CÍMLAP
|
BEVEZETÉS, ISMERTETŐ |
Bevezetés
Az itt következő Madách Imre-művek a Madách Irodalmi Társaság tagjai számára készülő CD (Madách Imre összes művei) első szövegellenőrzésen átesett darabjai.
Kivételt csak Az ember tragédiája szövege jelent, amely megjelent a Társaság Madách-CD-jein (A Tragédia CD-lemezen. A Tragédia szövegeinek szinoptikus és kritikai jellegű kiadása. Szöveggondozás, szövegmagyarázatok, variánsok - Bene Kálmán. Szerkesztő: Andor Csaba. Madách Irodalmi Társaság, 1998., valamint az 1999. évi frankfurti könyvvásárra készített Az ember tragédiája 20 nyelven - 25 fordításban c. CD-lemezen, Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, Bp. 1999, szerk. Andor Csaba), továbbá könyvalakban is kiadta a társaság (Madách Imre: Az ember tragédiája. A dráma új szövegkritikai jellegű kiadása., I. kötet: A főszöveg. Madách Könyvtár 14. kötet. Budapest, 1999 - 176 p. II. kötet: Szövegkritikai bevezető, szövegváltozatok és magyarázatok. Madách Irodalmi Társaság, Madách Könyvtár 14. kötet. Budapest, 1999. - 242 p.).
A Madách-művek szövegei mellé csatolt információs fájlokban a szöveg forrása (kézirat, kiadás), olykor pedig szövegváltozatok és - magyarázatok is szerepelnek.
A Magyar Elektronikus Könyvtárnak felajánlott első szövegek:
Commodus,
Nápolyi Endre,
Férfi és nő,
Csák végnapjai (1843, első szövegváltozat),
Csák végnapjai (1861, második, végső szövegváltozat),
A civilizátor,
Az ember tragédiája,
Mózes.
A további műveket, a szöveg ellenőrzése után, folyamatosan a MEK rendelkezésére bocsátjuk.
A Madách-művek szövegét gondozta dr. Bene Kálmán (Ph D) főiskolai tanár, Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar, Magyar Irodalom Tanszék.
Szeged, 2001. okt. 23.
Ismertető
Madách Imrét még ma is igen sokan tekintik "egykönyvű" írónak: általános vélekedés, hogy Az ember tragédiája (legutóbb: 9918105) nem csak fő műve szerzőjének, de az egyetlen igazán remekbe sikerült alkotása is. A Tragédia után egy évvel keletkezett (1861) Mózes ügyében először Keresztury Dezső jelentett be perújrafelvételt: átdolgozta, felfrissítette a művet, amely azután új formájában több alkalommal a Nemzeti színpadán is színre került. Az igen ízléses, sorozati kötetben egyedül szereplő dráma önmagáért beszél: hagyományosan felemlegetett szeplői, hibái, hiányosságai (vontatottság, epikus jelleg, Mózes alakjának kettőssége stb.) nagyrészt igazolják önmagukat - csak egy hagyományosabb, vagy a Tragédiához mérő ízlés láthat következetlenséget bennük. A mű ugyanis elsősorban epikai jellegű (és persze drámai formájú) költemény. Fő vonalaiban szilárdan ragaszkodik a bibliai történethez. Mózes életét, tetteit beszéli el attól kezdve, hogy a fáraó kegyence rádöbben zsidó voltára, azonosul népével, annak vezérévé válik, szövetséget köt Izrael nevében Jehovával és Kánaánig vezetve nemzetét végül tragikus halált hal. Az epikus jelleg következtében persze számos olyan motívumra is szüksége van Madáchnak, amelynek említése nem történik meg a szent könyvekben. A darab nagyszerűsége, puritán szépsége éppen abban áll, hogy a valóban hosszú, nagy időszakot átfogó cselekmény ellenére is érzékeltetni tudja hőse tragikus nagyságát, egyéniségének, jellemének "egy tömbből faragottságát", romantikus nagyvonalúságát. A Tragédiából ismert lírai betétek, "szép versek" ezúttal valóban hiányoznak, annál erőteljesebb Mózes belső küzdelmeinek, a felelősséget egyedül vállaló nagy embernek a rajza, valamint a zsidó nép harcainak és szenvedéseinek, pálfordulásainak és hősiességének ábrázolása.
Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk