén, pusztulásukra (kivált Blankáéra) tör Vajdár, akit már úgyis bűn terhel velük szemben. Leánytestvérüket, Annát cserbenhagyta, sőt Manassé nevére váltót hamisított. A harcok múltával Manassé hozzálát, hogy új Berend Ivánként felvirágoztassa a bányatelepet, de éppen őt, az erőszaktól elvben tartózkodó, pacifista, hithű unitáriust elviszik osztrák katonának. Fegyverét csak a magyar szabadság érdekében kész használni, belép a garibaldista magyar légióba, de a villafranca-i béke miatt harcokra már nem kerül sor, hazatér családjához, Blankához és két felcseperedő gyermekéhez.

A szépen megrajzolt torockói idill ellenpólusát adja Jókai a bécsi panamákba merülő arisztokrata hősök (Cagliari, Caldariva és lakájuk, Vajdár) sötét üzelmeivel. A puritán főhős, Manassé erkölcsi elégtételeként, Vajdár becsapva és megtörve tér vissza meghalni a hazai földre, volt menyasszonya, Anna koporsója mellé. A regény nem tartozik Jókai java munkái közé, de olvasmányos, lebilincselő.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk