CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
A látható Isten
Életem legszomorúbb napjai (Naplótöredékek)
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X.
Feltámadunk
Az én színpadi életem
A csendes évek története
Március tizenötödike (1867)
Huszonöt év múlva (1873)
Magyar költők sorsa (1854)
Magyar színészet a legrégibb időkben (A legöregebb színészek egyikének jegyzetei után)
Népszokások a magyar színészek országából
Tököli-emlékünnep Újvidéken (Augusztus 29-én)
A királyi estélyen
I. BUDÁN
II. BÉCSBEN
Az udvari bálról
A trónörökös pár elfogadási napja Buda várában
Fogadalmi templomfelszentelés és színházi díszelőadás
Liszt hangversenye
Amíg a termő rügyből körte lesz,
vagy mennyi mindenkinek van beleszólása a szegény kertész dolgába
Bálványosvár a trónörökös főhercegi párnál
A szellem meghamisítása
A Petőfi-megjelenések rejtélyének megoldása
Egy magyar költő életéből
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI.
A jó öreg asszony
Deák Ferencnél (1875. szeptember 10-én)
József főherceg családja körében
Szüreti mulatság Alcsúton
Királyéknál
Rezső trónörökös írószobája
Én és a zsidók
Szerkesztési kuriózumok
Magyar színészek életéből
Az erdei dal
Milyen demokráták vagyunk mi? (Fürdői prédikáció)
A diplomácia
Tekintetes koldusné asszonyság (Szomorú történet)
Minta színbírálat vagy "ez az út a halhatatlanságra"
Ha az ember híressé lesz
A holt ember
Azokról a "spiclik"-ről
Ezelőtt
A koldus veréb
Töredelmes vallomás
Ki hát az a Kakas Márton ?
Párbaj a csatatéren
A zsolcai hős
Egy világító sugár
A Burg fehér asszonya
III. Napóleon Pesten
Életképek
I. A SZEGEDI VÉSZNAPOK
II. GONOSZ HÁZNAK GONOSZ VÉGE
III. EGY NÉPNEVELŐ
IV. EGY NEVEZETES GAZDA HONUNKBAN
V. AZ OROSZ CÁRRÓL
Egy vers története
Adomák Széchenyi Istvánról
Egy ember, ki gyalog járta meg Párizst
Egy ember, aki nem akar koronázni
Szeged
I. A ROMTEMETŐ
II. AZ ILLOVAI MALOM
III. A SZÁDFAL
IV. A MAGYAR ZUIDERSEE
V. AZ ÖTHALOM
VI. AZ OTTHON - HÁZ NÉLKÜL
VII. A SZIVATTYÚK
VIII. A HÉT VÁLASZTÓFEJEDELEMNÉL
IX. A SZEGEDI LEGENDA
Két lángész egy házban
A vén huszárkapitány
A sok-ember
Egyszerre naggyá lenni
Oda fent és oda alant
(Kitépett lapok két színésznő naplójából)
I. II.
Egy titkos drámaíró kínszenvedései (Siralmas történet egy levélben)
Bethlen Gábor "egy" tánca (Történelmi adoma régi adatok nyomán)
Pénz elrepül (Nem írta ezt senki, mert ez igaz történet)
A szegedi életmentők
Az első alapkő
Batthyány temetése napján (1870. június 9-én)
Nyáry Pál halálakor (1871. április 21-én)
Nyáry Pál emléke
Deák Ferenc temetése előtt
Almásy Pál meghalt (1882)
Bernát Gáspár
Kakas Márton arcképcsarnoka (1865)
FALK MIKSA
PÉTER PÁL (POMPÉRY)
ÉRKÖVY
ROBBOGÁNYI UZINDUR
IPOLYI ARNOLD
(U.) URHÁZY
BERNÁT GÁSPÁR
GIRÓKUTI FERENC
BALLAGI MÓR
KEMÉNY ZSIGMOND
REMÉNYI EDE
DEGRÉ ALAJOS
LONKAY ANTAL
A három Csák (Históriai álom)
Kakas Márton levele saját magához (1860)
I. II.
Liszt Ferenc hangversenye
Boka Károly hegedűje
A prenumeráció különféle stádiumai Magyarországon (Historiko-statisztikai értekezés Kakas Mártontól)
Egy fiatal naptárszerkesztőhöz
Kakas Márton a pokolban
Kakas Márton a műtárlatban
Az örök béke! Vagy miket fogunk olvasni az európai hírlapokban 1959-ben, amidőn száz esztendeig nem volt már háború (A "Pesti Holdvilág" című hír- és divatlap április 29-iki számából)
A bölcs tanácsbírák
A száműzött "Z" "Hivatalos reláció a magyar tudós társaság kétezredik üléséből"
Intő prédikáció, melyet tartott Dugdelmár vajda az ő cigány fajrokonaihoz, akik Bécsbe mentek fel lopni, s rajtavesztettek (1862)
Politikai érzület a legalacsonyabb osztályoknál (1862)
Az exequálhatatlan
A párizsi divat
Egy új színpad
Vámbéry egy estélyen
Kakas Márton válogatott levelei
A Vasárnapi Ujság szerkesztőségéhez
I. SZERELMES AZ ÖRDÖG (Balett öt felvonásban)
II. TÖRÖK JÁNOS (Dráma)
III. TELL VILMOS (Opera Rossinitől)
IV. CARRION (Olasz dalművész föllépte)
V. ÖZVEGY ÉS PROLETÁR (Beőthy Lászlótól) és MEGCSALTAK A KOMÉDIÁSOK (Szerdahelyitől)
VI. VILÁG URA (Dráma Szigligetitől)
VII. GAUTHIER MARGIT (Francia dráma)
VIII. A KÍSÉRTET (Népszínmű Szigetitől és Szigetiért)
IX. RISTORI-UTÓFÁJDALMAK
X. MÁTYÁS FIA (Historiai dráma Szigligetitől. Lendvay jutalma)
XI. RÉGI PÉNZEK (Szentpéteri jutalomjátéka)
XII. MÁTYÁS DIÁK (Nyugdíjazottak föllépte)
XIII. OBSITOS HUSZÁR (Népszínmű Szigligetitől)
Útiképek
I. A BEFAGYOTT BALATON, AZ ÖLELKEZŐ VÁRROMOK
II. AZOK A SOK KERESZTEK
III. A BÉCSI BÖRZÉN
IV. A REICHSRATBAN
V. A BÉCSI HÍRLAPOKRÓL
VI. BERLIN
VII. BISMARCKNÁL
VIII. ÍRÓI ÉS MŰVÉSZI KÖRÖK BERLINBEN
IX. NÉMET IRODALMI VISZONYOK
X A NÉMET ÍRÓK OTTHON
XI. KÉPVISELŐI KÖRÖK
XII. A BERLINI MAGYAROK
XIII. VILLÁMVONAT SZEKÉREN
Ismertető
Vegyes gyűjteményt veszünk kézbe, amint ezt már a Jókaitól eredő zárójeles alcím műfajmegjelölése jelzi: "Igaz történetek. Örök emlékek. Humor, Útleírás". Nem teljesen azonos a gyűjtemény anyaga az alapjául szolgáló, 1898-ban megjelent előzményével; a különbségeket a példamutatóan tárgyszerű utószóban Gángó Gábor fölsorolja. Kiváltképpen indokolt azoknak a szövegeknek a kihagyása, amelyek a mostani gyűjteményes díszkiadásban más összeállításban már megjelentek. Az itt bemutatott kötetek "a Révai-féle kiadás szövegeiből mindazokat tartalmazzák, melyek Jókai személyes élményein alapulnak, amelyek kortársairól szólnak", az író életrajzilag fontos és kedves helyeihez kötődnek, nemzet- és művészettörténeti jelentőségűek.
Kaleidoszkópszerű változatosság jellemzi a két kötetet, akár a tematikát, akár a hangnemet vagy a műfajt tekintjük. Nevezetes álneve volt Jókainak a Kakas Márton: Most együtt vannak azok a mindig időszerűen találó, néha éppen utólag is zseniálisnak bizonyuló publicisztikai apróságok, portrék és levelek, amelyeket az egykori kortárs olvasó ehhez a beszélő névhez köthetett. - A negyvennyolcas március 15-e egyik főhőse 1875 szeptemberében meglátogatja a kiegyezés bajnokát, Deák Ferencet. Kedélyeskednek, de a lappangó fő téma Kemény Zsigmondnak, "e tiszta léleknek, e lángelméjű államférfiúnak" a tragikus sorsa, "kinek lelke elébb megtörött, mint porhüvelye". A túlélő tanú és kortárs érzékeny lelkiismeretéből fakadó humor, melankólia és bűntudat köti össze, fátyolozza be a látszólag vegyes vagy széttartó szellemű írásokat.
Fölróják Jókainak a Habsburg császári családdal való, meghitten érzelmesnek tartott kapcsolatát. A Rezső trónörökös írószobája hősét Rudolfról mintázta, de a "magasan született férfiban" a szellemi képességet, az értelmiségi érdemet becsüli, azt, hogy egy arisztokrata "az irodalmi foglalkozásban" leli föl legmagasabb élvezetét. A művelt emberiesség eszménye nemcsak a rangi előítélettel fordítja szembe, hanem a fajival is. Én és a zsidók címmel filoszemitává válásának történetét írja meg, bátor előítélet-mentességgel, a népszerűtlenség kockázatát is vállalva. Beleszövi e cikkbe az egész életmű koreszméket és korstílusokat túlélő, nemesen emelkedett szellemi igazságát: "A szeretetnek is van hódító ereje." Ezt az egyetemes eszmét ha nem is felekezeti meghatározottságú, de legalább deista "vallásosság" jegyében konkretizálja A látható Isten című, a válogatás élén álló vallomás.
Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk