A külellenséget, bár idegen, tudjuk tisztelni; az árulót pedig, mentől közelebb rokonunk, annál jobban gyűlöljük.
Hunyady személyében az egész nemzet volt képviselve. Ő volt mintaképe mindazoknak, kik bátrak, kik nemesek, kik magyarok voltak.
Az egyetlen kar, melyben a nemzet ereje összpontosult, az egyetlen fő, mely által a nemzet gondolkozott.
Ő egymaga a védbástya, mely az egész keresztyénséget oltalmazta.
S mégis voltak sokan, kik őt elveszteni jobban iparkodtak, mint maga a török.
A Garák, az Ujlakyak és Cilley.
Amazok országtanácsot állítottak, mely Hunyady kezéből kivegye a hatalmat, ez utóbbi kitúrva a király kegyéből a becsületes Eizingert, rávette a gyermeklelkű fejedelmet, hogy Hunyadyt, kit ő koronára vágyással vádolt, hívassa magához Bécsbe s titkon végeztesse ki.
De Hunyady eszén volt bárminő ellenséggel szemben, s midőn Cilley, fogadott orgyilkosait egy Bécs melletti faluba elhelyezve, Hunyadyt a kivetett hálóba csalta, egyszerre azt vevé észre, hogy ő és egész orgyilkos csordája kétezer magyar lovastól van körülvéve, kik úgy tettek, mintha csak véletlenül termettek volna ottan.
Hogyan remegsz előttem mondta Hunyady Cilleynek , pedig te akarsz engem megöletni, nem én téged. Most menj vissza. Ha szereted magadat, őrizkedjél velem még egyszer találkozni.
Nem is találkozott többé, mert midőn László később a budai országgyűlésre hivatá maga elé Hunyadyt, az ország legfőbb tekintélyei: az érsek, püspökök és zászlósok, Szilágyiak, Báthoryak, Perényiek, Rozgonyiak egymás után keltek föl, szemére hányva a könnyelmű ifjúnak, hogy hazaárulók tanácsadásaira hallgat, s hitvány kalandorok szavára az országot legelső hősétől s a keresztyénséget egyetlen oltalmától akarja megfosztani.
A minden jó érzelemre fogékony lelkületű király visszaborzadt saját szándékától, s a fondor Cilley szökve futott el a budai gyűlésből, mindőn Hunyady ugyanott egyedül és fegyvertelenül megjelent.
László király pedig az egész gyülekezet előtt megesküvék, hogy semmi árulkodó szót nem fog Hunyady ellen meghallgatni többé; s kisebb fiát, Mátyást királyi udvarába fogadta.
A nép azt hivé, hogy ez megtiszteltetés, Hunyady jól tudta, hogy ez kezesség.