CÍMLAP
|
TARTALOM, ÉLETRAJZ |
Tartalom
Remény s emlékezet
Alku a természettel
A három egyesült fejedelmekre
A szerelmes
A tünődő
Kis gyermek halálára
Utóhang Cserhalomhoz
A szív temetése
A magyar költő
Zrínyi
A Buvár Kund
Puszta csárda
Gábor diák
A rom egy énekben
Pusztaszer
Pázmán
Méh
Bús kert
Napoleon
Szép Ilonka
Salamon
Magyarország címere
Az átok
[Aki merész...]
A szerelemhez
Szózat
A színház nemtője
Pipiske
Késő vágy
[A bátor nem örül...]
Sírvers
G. L. emlékkönyvébe
A Guttemberg-albumba
W. G. emlékkönyvébe
Emlékezet
Vashámor
Liszt Ferenchez
Az unalomhoz
Petike
A szomju
Laurához
Névnapra
A magyar hölgyekhez
Haragszom rád
Laurához
A merengőhöz
Laurának
Keserű pohár
Bordal "Czilley s a Hunyadiak" szomorújátékból
Honszeretet
Szabad föld
Fóti dal
Rosz bor
Hymnus
Gondolatok a könyvtárban
[Nem fáradsz-e...]
Az emberek
Országháza
Felirat
A szerencse jelképű karikára a lövöldében
Jóslat
Szabad sajtó
Harci dal
[Légy buzgó, de...]
[Setét eszmék borítják...]
Emlékkönyvbe
Előszó
[Mint a földmivelő...]
A vén cigány
Az ember élete
[Fogytán van a napod...]
Életrajz
Vörösmarty Mihály
(1800, Puszta-Nyék - 1855, Pest)
Vörösmarty 1800. december 1-jén született Puszta-Nyéken. Elszegényedett katolikus nemesi család sarja. 7 évesen elkezd az evangélikus iskolába járni. A gimnázium öt osztályát 1811 novemberétől 1816 júliusáig a ciszterciták székesfehérvári iskolájában végezte el. A családot súlyos anyagi válságba sodorta az édesapa 1817-ben bekövetkezett váratlan halála. Vörösmartynak ekkor kenyérkereső foglalkozás után kellett néznie, s gyámja révén már 1817 novemberében a Perczel családhoz került: Perczel Sándor három kisebb fiának nevelője lett. Magánúton elvégezte a jogi tanulmányokat.
1821-22-ben kezdődött a reménytelen szerelem, mely Perczel Sándor legidősebb leánya, Perczel Adél iránt lobbant fel a fiatal és szegény házitanító szívében. Áthidalhatatlan volt köztük a társadalmi különbség. Görbőre ment Csehfalvay Ferenchez joggyakorlatra. Itt került kapcsolatba a nemesi vármegyék Habsburg-ellenes mozgalmaival. A nemzeti függetlenség kivívásának reménye és az Etelka-szerelem kínzó reménytelensége ihlette Vörösmartyt nagy "eposzának", a Zalán futásának írására.
1824. december 20: letette az ügyvédi vizsgát. A Zalán futása nagy sikere arra késztette, hogy csak az irodalomból éljen. 1830. nov. 17-én az Akadémia Vörösmartyt taggá választotta. Elismert író lett. Rendezett kiegyensúlyozott életét 1841-ben az alig húszéves Csajághy Laura iránti fellángolt szerelem dúlta fel. Ez a szerelem házassággal végződött, a menyegzőt 1843. május 9-én tartották Pesten. A 40-es évek második felében már kevesebbet írt, s Petőfi mellett halványodni kezdett népszerűsége. A világosi katasztrófa testileg, lelkileg összetörte. Bujdosott 1849-ben Bajzával együtt majd 1850-ben Pesten feljelentette magát a katonai törvényszéken. De Haynau kegyelemben részesítette. Életének utolsó öt éve lassú haldoklás volt. Dolgozni, írni szeretett volna, de erre már alig futotta erejéből. Betegsége 1853 őszén fordult komolyabbra. 1855 novemberében az egész család Pestre költözött, hogy a költő állandó orvosi felügyelet alatt lehessen, de 1855. november 19-én váratlanul meghalt.
Forrás:
http://www.berze-nagy.sulinet.hu/stilus/romantika/vorosmarty.htm