Tétel adatlapja
CÍMLAP

Mit érdemes tudni a
média munkatársainak a
nonprofit kutatásokról?


TARTALOM, ELŐSZÓ, BEVEZETÉS



Tartalom

A szerkesztő előszava

Bevezetés

Az újságírók és a civil társadalom
Mikor sikeres egy újságíró?
Mikor könnyű a munkája?
Mi kell egy "jó" anyaghoz?
Mit adhat az újságírónak a civil világ, a civil szektor?
Mit adhat a civil társadalom az egyénnek (a sajtóban dolgozónak is)?
Mit nyújt a szektor a társadalomnak?

Érdekközösség és együttműködési nehézségek
Milyen közös érdekek, indítékok mozgatják a médiát és a nonprofit szektort?
A sajtó munkatársai szerint mit várnak tőlük a civilek?
A valóságban mit kínál a nonprofit világ a sajtó munkatársai számára?
Mi szükséges a média és a nonprofit szektor együttműködésének javításához?

Fogalmi zűrzavar, tévhitek és előítéletek - a kutatási információk fényében
Fogalomhasználat
Ritka botrányok, sűrű előítéletek
A politikai és gazdasági surranópálya sztereotípiája
Az államfüggő nonprofit szektor tévképzete
Alábecsült magántámogatások
Mire jó és mennyit ér az önkéntes munka?
Félreértések a közhasznúság, a közhasznú státus és a közhasznú társaság körül
Említhető-e a sajtóban egy nonprofit esemény támogatója?
Feltétele-e a hírérték a média-megjelenésnek?

A kutatási információk forrásai és felhasználása
Információs források
Hogyan olvassunk ábrákat és táblázatokat?
Hogyan olvassunk kutatásokat?

Felhasznált irodalom

Nonprofit kisszótár - alapfogalmak és alapadatok



A szerkesztő előszava

A nonprofit kutatás a kilencvenes években a szektor fejlődésével párhuzamosan bontakozott ki. Eredményei - legalábbis részben - beépültek a különböző szakmai, kormányzati és politikai dokumentumokba, előterjesztésekbe, ajánlásokba, törvénykoncepciókba, megjelentek a sajtóban és a nonprofit szervezetek hírleveleiben, az ernyőszervezetek és érdekképviseletek vitaanyagaiban. Gyakorlati felhasználásuk azonban korántsem teljes körű, mi több, számos fontos tudományos megállapítás egyáltalán nem jut el a potenciális felhasználókhoz. A kutatási programok nem mindig illeszkednek a civil szervezetek, valamint a nonprofit szektorral kapcsolatban álló adományozók, médiaszakemberek, állami döntéshozók igényeihez. Ezeket az igényeket a kutatók nem feltétlenül ismerik, és nem mindig tudják kielégíteni.

Ahhoz, hogy a kutatók és a gyakorlati szakemberek megtanulják egymás nyelvét, partneri viszonyt alakítsanak ki, és kiépüljenek az együttműködés mechanizmusai, mindkét félnek sok fontos lépést kell megtennie. Ezek egyikének szántuk a Nonprofit Kutatócsoport Egyesület "Gyakorlat és kutatás" programját, amelyet a Charles Stewart Mott Alapítvány támogatásával 2001. májusában indítottunk el.

A program legfontosabb céljai a következők voltak:

- a nonprofit kutatások alapján megfogalmazható, gyakorlati szempontból is fontos tanulságok levonása;

- a tudományos elemzések iránti kielégítetlen szükségletek feltárása, a felhasználók szempontjait előtérbe helyező kutatási irányok felvázolása;

- a gyakorlati szakemberek és a kutatók közötti kommunikáció és együttműködés javítása;

- a kutatási eredmények "felhasználó-barát" közzététele, mindennapos alkalmazásuk megkönnyítése.

E célokat egész sor különböző módszer és eszköz alkalmazásával próbáltuk elérni. Interjút készítettünk olyan szakemberekkel, akiknek szerepkörüknél fogva szükségük lehet a nonprofit kutatásokból származó ismeretekre. A tőlük hallott véleményeket, elképzeléseket és az általuk megfogalmazott igényeket is szem előtt tartva a szektor néhány vezető kutatója és meghatározó gyakorlati szakembere rövid tanulmányokban foglalta össze a gyakorlati szempontból relevánsnak látszó kutatási eredményeket. Végül elkészült négy részletekbe menő áttekintés azokról az információkról, amelyek az adományozók, a nonprofit vezetők, illetve a civil szférával kapcsolatban álló kormányzati szakemberek és újságírók munkáját segíthetik.

Párhuzamosan összeállítottuk a rendszerváltás óta a nonprofit szektorról magyar nyelven megjelent könyvek és folyóiratcikkek bibliográfiáját. A hozzáférhető anyagokat fizikai valójukban is összegyűjtöttük, ezek a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Könyvtárában az érdeklődők rendelkezésére állnak. Elkészült a program honlapja (www.nonprofitkutatas.hu) is. Ezen a fentiekben felsorolt anyagok mindegyike megtalálható, sőt, teljes egészében letölthető róla számos olyan korábbi kiadvány (például a nemzetközi összehasonlító kutatások 1990-es és 1995-ös eredményeit ismertető két könyv, a nyugati szakirodalom meghatározó tanulmányait tartalmazó kötet, az utóbbi 10 év folyamatait elemző statisztikai összefoglaló)is, amely nyomtatott formában egyáltalán nem érhető el. Szintén kint van a honlapon a bibliográfia, ebben tárgyszó, címek és szerzők szerint egyaránt lehet keresni. A "Fórum" rovat arra is lehetőséget kínál, hogy az érdeklődők felvegyék a kapcsolatot a kutatókkal, véleményt és információkat cseréljenek.

Munkánk utolsó, egyben "legkézzelfoghatóbb" eredménye ez a füzet, amely a médiában dolgozók számára próbálja röviden (a honlapon elérhető tanulmányoknál sokkal rövidebben és vázlatosabban) összefoglalni a nonprofit kutatással összefüggő ismereteket. Arra természetesen nem vállalkozhat, hogy minden fontos tudományos megállapítást felsoroljon. Törekszik viszont a célközönség szempontjából legnagyobb érdeklődésre számot tartó és a leginkább vitatott, legtöbb tévhit és bizonytalanság övezte kérdések kutatási adatokon alapuló megválaszolására. Útmutatást ad a továbblépéshez azok számára, akik a részletesebb információk megszerzése érdekében mélyebben is meg kívánnak ismerkedni a nonprofit kutatásokkal. A füzet végén található kisszótár nemcsak a nonprofit szektor szervezeteinek és jelenségeinek leírására használt fogalmak rövid meghatározását, hanem az adott jelenség méreteinek jellemzésére alkalmas elemi statisztikai adatokat is tartalmazza.

Őszintén reméljük, hogy a rendelkezésre álló - nemzetközi összehasonlításban is kivételesen gazdag - kutatási anyagból sikerült olyan információkat összegyűjtenünk és a gyakorlat nyelvére lefordítanunk, amelyek nemcsak a napi tapasztalatok tágabb összefüggésekben való elhelyezését és a többi nonprofit szereplő magatartásának megértését segítik, hanem a hétköznapi munkában is hasznosak lesznek.

Harsányi László



Bevezetés

Nagyon kevés híradás, tudósítás szól ma agyarországon a civil kezdeményezésekről, az összefoglaló néven többnyire nonprofit vagy harmadik szektorként emlegetett alapítványokról, egyesületekről és egyéb nonprofit szervezetekről. Ennek magyarázatát legalább két irányból kereshetjük.

Az egyik maga a harmadik szektor, amely nem ért ahhoz, hogy híreit megfelelően tálalja, kínálja a nyilvánosság számára. Fontos, hogy az újságírók megértsék ennek okait. Ezen a téren a nonprofit szervezetek tagjainak, vezetőinek általában nincs megfelelő szakismeretük, tudásuk, most tanulják (ha tanulják), hogyan építsenek és ápoljanak folyamatosan sajtókapcsolatokat. A szervezetek gyakran nem helyeznek erre megfelelő hangsúlyt, mert túl szemérmesek, szerények, s - tévesen - úgy gondolják, nem illik tevékenységük tartalmához a nagy felhajtás, a füst, a látványosság. Ezen kívül idejük, megfelelő kapacitásuk sincs, mert valamennyi energiájukat felemészti a küldetésük, a hétköznapi munkájuk. Ez a helyzet természetesen tarthatatlan, hiszen gátja a fejlődésnek és a hatékonyság növelésének. Megváltoztatásáért - különféle képzések, kiadványok és más módszerek segítségével - a civil oldal is komoly erőfeszítéseket tesz.

A civil szféráról szóló híradások és tudósítások elmaradásáért ugyanakkor a média is felelős. Alapvetően nekik, Önöknek készül most ez a tájékoztató füzet. Újságíró, rádiós, tévés ismerősök és barátok erősen óvtak bennünket attól a nagy-nagy kísértéstől, hogy olyan kiadványt készítsünk, amelyben "hevült jószándékkal" tanítani, kioktatni, "megtéríteni" akarnánk a média bármely területén dolgozókat. Megfogadtuk ezt a tanácsot, s inkább azt a célt tűztük ki, hogy az eligazodást segítő elemi információkkal legyünk azok szolgálatára, akik esetenként előtanulmányokkal és napi gyakorlati ismeretekkel, vagy éppen azok nélkül kívánnak a nonprofit szektorral foglalkozni.

A sajtónak és a civil társadalomnak van legalább egy közös jellemzője, szándéka: mindkettő kontrollálhatóvá, ellenőrizhetővé, átláthatóvá és beszámoltathatóvá akarja tenni a kormányzatot, az államot, az önkormányzatokat és a gazdasági élet szereplőit. Talán több dolog is, de ez a közös cél mindenképpen összeköt, s elegendő ok lehet arra, hogy a média és a civil szervezetek szorosabb együttműködést alakítsanak ki egymással.


×