CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Utazás a harangokkal együtt
I. El innen!
II. Akik egy istennel harcolnak
III. Tengerpart, tengertükör, tengerváros
IV. Egy dráma szavak nélkül
V. A kertek országa
VI. A holt lagúnák
VII. A tenger vőlegénye
VIII. A két oszlop köze
IX. A Márk tér
X. Drága szabadság
XI. A műkincsek
XII. A Dogék palotája
XIII. A Sóhajok hídja, a börtönök
XIV. A szörnyeteg
XV. Egy jelzetlen kép
XVI. A legszebb kép
XVII. A rombolás műhelye
XVIII. Három Róma
XIX. A római bérkocsis
XX. A legnagyobb kőhalom
XXI. A császári romok
XXII. Álmodások Rómában
XXIII. Amit ébren látunk
XXIV. A koldulás Rómában
XXV. A színház Rómában
XXVI. Domine quo vadis?
A bécsi börzén
A Reichsrathban
A bécsi hírlapokról
Berlin
Bismarcknál
Írói és művészi körök Berlinben
Német irodalmi viszonyok
A német írók otthon
Képviselői körök
A berlini magyarok
A Kárpátok között
Kárpátok
Északkeleten
A Rima völgye
A Vág völgye
Villámvonat szekéren
Úti levelek
Kolozsvárott
Torda, Enyed, Gyulafehérvár
Kelementelke
A homoródalmási barlang
Szent Anna tava
Úti táskámból
A szamosújvári fegyenctelep
Teleki Sándor. Koltó. Egy európai múzeum. Petőfi Koltón.
A megénekelt cigányleány, Pila Anikó. Kakas fogta farkast
I.
II.
Hogy lesz a kőből egy forint
A Leányka-kő
A Szent-benedeki várkastély
Tisza menti élet
A Hortobágy
Út a Hortobágyra
Délibáb
Napfelkölte
Debrecen
A magyar Tempevölgy
Úti képek
A befagyott Balaton, az ölelkező várromok
Azok a sok keresztek
A pesti síkság
Pest a XVII. században
Budapesti élet
A Svábhegy és a Zugliget
A Városliget
A Margitsziget
A duna-parti élet
Közlakomák, mulatságok
Ájtatosságok
Társadalmi és politikai élet
A királykoronázás
Ismertető
Akármilyen meglepő, a feledhetetlen tájleírások szerzője nem tartozik a nagy világutazók vagy a megszállott országjárók közé. Jókai fontosabb külföldi útjai (nem az életrajzi kronológia, hanem a kötetbeli sorrend szerint) Itáliába, Bécsbe és Berlinbe vezettek; többször járt Erdélyben, továbbá úti képeket festett a Hortobágyról, Debrecenről, a Balaton-vidékről és a fővárosról. Legalaposabban az 1876-os olaszországi és az 1853. évi erdélyi élményeiről számol be (Utazás a harangokkal együtt; Úti levelek). Előadásmódját a festői láttatás és a történelmi tudnivalók művészi megelevenítése teszi emlékezetessé. Néha ironikusan panaszkodik a műkincsek fárasztó bőségére ("Az élv teherré válik" - írja Velencében), máskor az elragadtatott túlzás hangján osztja meg műélményét az olvasóval (pl. Tizián Mária mennybemenetele című remekműve láttán). Néhány évvel az 1848-49-es események után ahhoz hasonló leverő képsorozatot fest Erdély elpusztult vidékeiről, amilyenre Gyulai Pál Egy régi udvarház.-ából emlékezhetünk. Berlinből az írói, művészi, politikai körökkel és nem utolsósorban Bismarckkal való találkozásáról tudósít Jókai; a Hortobágyon a délibáb vagy a napkelte látványának festésében leli kedvét.
A kötetbe gyűjtött írások egy része eredetileg az Osztrák-Magyar Monarchia Írásban és Képben című híres kiadvány számára készült a művészi igénnyel megalkotott ismeretterjesztő próza iskolapéldájaként.
Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk