CÍMLAP
|
TARTALOM, ÉLETRAJZ |
Tartalom
Lírai költemények
1840
Népdalok.
Postadal.
Víz-dal.
Kandalló-dal.
1841
Alkonyatkor.
Pataknál.
Síremlék.
Hajnalkor.
Emlékezet.
Ligetben.
A holdhoz.
Sírnál.
1842
Kedvesemhez.
Májusban.
Tavaszdal.
Éjfélkor.
Csalánok.
1843
Egyetlen kincs.
Megnyugvás.
A patakhoz.
Vallomás.
A nyugalomhoz.
A fecskéhez.
1844
Nyilt levél egy hölgyhöz.
Életem.
Végpanasz.
A virasztó.
Búcsuzó leány.
Napraforgók.
Levél Petőfihez.
Halott felett.
Őszi képek.
Hárfám.
Szivemhez.
Böszörményi Józsefnek.
Emlékvers.
1845
Karácsonykor.
Kép.
Az erdei lak.
Emléklap Irányi Istvánnak.
A költő.
Küzdés.
Tóth Dánielhez.
Meleg forrás.
Nefelejcs.
Szerelem.
Koszorú.
Vörösmartyhoz.
Kisfaludy Sándor emlékére.
1846
Éji violák.
Pusztán.
Szemere Miklóshoz.
Népdalok.
Az első ibolyához.
Hűség.
Egy magyar poétához.
Elmélkedés a kancsó felett.
Ősszel.
Levél pogány Karolinához.
Két madár.
1847
Barátom halálán.
Jégvirágok.
Emléklapok egy asszonyhoz.
A lány szeretőnek való...
Oh e szegény hon!...
Árverésen.
Nánihoz.
Éji kép.
Új évkor.
Temetői hangok.
Márványszobor.
Fejfa.
Vas-emlék.
Ákác-fejfa.
Fenyő-kereszt.
Gránit-szobor.
Énekek.
A hangyákhoz.
Harangszó.
Ősszel születtem...
Divatos költő
Beteltem...
Beteg vagyok...
Egy halvány hölgyhöz.
Panaszkodjam talán...
Falusi órák.
Olcsóság.
Sirversek.
1848
A fehér liliom.
Farsangban.
Pipacsok.
Ki messze útra megy...
Ünnep.
Nagyjaink.
Messziről.
1848.
Épen mint a kakas...
Graefenbergben.
Egy amerikai leánykához.
Némuljatok meg...
Előre.
Teréz emlékezete.
Négyes lóhere.
Történet.
Zivatar.
Emléksorok.
1849
Jön a muszka.
Kosár.
Sárgultan áll...
A kincsásó.
1850
Francia.
Német.
Angol.
Fiam születésekor.
A gólyához.
Alföldi képek.
Hófelhőkkel...
A széky pusztán.
Pünköst reggelén.
Az én lakásom.
Oh hölgyem.
Aratás után.
Hüvös szél fú...
Pusztán.
Egy alföldi új telepen.
Népdal.
Ne nézzenek rám...
Mit kérek...
Válasz Vojtina Gáspárnak.
1851
Levél egy kibujdosott barátom után.
Emléksorok egy szép hölgyhöz.
Pacsirtadal.
Tavaszi pimpók.
Tornácomon.
Szőlőhegyen.
1852
Elmélkedés egy levél felett.
Kuvik.
Távolból.
Tavaszkor.
Őszi tájnak...
A madár, fiaihoz.
Bucsú az ó évtől.
1853
Itthon vagyok...
Első szerelmem.
Madárfészek.
Harminc éven túl.
Jöszte kedves...
Barátim emlékezete.
Boldogság.
Halmon állok...
Bucsú.
1854
Hűség.
Elmondhatnám...
A vándor könyvébe.
Tavasszal.
Kikeletkor.
Nyári estén.
Levél a »viszhanghoz«.
Sírvers.
Örömvers Droppa Mihály félszázados ünnepére
Puszpánghoz.
Kincskeresők.
1855
Kizöldült...
A költő fiához.
Hallgass...!
Őszi kikircs.
Emlékezet.
Oh...!
Egy ifju párhoz.
Ne hagyj még itt...
Nálad nélkül.
Nyárban.
Öreg barátomhoz.
Máriához.
Eleimnek.
Szerettelek...
Sir-szoborra.
1856
Fecske, gólya.
Fent és alant.
Kikircsekben...
Ne hivj...
Emléklapok.
Hernyó voltál...
Népdalok.
Ősszel.
Halottak emlékezete.
Poharam.
1857
Május első napján.
Kócsi pusztán...
Hollósi Kornélia emlékkönyvébe.
Megtérő.
Boldog sziget.
Bónis-pogány Karolina szellemének.
A patak.
Éjjel.
Hozzá.
Falusi kép.
1858
Feddőzés.
1859
Kazinczy Ferenc emlékezetére.
Bár még...
Emléklapok
Pusztuló erdő.
1860
A pipishez.
Gróf Mikó Imréhez.
Vőlegény emlékkönyvébe.
Özvegy gólya.
Lórántfi Zsuzsánna emlékezete.
A tűz.
A repkény.
Kikeletkor.
Tanács.
A szent küszöb.
Alkonyatkor.
Levél egy anyához.
1861
Rózsafámhoz.
Forr a világ.
Gazdaember ömlengései.
A tavaszhoz.
A kikircshez.
Régi történet.
Ebéd után.
Virágos kertben.
A pozsonyi várban.
Két levél.
Egy könyv olvasása közben.
Barátomhoz.
A távozó után.
1862
A gyászoló.
Télben.
A tél.
Új Simeon.
Isten akaratja.
A kedves sirjánál.
Tapasztalás.
Borozás közben.
Fent és alant.
Sírboltban.
A vihar.
Mult, jelen s jövő.
Gyógyulás.
Estve.
Terepélyes nagy fa.
A sebzett szarvas.
Kedves vendég.
A gyülekezetben.
Eger határában.
Epigramm-félék.
Petőfi
Újévi üdvözlet
Népdalok.
Mosoly.
A vándornak.
A szeretet.
Régi jó házam!
Denevér.
Karácson estéjén.
1863.
Bérc és lapály.
Ikarus.
Szeretlek!
Téli reggelen.
Haldokló mellett.
Levél öreg barátomhoz.
Az esztendő végén.
Arany lakadalmon.
A szabadban.
A »palota« helyén.
Estve.
Fördőben.
1864
A hajó.
A folyam.
Én!
Hajtsátok meg...
A titkos beteg.
Az ifju költő.
Ki a szabadba...
Az erdőben.
Őrizd meg...
Ha...
Bűnbocsánat.
1865
A gályarab fohásza.
A boriszához.
Alant és fent.
A madarak módjára.
Novemberben.
Rögtönzés.
1867
Isten hozott...
Sonettek.
Nőmnek.
1868
Utolsó verseim.
Elbeszélő költemények
1841
Mohos váromladékon...
Kertészleány.
1842
Zokol.
Varró leány.
Temetés.
A dalnok.
A költő végálma.
1843
A szellő.
Két menyasszony.
A hír lantja.
Bedő.
1844
Lant és korona.
Marco.
1845
A fénybogárról.
1846
Népregék, népmondák
Márta könnye.
A halász és aranyhal.
Sülyedés.
Csörsz árka.
A jávorfáról.
Sirató.
A karcsai templom.
Beregszász
a vándor lápról.
Király kútja.
Kőasszony
A két ijász.
Oltárkő
Az árvalányhajról.
Eperjes.
Verespatak.
Pogány-kút
Csengőbarlang.
Sárkánytörés.
A futó csillagról.
Az ünneprontók.
Hegyeskő.
Várhegy.
Szent László királyról.
Lófő.
A pártatolvaj.
Galamboskő.
Az ördögszekérről.
A szepesváraljai leány.
Menedék-kő.
Szuhay Mátyás.
Bosnyák Zsofia.
1847
Szakálas farkas.
A vámosujfalusi jegyző.
Tamás vitéz.
Jézus és a nép.
Művészet és pályabér.
A hős és kardja.
A csalogány és a sas.
A tó leánya.
Szécsi Mária.
Pipás kántor.
Az üres koporsó.
1848
A fekete ember.
A jós festő.
A budai országgyűlés.
A kereszt-útról.
Fejér Kati.
1849
Pali története.
Más a császár katonája, más a haza katonája.
1850
Az özvegy és fiai.
Huszár kaland.
A tengerszem.
Az ujonc.
Muszka tréfa.
A visszhang.
1851
A fénikszről.
A selyembogár.
A mészharmat.
A kérész.
Egy házasság.
Cservena hora.
A lidérc.
A vitorlás csiga.
Ásvány.
A pók versenye.
Barlang lelke.
A bajmóci fördős.
A kárpátok villije.
A bölömbika.
A légkő.
Borova hora.
A tűz szelleme.
A sírásó.
1852
Az öreg szolga.
A vén harangozó.
Víg szüret.
Két szomszéd vár.
Diósgyőr.
1853
Virágregék.
Előhang.
Az ibolya álmai.
Őszi kikirics.
Mécsvirág.
Szarkaláb.
Bajnokfű.
Halálfa.
Hajnalka.
Délike
Aranka
A szegfű.
A virágok tündére.
A mohok.
A fehérliliom menyegzője.
A kék liliom és pipacs.
Izsóp és Viola.
Égő szerelem.
Havasi rózsa.
A liliomok harca.
Tubarózsa s kék jácint.
Csudafa.
Repkény.
Vadrózsa.
Téli zöld.
Vizi liliom.
Kolokán.
Gyöngyhim.
Nefelejts.
Kék iringó.
Perpétuel.
A fagyöngy.
Királyvirág.
Aiaia.
Ciprus.
Virágrege.
Csalán.
Rétel patakja.
A szegény és gazdag.
A bojtár.
Tíz forrás.
1854
Hahóthy farkas.
A miskolci bíró.
Kenyérkő.
Néprománc.
A kincskereső.
A félkezű koldus.
1855
Arszlán pasa.
A sztraczenai sziklakapu.
Amnon és Támár.
András polgár.
Sándor bácsi.
A fogoly.
Szent János lovagja.
András herceg sólyma.
Galambposta.
A sólyom.
A vitéz.
1856
Etele hun királyról
Ősidőkből.
Kun Kocsárd.
A hű vitéz.
Mátyás királyról.
Mohos.
A fogoly.
1857
Árokháti Lőrinc.
Adós, fizess!
Basa kutja.
A gazdag.
Két ártándi.
1860
Kálmán és prezlava.
A testvérek.
A pozsonyi harcjáték.
Sámson.
1861
Zrinyi ilona keserve.
1862
Héber legenda.
Borics és Prezlava.
A jövevény.
A kisértő.
1863
Heródes.
1864-1866
Három a daru.
Jóczik Jónás futása.
A világlátó.
Zsengék
Hálaemlék...
Versfüzér péchujfalusi gróf Péchy Emánuel ő nagyságának.
Köszöntő.
Aprók.
Örömdal bárczai Bárczay Mihály úr tiszteletére.
Péter.
Béla király és a bujdosók.
Jutta őrgrófné.
A költőnek tulajdonított versek
Emlékezés.
Vigasztalás.
A lágy szivü.
Tavaszreggelen.
A főkötő.
Emlékkönyvbe.
A szép Kati.
Életrajz
Tompa Mihály
(Rimaszombat, 1817. szept. 28. - Hanva, 1868. júl. 30.)
[költő, az MTA tagja]
Tompa Mihály a reformkor népi-nemzeti irányzatának költője egy csizmadia és cselédlány gyermekeként, a mai Szlovákiában található, Rimaszombaton látta meg a napvilágot. Gyermekkorában a Borsod vármegyei Igriciben nevelkedett apja szüleinél, ahol tanítója korán felismerte tehetségét.
1832 őszén került a sárospataki kollégiumba, ahol mint szolgadiák tanulhatott. 1838-ban kezdte felsőbb tanulmányait, 1844-ig bölcseletet, jogot és teológiát hallgatott. Időközben hosszabb-rövidebb ideig nemesi családoknál nevelősködött, annak érdekében, hogy továbbtanulása költségeit fedezni tudja. Az iskola után a Péchy fiúk nevelője volt Eperjesen, ekkor ismerkedett meg Petőfivel, aminek hatására fokozott érdeklődéssel fordult a népköltészet felé.
1845 decemberétől 1846 késő tavaszáig Pesten tartózkodott, ekkor Petőfi felvette az általa szervezett "Tízek Társaságába". Petőfivel barátsága azonban 1848-ban megszakadt, mikor Pesten jogot hallgatott. Szülőföldjének egyik kis faluja, Beje ekkor hívta meg papnak. Miskolcon letette a papi vizsgát és szeptember végétől látta el a hivatalát.
Ekkora már jelentős irodalmi hírnévre tett szer, "Népregék és mondák" című verseskötete, mely 1846-ban jelent meg, jelentős sikert aratott. 1847-ben a Kisfaludy Társaság is tagjául választotta. Időközben rendszeresen publikált az 1848.-as forradalom után indult, "Nép Barátja" című lapban. Lelkesen szolgálta a forradalom és a szabadságharc ügyét. 1848 őszén a Gömör vármegyei nemzetőrökkel együtt vonult be, s mint tábori pap részt vett a schwechati ütközetben is.
1849 április közepétől Bejéről Kelemérre ment papnak. Még ebben az évben májusban elvette feleségül Soldos Emíliát, egy Gömör vármegyi birtokos lányát. Ezután szólalt meg költészetében a családi élet örömeinek és gondjainak témája. 1851 szeptemberétől, haláláig Hanva község lelkipásztora. A szabadságharc bukása után eleinte nyíltan fejezte ki a nemzeti fájdalmat, de amikor A gólyához című verse miatt a kassai haditörvényszék elé idézték és falujába internálták, a cenzúra nyomása arra késztette, hogy rejtett értelmű költeményekben szóljon az elnyomott nemzetéhez
Arany Jánoshoz élete végéig meleg barátság fűzte. Utolsó évei során napjai már folytonos panaszok közt teltek; miközben a halálra való készülődéssel és öngyilkossági tervekkel volt elfoglalva. 1868-ban, pár hónappal halála előtt, az MTA nagydíjjal jutalmazta költői munkásságát.
Forrás:
http://magyarok.sulinet.hu/nagymagyarok/irodalom/tompa.html