CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Kisebb költemények 1818-1833
Atyám sírjához
A korcsokhoz
Klivényihez
(Boldogok a gyengék...)
T. Czinke úrnak
A régi üdők emlékezete
Hucskó
Sonett
Kútirás
Pórdal
Az elmenőhöz
Egy korán haló végszava
(Aki nem tud...)
A bujdosó
A szerelmes
A gyötrődő
(S jövőnek szép reményit...)
Az életgyűlölőnek kettős panasza
(Boldogságot ohajt...)
(Az ifjúság és ártatlanság)
(Csendes volt az üdő...)
A pókfi és szúnyog
A hajdani nemesség emléke
A völgyi lakos
(Fergeteg dúl...)
Emmihez
Idához
Klivényi barátomhoz
Az elhaló remény
Az 1821-diki tél
A zivatar
(Nig gondok nélkűl...)
Az ifju vitéz
Alku a természettel
A bujdosó gyilkos
A bús vándor
Az elhagyott
Szomorú biztatás
A csendes haló
Az isteni jóság
A koszorú
A hamis alvó
Rákóczy Bercsényinél Lengyel országban
Álom és való
Remény s emlékezet
Egy széphez
Nefelejts
Gnómák
(Epret eszik Miklós...)
Szigetvár
A csalogányhoz
Lelkemhez
Szerelmesek
Villidal
A reményhez
A gőgös
A gyötrődő
A szánakodóhoz
A hajnalhoz
(Majd meglássuk - uram...)
(Aludjatok szép álmaim...)
Lolához
A bonyhádi erdőben
Bucsuzó
Egyed Antalhoz
T[eslér] barátomhoz
Egy barna csufolódó tréfásra
Angyal Bandihoz
Névnapi köszöntés
Virág Benedekhez
Egyed Antalhoz
Teslér barátomhoz
Új kínok
Egyedhez
Volt tanítványaimhoz
Toldy Csepelben
A juhász és bojtár
Helvilához
Egy festett nefelejts alá
A fellegekhez
Dámon panasza
A pásztorleányok
Myrtill és Daphne
A bátortalan szerelem
A hamis leányka
Fehérvár
A három egyesült fejedelmekre
Cencihez
A templomba záratásomkor
Jeszenszky Miklóshoz
A patvarista
Egy cifrán készült meleg hüselőre
Zotmund
A virág
A lanthoz
A szerelmes
A tünődő
Nándorról
Rejtett-szó
Szebb az asszony, ha hamis
Ártatlan lány éneke
Mostani szép vers, és fellengős
A hitlen
Búcsú
Éjjel
A bűnös sírverse
Az imádkozóhoz
Álom
Sejtés
A gyáva gonosz
A legjobb orvos
Búcsú
A farkas
Kis gyermek halálára
Csaba szerelme
Árpád emeltetése
A szellőhöz
A szép leány
Utóhang Cserhalomhoz
András és Béla
(Aki ha Plútónál...)
Országgyűlés
Börzsönyben
A bucsuzó
A szerelmetlen
Földi menny
Helvila halálán
A szép virág
A plagiarius
A szemek
A szív temetése
Mikes búja
Csák
Kérelem
(Jő messziről...)
A magyar költő
(Mely hős az...)
Verskoszorú
Túri nője
Zrínyi
K. Matild dala
K. Matild számára
(Ifjú, leány)
Szilágyi és Hajmási
A haldokló leány
(Egy világot...)
(Szép az élet az erdőben...)
(Rózsa voltál...)
(Sír a szegény pere...)
(Azt gondoltam...)
Cáfolás
Cipellőhöz
Pásztorlány dala
Párja nincs
A gyászkendő
A Buvár Kund
Andor panasza
Ilus panasza
Sas és fogoly
Toldi
Hedvig
A csermelyhez
Egy költőre
Vltkovics emlékezete
Haj, száj, szem
A bús legény
Puszta csárda
Laboda kedve
(Ártatlanság köntösében...)
(Az öröm édes bor...)
Újesztendei szép kívánság
Szép asszony
A szeretők
A váró ifju
Gábor diák
Fekete szem
Kék szem
Az éjféli ház
A hű szerető
(Síkra ne vígy...)
(Célra siess...)
A tihanyi viszhang
A hazafiak
(Rösly)
A siket lantos
(Sorvadozék, s vesztem...)
Két hivatal
Egy kövér vendégfogadósra
Mohács
Pusztaszer
Pázmán
Egri bor
Dobó
Méh
Remete sírja
A várakozó
Zrínyi a költő
Két gyermek sírja
Egy jámbor szerzetes sírverse
Az újítás ellenségeihez
Sziget
Hűség
V. Ferdinand királyhoz
Kisfaludy Károly sírjára
A gyászkiséret
Csák
Borhűtőkre
V. Ferdinand felgyógyulásakor
Vágy
A hívtelenre
A boldog
A nándori toronyőr
Az elzárkozott
Jelenkori szerelem
Buksihoz
(Hírkoszorú nélkűl...)
A kérő
Becskereki
Tittel halálakor
A haldokló
Izmén sírjára
Tűz és víz
Bús emlék
Szép és hű
Szív
Bús kert
A puszta sír
A magány
Salamon
Magyarország címere
A patakhoz
A látogatók
Az átok
(Aki merész...)
A szerelemhez
Budai temető
Etele
Az elhagyott leány
(Megfuta és győzött...)
Egy kibujdosott végohajtása
Napoleon
Klára visegrádon
A rózsa
A lányka szobor előtt
Virág és szerelem
A csalfa lány
Az elválók
A szép szemek
A szerető ohajtása
Szent László
Hunyadi halála
Tűkör
A hivatlan dalosok
Kisfaludy Károl emlékezete
Az elhaló szerelem
Az ősz bajnok
Szép Ilonka
A hős sírja
Pályalombok 1829-1834
Szamárdiák
(Calibán)
Ugrira
Egy "magyar poesis" írójának
(Turkai)
(Liborczi)
Zalán
Sz...rnek
(Bojszl)
(Toldy s fenyéry)
(Metőfi)
Epigrammák
(Aranyos)
(Múzsa ne nézz ide...)
Chl
(T)
(Hogy meg ne sántulnál...)
... Váry
(Fáy Andrásra)
Zódonyi Ágnes írójának
Ugyanannak
Döbi
D...G...-ra
(Egy könyvnyomtatóra)
(Az emberszív örvényei)
Kovacsóczy
(Ugrottál; de azért...)
(Gőthe-utánzó)
(Czinkére)
Y algebra
Kolmár
(Felpénzelt erdély...)
(Terhes)
... Vardynak
Y
A "különc" fordítójának
(Poszeszti)
Calibán. Felelet
(Tárnok)
(Aspázia)
(Gödör József)
(Öklelgetsz, bocikám...)
(A butaság neked...)
(Jó üti-kos lennél...)
(Botlol, szürke...)
(Szókönyv-író)
Kenyérmezei diadal irójának
(Edvi)
Pörkezdő
(Fojni)
Tündérvölgy
(Kis Samu)
Vásárhelyi
Máré vára
(Hát te deákúl irsz...)
Híres magyar -- német költő
(Thewrewk virágról)
Salamon
(Még ifjút, s szabadot...)
Calibán a festető
Gondolatok a nap alatt
Bústelekyre
Handabasa
(Ebihal)
(Cséplő)
Y
Handabasák
(Magyar költők)
Ajándékok Szemere Pálnak
B...... Pálnak
Tízcsapás irójának
Ugyanannak
Rumynak
A hontalannak
Csaplovicsnak
Szepyre
Papp gyötrelme
T......y
Élet, udvardytól
Kisebb költemények 1834-1855
(Óva siess magyar...)
(Rajta lovag!...)
Akét politikus
A hontalan
Kemény Simon
A rabló
A túlvilági kép
Hűség
Szép hajadon
A kis leány baja
(Bátor okosságban...)
(Merj s indulj!...)
Széchenyihez
A jegyes sírja
Gyász és remény
Idához
A holdhoz
Melyik jobb?
Egy képszoborra
(Győzni, előre magyar...)
B-né emlékkönyvébe
A szegény anya
Szózat
Berzsenyi emléke
Az özvegy
(Sírvers)
Irvágy
Az egerek
A philosophus vackor
Egy tanácsadóhoz
Intés a vackorhoz
(Felforgatott menny...)
B. P. emlékkönyvébe
A klastrom
(Gyors az idő...)
(Nő s anya nyúgoszik itt...)
A féltékeny
(Itt kicsiben láthadd...)
A színház nemtője
A magyartalan hölgyhöz
Elhagyott anya
Az elmaradók
Pest mart. 13. 1838.
Az árvizi hajós
(Szállj jó lovam...)
(A gát nem mindig akadály...)
(Bátran előre lovag...)
(Hír terem a pályán...)
Tréfa és való
Hiba
A sors adománya
Álom és valóság
Tanács
Mosoly és gyötrelem.
F. E. kisasszony emlékkönyvébe
Búcsú
A hű lovag
Pipiske
Késő vágy
M... Szemei
Piros száj
A megcsalt leány
Ő
L.-né emlékkönyvébe
Emlékkönyvbe
Sas
Csalogány
Sikináv
(A bátor nem örül...)
Sírvers
G. L. emlékkönyvébe
A Guttenberg-albumba
W. G. emlékkönyvébe
Emlékezet
Vashámor
(Emléksorok)
(A vaddal köz italt...)
Sírvers
Miss Pardoe emlékkönyvébe
(A kellem poharát...)
(Bátran fut versenyt...)
Liszt Ferenchez
Éj és csillag
Az unalomhoz
Petike
Az élő szobor
Világzaj
Emléksorok
Virág és pillangó
Egy politicus költőhöz
Vízgyógy
A krivánon
Háladatlanság
Az úri hölgyhöz
A szomju
Laurához
Névnapi köszöntés
Névnapra
Fóti dal
Mák Bandi
Vég
V. P. kisasszonynak
Sírversek
Az ifjú költő
(Titka teremtésnek...)
(A természet örök könyvét...)
(Elszórta terhes fellegeit...)
Ősök
Ki a hamis?
Feledés
A magyar hölgyekhez
Haragszom rád
Mese a rózsabimbórul
Cs. M. kisasszonynak
Sok baj
Laurához
Ábránd
A merengőhöz
Keserű pohár
Honszeretet
Szabad föld
(Becsűletes ember...)
A hazafi
Tót deák dala
Az elveszett ország
Az anyátlan leányka
A katona
(Tartson meg az isten...)
T. Vachot Sándor úrnak
Rosz bor
Dessewffy Aurél
Hahnemann
(Feleségem szép és jó...)
(Míg éltél, neveténk...)
Megyeri
Kölcsey
Kölcsey
(Dél vala értelmed...)
Tóth Lőrinc emlékkönyvébe
Hubenayné
Mit csinálunk?
Hymnus
Gondolatok a könyvtárban
Madárhangok
Három rege
A szent ember
Jó bor
Kis leány sírjára
Deák Ferenc
A zala megyeieknek
(Nem fáradsz-e...)
A sors és a magyar ember
Rege
Csík ferke
Az emberek
Országháza
Felirat
A nefelejtshez
A szegény asszony könyve
Vásárhelyi Pál sírkövére
Mi baj?
Jóslat
(István Nádornak)
B. K... P... sirkövére
(Végivadék vagyok...)
(E követ a végső...)
(Cserhalom ez...)
(Honfi! Ha győztes apák...)
Szabad sajtó
Harci dal
(Légy buzgó, de...)
(Setét eszmék borítják...)
Átok
Előszó
(Mért hagytál egyedűl...)
(Állítsátok az emléket...)
(Építék s melyet...)
(Álom volt-e, hogy...)
(Vére szerint nem...)
Sírvers
(Mint a földmivelő...)
Az ember élete
(Egy főúr sírkövére)
(Gróf Battyányi van itt...)
A vén cigány
(Fogytán van a napod...)
Ifjúkori költemények 1816-1819
A virág leszakasztásakor
A bialok közelítése
A tavaszról
Márs zászlója alatt szomorkodó jámborról
A nyárról
Az őszről
Az élet időről
A szerencse változásairól
K. uram atyám neve napjára
(Nyájjas és szomorú...)
(Még pirosúlt orcád...)
(Lengedező széltől...)
(Mért nevezel...)
(Bárki legyen...)
(Vesztegeted felséges eröd...)
Ajánló versek
(Mint kezdjem levelem...)
Proposita sententia
A közelgető veszedelmeknek iszonyú csapásit képzelő szivnek panasszai
(Mint lebegő ladikot...)
(Villám kardok közt...)
Titirus és moeris
(Míg ifjúi virányid...)
(Aki hazájának...)
(Aeole, vidd hírűl...)
(Várna, Mohács, Rákos...)
(Tégedet harc mezején...)
(Hogy papucsos lettél...)
(Hogy papucsos most...)
(Óh fuss e kegyetlen földről...)
(Mostoha állapatunk...)
(Ne szánj meg...)
A kegyetlen emberről
(Kedvetlen a dal...)
(Éltünk hiúság talpain...)
(Boldog az, aki...)
(Semmire sem mehetünk...)
Az irígységhez
(Egykoron a kis egér...)
(Kénye szerént...)
(Öszvejövésünket levelemmel...)
(Szűz arcád...)
Epigrammák s némely rövid alagyák
A beteg hazafiakért
(Kérj te...)
(Szívemből örülök...)
(Sok vész riaszt...)
(Végre köszöntésem...)
(A havazó télnek szele...)
Czeczei barátomhoz
(Ezt a barátomnak...)
Ódák
(Szeretve tísztelt jó mamám...)
Szultánnak hamvazást ajánló török követhez
(Gyakran készűltem...)
A babonás Sallayhoz
Szonett egy barátomhoz
(Már hitlen Salamon...)
(Egy tavasz van...)
Pindár mértéke (szerint)
(Szerencsétlen...)
Egy barátomhoz
(Tégedet, aki velem...)
(Udvardim! Tova földre szakadt...)
(Udvardim! -- Nevemet ha talán nem vonta homályba...)
(Fut, kerűl engem...)
Egy barátomhoz
Egy boldogtalannak panasza
(Drága tanítóm!...)
(A szép halálnak...)
(Ki fogja méltán...)
(Ekkor megszabadúlsz...)
Epigrammák
(Háborog a tenger...)
(Zsenge munkádnak...)
(Nyájas tekíntetednek...)
(Miként rebegjen...)
(S ím egy lenge zefír...)
(Már a földövező tenger...)
(A fő boldogság...)
Egy boldogtalannak panasza
(Dúlja el boldog napom...)
(Egykoron egy kapitány...)
(Tisztúl ködéből...)
(Csattog az öldöklő viadalban...)
Töredékek 1816-1846
(Ámde ha kívánod...)
(Most ezer és...)
(Borzasztó télnek...)
(A fő bölcsesség...)
(A felháborodott elmét...)
(Kedves uram bátyám...)
Epistola ad amicum
(Zoltánról a fő hatalom...)
(Várja hanyatlását kiki...)
(Halhatlan isten...)
(Ékes leányzó...)
Hálá-adás
Titirus, mopsus
(Mint vasad...)
(Üdvöz légy békés liget...)
(Feléd, barátom...)
(Borzadva jártam...)
(A vándor élet...)
(Tégedet, aki reánk...)
(Hát én végre neked...)
(A merész halandókat...)
(Őszre hanyatló napokban...)
(Kisded bokrokkal...)
(Hogy korosabb idején...)
(Ti felsők nem ügyeltek-e...)
(Minden szív nélkűl...)
(Fordítsd felém, oh delia...)
(Derítsd vezérlő csillagodat...)
(A szokott úton repeső...)
Edyllion
Ifjúi ábrándozás
(Villám fegyverrel...)
Rege a hajdaniságból
Egy váras(i), és pásztorleány
A szittya gyermekek
Árpád Zalán ellen
(Éltetője életemnek...)
(A szabadság büszke vára...)
Az elszánt
(Midőn a nap...)
(Múlt, mely nem változol...)
(Szög Kató...)
(Hányszor hallók...)
(Ha gondolok reád...)
Nagyobb epikai művek
A hűség diadalma
Zalán futása
Cserhalom
Tündérvölgy
A délsziget
Magyarvár
Eger
Széplak
A rom
A két szomszédvár
Csongor és Tünde
Ismertető
Vörösmarty hatalmas életművéből a lírai és epikai költemények összessége a kötet. Az összeállítás fele a rövidebb, másik része a hosszabb költeményeket tartalmazza, ezen belül az elrendezés időrendi.
Vörösmarty költői életműve négy nagyobb szakaszra bontható. A húszas évek elejének klasszicizmus és romantika között elhelyezhető dús lírai tenyészete (A régi idők emlékezete; A koszorú; Helvilához, A bátortalan szerelem stb.) újabban került csak az érdeklődés előterébe. A kritika megállapítása szerint már ezekben a versekben is kora legjobbjai közé emelkedik Vörösmarty, olyan poétikai sajátosságokat mutat fel (érzékenység, szatirikus véna, a nyugat-európai klasszicizmusok hozadékának egyéni átalakítása stb.), amelyeknek nem csupán fejlődéstörténeti értékük van. A húszas évek végén a harmincasok elején Vörösmarty elsősorban hatalmas epikus kompozíciókon dolgozik (Zalán futása, Cserhalom, Rom, Tündérvölgy, Délsziget stb.); e műveinek a korban hatalmas nemzeti jelentősége volt, ma inkább filozofikus és lírai értékük miatt tartjuk őket jelentőseknek. Az epikus korszakban jelentek meg a költő műveiben először a romantika sajátosságai, teljes kiérlelődésre, kibontakozásra a harmincas-negyvenes évek lírájában jutottak. E korszakban lett Vörösmarty nagy nemzeti költővé, a reformkor költői előharcosává és képviselőjévé (a nagy ódák, az epigrammák, a buzdító-felvilágosító tanköltemények, a sokértelmű, jelképes értékű szerelmi költemények stb.). Az utolsó korszak mindössze néhány verset eredményezett (Előszó; A vén cigány stb.) ezek azonban szinte kivétel nélkül remekművek. A szabadságharc bukása utáni, elkeseredett, reménytelen, "leari fájdalmú" Vörösmarty egészen egyéni; félelmetes intenzitású, rendkívül modern poétikájú alkotásai e művek, a világirodalomban is kiemelkedő jelentőségű alkotások.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu