CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
I. FEJEZET
Az elmúlhatatlanok (Tájékozás)
II. FEJEZET
Német magyarok
III. FEJEZET
A kétfejű gyermek - Az irámszarvas és a százszorszép asszony
IV. FEJEZET
Szent Jakab és Luther Márton - Német palást - Sáfránykérdés a tanácsban
V. FEJEZET
A tizenkét apostol - A feltámadt Lázár
VI. FEJEZET
Ki az a Fabriczus?
VII. FEJEZET
A ketterhäuschen, a jezsuitaszeglet, a kőember és a kőasszony
VIII. FEJEZET
A madár a kalitban
IX. FEJEZET
Vagy a hajat, vagy a fejet!
X. FEJEZET
Az ablakban, a tűzhelynél, a bölcső mellett
XI. FEJEZET
A dűlőrács szabadalma, meg a sánta doktor
XII. FEJEZET
Regina mea
XIII. FEJEZET
A megszabadított leány - A megjutalmazott udvarló - A város veszedelmes titka
XIV. FEJEZET
A csalhatatlan panacaea
XV. FEJEZET
Te Deum laudamus et caetera
XVI. FEJEZET
A Valhalla és a vegyes törvényszék
XVII. FEJEZET
A föld alatti út
XVIII. FEJEZET
Áruló és szabadító - Egy élő, aki halott akar lenni, s egy halott, aki fel akar
támadni
XIX. FEJEZET
Mikor a tűz és víz egyezkedik, s aki a kettő közé odaszorul
XX. FEJEZET
A fehér zászló meg a piros zászló
XXI. FEJEZET
Krasznahorka - A dervis generális - A védszent
XXII. FEJEZET
Az elátkozott ünnepnap
XXIII. FEJEZET
A szenvedések leánya
XXIV. FEJEZET
Azok a kis ágyúk
XXV. FEJEZET
Nagy a dínomdánom
XXVI. FEJEZET
A levelek tragédiája
XXVII. FEJEZET
Egy király, akitől mindenki fél, s egy asszony, aki senkitől sem fél
XXVIII. FEJEZET
A nyaktörő versenyfuttatás
XXIX. FEJEZET
Pintye Gregor képmása
XXX. FEJEZET
A hajporos hölgy - A kaszált rend a majthényi pusztán
XXXI. FEJEZET
Viszontlátás és jutalom
XXXII. FEJEZET
Egy ember, aki senkitől sem fél, csak az Úristentől, s egy gyermek, aki semmitől
sem fél, még a haláltól sem
XXXIII. FEJEZET
A dühös oroszlán az üvegkalitban
XXXIV. FEJEZET
A jégbarlang
XXXV. FEJEZET
Triplex philosophia
XXXVI. FEJEZET
A várt jutalom
XXXVII. FEJEZET
A Pelargus fogadása
XXXVIII. FEJEZET
Recidíva
XXXIX. FEJEZET
Váratlan fordulat
XL. FEJEZET
Mi lehet egy elejtett szóból?
XLI. FEJEZET
Azok a veszedelmes levelek
XLII. FEJEZET
Az imádságoskönyv
Utóhang
Ismertető
A regény a Rákóczi-szabadságharc korszakáról szól, s 1885-ben íródott. A szerző ezekben az időkben ismerkedett meg Thaly Kálmánnak a kuruc korral foglalkozó történeti közleményeivel; az ott talált leírások, adatok késztették e mű megírására. Cselekménye a Rákóczi-szabadságharc utolsó hónapjaiban, majd a szatmári békekötést követő időszakban játszódik. Főhőse, Korponayné Ghéczy Julianna jellegzetesen romantikus Jókai-nőalak. Démoni szenvedély munkál benne; kisfiát akarja nagyúrrá, arisztokratává tenni. Ezért adja Lőcse városát egy titkos rejtekút elárulásával a labancok kezére, ezért lesz hűtlen férjéhez, a fejedelmet még a szatmári béke után is szolgáló kuruc kapitányhoz. A császári udvar, s különösen az odasereglő áruló magyar főurak azonban a békekötés után nem hajlandók fiának megadni az ígért birtokot és címet, "érdemeiről" már nem vesznek tudomást. Korponayné ekkor az ismét szervezkedni kezdő, Rákóczihoz hű nemesek táborába áll, ott azonban bizalmatlanul fogadják - férje sohasem bocsát meg neki. A véletlenek sokszoros összejátszása folytán a császáriak is megneszelnek valamit az asszony pálfordulásából; letartóztatják, de Korponayné a halálos ítélettől való megmenekülése árán se szolgáltatja ki az összeesküvők nevét, így végül hőssé magasztosulva fejezi be életét.
A romantikus történetszemlélet ellenére is eleven képet kapunk a polgárváros lakóinak életéről, legjellegzetesebb típusairól, mint amilyen például Alauda bíró, s ugyancsak remek a szatmári béke után a koncon veszekedő magyar mágnásokkal teli Bécs rajza is. - A regény a klasszikus magyar irodalom aranyalapjához tartozik.
Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk