Tétel adatlapja
CÍMLAP
Madách Imre
összes költeménye

TARTALOM, ISMERTETŐ



Tartalom

ELSŐ RÉSZ
Sárga lomb

1. SZERELEM
Kis leány
Hódolat Máriának
A bokréta
Fehér rózsa
Első csók
Elváláskor
Emlékszel-é ?
Kertben Etelkéhez
Nyilvános titok
Búcsúérzetek
A hűtelen
Önvád
Utóhang
Lujzához
Könnyelműség varázsa
Beteg kedvesemhez
Csak el, csak el !
Egy est emléke
Fagyvirágok
Lujza leánytársához
A Fagyvirágok felolvasása után
Egy leánykához
Hagyj el
Ha láttok is
Idához
Szerelmem
Ige a multból
A csapodár átka
Vadrózsák
Boldogság és szenvedély
Borura derü
Lélekerő
Szőke Ipoly . . .
Egy táncvigalomban
Egy eladó leányhoz
A pásztorlányka
Emlék-áldozat
Veszélyes játék
Mentség
Visszaveszem, leányka
Búcsú Karolinától
A galambok
Zsuzsihoz
Epedő szerelem
A téli éj dicsérete
Kérelem egy nőhöz
Ne légy közömbös
Rád emlékezem
Válaszul
Merengés
Május 24-én
Ömlengés
Hozzá
Még egy szó hozzá
A rab, virágaihoz
Önmegtagadás
Atlas
Borbálához
Isten veled
Három feljajdulás
Lemondás
Felejtsünk
Viszontlátás
Szeret hát
Boldog óra
Szív és ész
Legszebb költészet

2. ROMÁNC ÉS BALLADA
A leány és a rózsa
Csere
Falusi nász
Felsülés
A sirató
Az anya végrendelete
A haldokló gyermek
Balassa Bálint
Csatár és Vilma
Erős akarat
A száműzött s a kivándorlott
A vén dalnok
Hazdrubál
Zákány Tamás
Pusztai temetés
Két kérő
Nyári nap, téli éj
A vampír
A rab család
Azrael
A betyár

3. LEGENDA ÉS REGE
Az első halott
Angyal és lány
Nabukodnozor álma
Üstökös és csillag
Jerikó rózsája
Az előörs
Férfiszó
A rom szelleme
Az angyal utja
Lót
Az anya osztálya
Rege az ibolyáról
Viharkirály
A fecskéről
A nő teremtetése
Karácsonykor
Az utolsó itélet

TÁBORI KÉPEK
A három huszár
Az ujoncok apja
A honvéd
A zászló-őr
A tüzér


MÁSODIK RÉSZ
1. BENYOMÁSOK
Romon
Őszi séta
Nyári estén
Egy lovaglás
Egy látogatás
Egy nyíri temetőn
Zsibvásáron
Télen
Egy régi házra
Isten keze, ember keze
Csárdában
Alföldi utazás
Ősszel
Hazaérkezéskor
Az alföldön

2. JELLEMZÉSEK
A család képe
A megváltó
Csillagok
Az aggastyán
Szélhárfa
A könnyek
A hódító
A koldús és gyermeke
Élet és halál
Szerény leány
Életünk korai
A gyermekgyilkos
Leány panasza
Katona dala
Leány és nő
A rab utolsó útja
Fény- és árnyképek
Az élő halott

3. KEDVCSAPONGÁSOK
Bokrétát a kalpagomhoz
Életbölcseség
Vigadjunk
Legényszabály
Könyv nélkül élek
A világ baja
Bordal
Felköszöntés
Otthon
Megnyugvás a sorsban
Emlékezés az első szerelemre
Nős ember dala
Most élveznék csak
Dáridóban
Pereat
Bor mellett
Legénygazdaság
Táborban

4. BENSŐ KÜZDÉS
Ifjan haljak meg
A megelégedés
Dalforrás
Hit és tudás
Búm és örömem
Őrüljek meg
Kórágyon
Sírom
Őszi érzés
Harangszó
Kő keblet adj
Jaj csak panaszt ne
Ó- és újkor

5. ELMÉLKEDÉSEK
Számoltam magammal
Visszapillantás
Elveink
A betelt kivánságok
Nem féltelek hazám!
Nyujtsunk kezet !
Éjféli gondolatok
Csak béke béke
A halál költészete
Egy menyasszony sírján
Pál öcsém sírjánál
Mária testvérem emlékezete
Gyermekimhez
Intés
Síri dal

6. LEVELEK
Távolból
Egy vetélytárshoz
Hozzá, mint nőhöz
Fogságomból
Költő barátomhoz
Egy szerelmes barátomhoz
P. barátomhoz

7. EPIGRAMMÁK
Emléklapokra
Egy őrült naplójából


VEGYESEK
1. Művészet és természet
2. Egy kacér hölgyhöz
3. Az őszinte ortodox
4. A költő és kedvese
5. Petőfi sírján
6. Az aradi sírra
7. Egy mártir sírján
8. Külömböző világnézlet
9. A történeti jog
10. Hit és tudás
11. A mester és a tanitvány
12. Közönséges ember
13. Próza és Poézis
14. Egy hölgyhöz
15. Egy barátomhoz
16. Ki a hibás?
17. Leányálom
18. Metamorfózis
19. Egy zsarnok sírjára
20. Nép szava
21. A szabadságháború
22. Költő és szabadság
23. Honfibú
24. D. l. M. Grnő sírjára
25. Sírjánál ugyanannak
26. Egy papra
27. Hivatlan párthiv
28. Megvesztegethetlen
29. Egy demagóghoz
30. Egy nagyravágyóhoz
31. Helyes sulyarány
32. Dicsőség és gyalázat
33. Kormányzási ildom
34. A megtért
35. Nagyok eszköze
36. Az entuziaszta
37. Rögtönző
38. Filiszter
Útravaló verseimmel


ELSŐ KISÉRLETEK
Ajánlat
Adeline
Édességek
Téli dal
A dalnok jutalma
A pár szem
Kék szem
A költő álma
Álomkérés
Az ő szemei
Változás
Szép, szebb
Édes kín
Vágy
Csere
A koszorútlan koszorús
Egyptom s hazánk
A hit szavai hozzá
Remény
Szeretet
Csalt remény
Kínkacaj
Bú-dal
Sóhajok
A visszhang
Áldás, átok
Bucsú
Hattyúdal
Egy zárda-rom felett
A rab költő
Hozzá
Mohács terén
Róma
Az anya gyermeke sírján
Candida


Nógrádi képcsarnok

Ajánlás b. Vay miklós őnagyméltóságának 1847-ben
Balázs Antal m. aljegyző
Baloghi László tbíró
Básti Miklós cz. főszolgb.
Gr. de la Motte ant. f. i. h.
Desőffi Jób t. b.
Desőffi Ottó t. b.
Dubraviczki Zs. főszámvevő
Fajnor t. b. s ügyvéd
Forgách Antal gr. t. b.
Forgách Sándor gr. T. b.
Fráter Pál t. b.
Frideczky Lajos főjegyző
Gellén József fősz. bíró
Horváth Elek fősz. bíró
Horváth István sz. bíró
Huszár Károly t. b.
Imádi (olim Szmolik)
Jankovich László f. sz. b.
Kacskovics Károly t. bíró
Károlyi János el. alisp.
Kubinyi Ferenc t. b.
Laczai Károly t. b.
Lisznyay Kálmán t. b.
Madách Imre főbiztos
Mérei Móric t. b.
Muzslay Sándor
Nagy Ferenc
Okolicsányi Max. Füleki fősz. bíró
Ottlik Ákos c. fősz. bíró
Pap Ferenc
Pap és Pongrácz Kár.
Prónay György sz. bíró
Prónay József e. a. j.
Pulszky Ferenc t. b.
Repeczky Ferenc t. b.
Sréter Horác
Sréter László m. a. isp.
Szentiványi Anzelm kir. kamar.
Szerémi Antal hadi főpénztárnok
Szontagh Pál sz. bíró
Török Béla szolgabíró
Veres Pál m. főjegyz.
Vattai Alajos aladószedő
Sokan
Többen



Ismertető

A 19. századi magyar literatúra olyan óriásának verseit közli a kötet, aki nem lírikusként emelkedett a magyar irodalom élvonalába, noha költői munkássága sem épp jelentéktelen. És bár az irodalmi kánon óhatatlanul a fő művekhez, a drámákhoz méri a lírai darabokat, azért mindenképp érdemes megismerkedni az életművön belül háttérbe szorult műnem megrostált termésével. Madách Imrének életében alig néhány verse látott nyomdafestéket, élete vége felé tervezte két kötetben megjelentetni lírai munkáit. Az első rész négy ciklusból (Szerelem; Románc és ballada; Legenda és rege; Tábori képek), a második rész hét egységből (Benyomások; Jellemzések; Kedvcsapongások; Benső küzdés; Elmélkedések; Levelek; Epigrammák) állt volna, végül pedig egy ars poetica-szerű vallomás (Útravaló verseimmel) zárta volna a gyűjteményes kötetet. E szerkezet hitelesen körvonalazódik e válogatásban, ami azért jelentős újdonság, mert a korábbi Madách-versközlések midig azokat a lírai darabokat állították előtérbe, amelyek valamilyen módon összefüggésbe hozhatók a Tragédiával, vagyis a filozofikus mondandójú Madách-versek szerepeltek mindenütt (pl. A megelégedés; Hit és tudás; Éjféli gondolatok; A nő teremtése stb.). Most azonban hitelesen tükröződnek költészetének valódi belső arányai; a gondolati versek mellett nagyobb számban olvashatók az érzelmes, archaizáló-historizáló, mítosz-teremtő darabok, a románcok, balladák, regék, legendák, vagyis az epikus vázra épülő költői művek, némiképp Petőfi, Arany és Tompa Mihály hangzását idézőn, illetve azoknak valamilyen romantikus, elégikus, népies válfaját testesítve meg. Ezt tovább színezi Madách romantikus hajlama, bukolikája, szentimentalizmusa, historizálása. Vagyis a versek nem a komor filozófust, hanem a megkésett romantikus poétát idézik.

Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu


×