Tétel adatlapja
CÍMLAP
Szemere Bertalan
Utazás Keleten
a világosi napok után


TARTALOM, ISMERTETŐ



Tartalom

I. Házi bánat utazóvá, bujdosóvá tesz

II. Oláh- és Bolgárország. Sajkán utazom a Dunán. Őserdők képe. Borzasztó erdőégés

III. Várna. Várnai magyar sírhalmok. A régi csatatér. Gondolatok

IV. Hunyadi János emlékezete

V. Keleti öltözet, török mosé és temető, sírok a házi kertekben. Vonzalmam mindenhez, mi keleti, egy neme a titkos ős honvágynak

VI. Hajózom a Fekete-tengeren. Keleti alakok s nő-öltözet leírása. Török ebéd a viddini basánál a hajón. Női éjjel énekelnek. Elszórt gondolatok. Tengeri zivatar.

VII. Bemenet a Boszphorba. A Boszphor európai és ázsiai partjainak, várainak, falvainak s csodás szépségeinek leírása. E kies szorosnak végén, mint tündéri korona, Constantinápoly tűnik elő

VIII. Constantinápoly panorámai képe, madárröptileg tekintve nappal és éjjel, megvilágítva a Ramazán-ünnep éjjelén

IX. Constantinápoly belsejének s különböző városrészeinek képe. Sztambul, Péra, Galata, Phanar, Balata. Házak, utcák, boltok, hal, zöldségpiac. Magyar emlékezetek. Egyiptomi fűszerbazár. Fegyver, selyem, drágakő, sarubazár. Kalmárok jellemzése

X. A török jelleme. Vallásos, jótékony, illedelmes természet, s állatkedvelő. Családélet. Házának külső s belső elrendezése. Házi élet s szokás. Nők állapota. Pipákban s fegyverekbeni fényűzés. Születés, körülmetélkedés, házasság szertartásai. Temetés.

XI. Török kávéház belseje. Regélők. Naszredin hodzsa vagy a török Aezop. Keleti fürdők leírása. Ópiumevők. Karagőz nemzeti bábúalak bohóságai

XII. A török nők állapota a társaságban. A soknejűség. A szultán háremének belső szerkezete. A rabszolgák és a rabszolgaságot rendező törvények és szokások

XIII. Török kocsik, sajkák. Vizi kirándulásaim a tengeren Sztambul körül. Egy arab költemény énekelve. A perai, ejubi, szkutari temetők. Síriratok. Mirza látása. Türbék vagy szultánok mauzoleumjai.

XIV. Ahkmet-mosé. Ismerkedés egy dervissel, ki magyarul beszél. Magyar és török nemzet. Tudományok tisztelése és művelése Keleten. Iskolák és tanárok. Irodalom, írók s költők. Könyvtárak. Az első kőnyomda alapítója egy magyar 1726. Mutatványok. Emeli politikájából és Nabi élettani költeményéből

XV. Az ulemák testülete: ennek szerkezete, szelleme. A derviseké, s ezek misztikus tanai. A próféta ivadékai. Az ordító (rufaji) és kerengő (mevlevisz) dervisek szertartása

XVI. Egy sír a szkutarii temetőben. Beszélgetésem Ali dervissel az izlámról. Ellenvetéseim. Ő felel s koránbeli idézetekkel magyarázza annak főbb ágazatait

XVII. Mohamed életrajza és a Korán

XVII. Török bíró vagy kádi. Két török ítélet. A mekkai karavánbúcsú vagy szent teve ünnepének leírása

XIX. Sztambulból elutazom. Hajón a dervissel újra találkozom. Véleménye Magyarországról. A török birodalom történetét velős kivonatban elbeszéli. Megmagyarázza, hogy a török állodalom alapelve szabadság és egyenlőség, hogy a szultán nem korlátlan úr, s vallási dolgokban nem bír pontifex hatalmával. Gondolatim a török birodalom jövőjéről. A Dardanellák

Utószó (Magyar Bálint)

A szerző jegyzetei



Ismertető

Szemere Bertalan az első felelős magyar kormány belügyminisztereként, majd 1849-ben Kossuth kormányzósága idején miniszterelnökként vált a magyar történelem egyik meghatározóan fontos alakjává. A szabadságharc bukása után természetesen emigrálnia kellett. Világos után Orsovánál hagyta el hazáját, hogy csak 1865-ben térhessen vissza. Utazás Keleten című műve a "Világosi napok után"-i utazásáról számol be, ám korántsem a szabályszerű útleírások, kivált nem az útikalauzok módján. Tulajdonképpen naplóról, persze utólag megszerkesztett naplóról van szó, amely a Törökországban töltött időszakról ad számot, természetesen sok földrajzi, "igazi" útikönyvbe illő részlettel, meglátással is szolgálva, ám korántsem csak ezekre koncentrálva. Az író tulajdonképpen a számára addig ismeretlen "keleti világ" láttán gondolatait rendezi, akár oly módon, hogy egy-egy látvány, esemény, figura, berendezkedés kapcsán összegzi saját eszméit, állásfoglalásait, világnézeti, világszemléleti, politikai, történeti elképzeléseit, koncepcióit, akár úgy, hogy az idegen világgal szembesülve, attól "provokálva" hívja elő magából emlékeit is, elgondolásait is. Nemcsak arról van tehát szó e könyvben, hogy milyen is a keleti világ, miben és mennyiben hasonlít az európaihoz, a hazaihoz, hanem olyasmikről is, hogy mik az előnyei és hátrányai a többnejűségnek, hogy vajon mi az igazi élvezet, a testi-e vagy a szellemi (természetesen az utóbbi - Szemere szerint), hogy milyen az optimális politikai berendezkedés stb. Az olvasó legfőbb élménye azonban e mű kapcsán feltétlenül egy igazán nagy formátumú, művelt és nyitott, az elmélyült gondolkodásban és reflexióban otthonos emberrel való találkozás lesz. Egy nagy egyéniség önvallomása ez a mű, pszichológiai regény, sokkal inkább, mint útleírás, útibeszámoló.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk


×