A két rokonítható regény első részében (Jégtörő Mátyás) a Jó szellem számtalan alakban (rovar, madár, állat képében) ölt testet, hogy segítse Mátyás és Márta, a fiatal, szegény székely házaspár családalapítását. Beavatkozásai, a Rossz szellemével való harcai során Mátyás, Márta és rokonságuk küzdelmes mindennapi életének valóságos részévé válik a népi hiedelmek, babonák titokzatos világa. Kissé a népmesék hőseivé válnak, de mindig megmaradnak a földön és igaz embernek.

A második részben (Ragyog egy csillag) a Jó szelleme - nem minden harc nélkül - az újszülött kis Mátyás testébe költözik. A cselekmény itt is egyszerű: a fiú cseperedik, növekszik, iskolába kerül. Apja lassan gyarapítja vagyonát, mígnem kitör a háború, és behívják katonának. Minden gond a legényke és anyja nyakába szakad. A regény végén a szerző érzékelteti a háború embertelenségét, s felvillantja a forradalmat, amely békét és jobb világot hoz majd - ezért harcolt a Jó szelleme is. A mű az előzőnek szerves folytatása. Benne megnövekedik az emberi szereplők száma, mert a növekvő Mátyás mindinkább megismeri az emberek világát. Eligazodik benne, felismeri hovatartozását, küldetését: jobb világot akar teremteni a földön.

A könyv - a népi valóságot, illetve hiedelemvilágot és szokásokat szerető, kulturált olvasó számára kedves olvasmány - e századi prózairodalmunk becses értéke.

Forrás: Új Könyvek adatbázisa, 1994-2000
szerk.: Könyvtári Intézet
http://www.ki.oszk.hu/szervezeti-gyio.html#uk