CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Első rész
Jegyzet
Zsombor vára
Ami egy asszonynak legnagyobb panasza
A derék szász Henning Brüniszkáld lovag
A lakodalmi menyasszonytánc és a véres kard
Páter Zenobius
Hinczó prófétácskának és az ő apró seregének viselt dolgai
Brüniszkáld megváltja a gyermekeket a saját vére árán
Zenobius megvereti a gyermekek táborával a hitetleneket, anélkül, hogy elvinné
őket Mezopotámiába
Nagy dicsősége a magyarok királyának
Csodák, amelyek történnek a pusztában
Segítség érkezik az éhezőknek és a szomjúhozóknak, melyben azonban kevés köszönet
vagyon
A tarenta féregnek csodálatos természetű marása
A Jezrael völgy nagy nyomorúságai
A veszedelmes dudaim gyümölcsök
A tetemhalom
Clarinda megtalálja elvesztett férjeurát
Vannak, akik még a hitetleneknél is gonoszabbak
Az igazi De Blois lovag megérkezik
A keresztes hadak rátalálnak a Jordánra, hanem az ellenségre nem találnak
Az egész hadjárat egy búcsújárássá válik a Szentföldön
A Thábor hegye
Csodálatos megrémülés a Thábor hegyén a keresztesek közt
Második rész
Szekéren ment, gyalog jött
Egy lovag három paripával
Hogy fogták el Lebée Lászlót
Isten csodái a föld alatti világokban
A mezítlábos szentek serege
A keresztes homlokú lovag
A soknyelvű diakónus
Az egyik antropophang, a másik assasin
A Hegyek ura vagy a Hegyi vén és annak a birodalma
Alamut vára a hegyek közt
Az üdvözlő tőr
A fedáik
Mohamed paradicsoma
Nagy csapás éri Máriát
A gyónások napja
Róbert lovag menyegzője
A kunok táborában szenvedett rémségek
Az idegen országokban
Az ördög hegyei
Damaszkusz a pálmák városa
Mária fényes bevonulása
Mária félni kezd a paradicsomtól
Malek Kamel, az igazságos
A templomos lovagok
Malek Kamel ítélete
Mária szól a damaszkuszi néphez
Mária Malek Kamel szultán előtt
A gyermek, aki anyját nem találja
Amit a szultán mesél
A veszedelmes paradicsom
A Holt-tenger várában
A vak oroszlán
A Holt-tengeren keresztül
Miért jó vaknak lenni?
A csodatét
A síró foglyok börtöne
A rettentő viszontlátás a férj és a nő között
Hogyan ölte meg a szultánt a galamb?
Menekülés a viharban
Az utolsó pokol, a legrosszabb pokol
A szent szerelme a bűnös iránt
Az eltűnt hitves
A bűnbánat napjai
Az alamizsnakenyérkék
A ravatal és a halottkép
Mit lát valaki a halál után?
Az utolsó kísértet
Amit ember ki nem talál, egy méh kitalálja
Ismertető
Az időbeli szomszédságban keletkezett Bálványosvárral (925099) és Damakosokkal (930679) együtt a Minden poklokon keresztül című regényt is az 1880-as évek elején megújuló Erdély-orientáció ösztönzésével szokás összekötni, habár csak félig-meddig indokoltan. A Tisza Kálmán pártjában politizáló Jókai 1881-ben kétszer is járt Erdélyben, úti élményei hatnak akkori témái, hősei s nem utolsósorban tájai megválasztására.
Az 1882-83-ban keletkezett regény cselekménye Erdélyben kezdődik és végződik, de középső - nagyobbik - részét a szentföldi keresztes hadjárat történelmi eseményrétegébe beágyazott kalandsorozat tölti ki, és a cselekmény tengelyében az esendőbb romantika egyik lélektani-tipológiai toposza, az odaadó, hűséges nő és a vérétől űzött, csapodár férfi ellentéte áll. II. Endre korszakában vagyunk. Az erdélyi Zsombor várának ura, Lebée László székely gróf beleszeret feleségének (Mária) a velük egy fedél alatt élő húgába, Annába. Szívósan akadályozza Anna megházasítását, de a kérő, a szász gróf, Henning Brüniszkáld lovag áldozatok árán is kiharcolja az esküvőt. A két titkos vetélytárs férfi közül Brüniszkáld odavész a keresztes háborúban, Lebée rabságba kerül. Áldozatot nem kímélve, "minden poklokon keresztül" Mária menti meg, de utóbb rá kell döbbennie, hogy férje a húgába szerelmes; eltűnik tehát a kastélyból, hogy ne álljon a szerelmesek útjába, majd belehal bánatába. Lebée is megbűnhődik; a melodramatikus történet túlélő szereplői megtört, boldogtalan emberek lesznek. Az értelmetlen keresztes háborút elítélve és a rá következő tatárjárásra utalva Jókai közvetve az általa elhibázottnak tartott boszniai okkupációt bírálja; aktuális politikai célzata van a megmagyarosodó (székellyé váló) szász főhős eszményítésének meg az egyházat képviselő szereplők pamfletszerű gúnyrajzának is. A tilos szerelmében bűnössé váló Lebée nem egyszerűen a kalandromantika intrikusa, hanem a naturalizmus ösztönöknek kiszolgáltatott típusával is rokon, s Jókai helyenként némi sajnálatot éreztet iránta a természetes érzelmek melletti kitartása miatt.
Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk