A szerkesztő előszava

A nonprofit kutatás a kilencvenes években a szektor fejlődésével párhuzamosan bontakozott ki. Eredményei - legalábbis részben - beépültek a különböző szakmai, kormányzati és politikai dokumentumokba, előterjesztésekbe, ajánlásokba, törvénykoncepciókba, megjelentek a sajtóban és a nonprofit szervezetek hírleveleiben, az ernyőszervezetek és érdekképviseletek vitaanyagaiban. Gyakorlati felhasználásuk azonban korántsem teljes körű, mi több, számos fontos tudományos megállapítás egyáltalán nem jut el a potenciális felhasználókhoz. A kutatási programok nem mindig illeszkednek a civil szervezetek, valamint a nonprofit szektorral kapcsolatban álló adományozók, médiaszakemberek, állami döntéshozók igényeihez. Ezeket az igényeket a kutatók nem feltétlenül ismerik, és nem mindig tudják kielégíteni.

Ahhoz, hogy a kutatók és a gyakorlati szakemberek megtanulják egymás nyelvét, partneri viszonyt alakítsanak ki, és kiépüljenek az együttműködés mechanizmusai, mindkét félnek sok fontos lépést kell megtennie. Ezek egyikének szántuk a Nonprofit Kutatócsoport Egyesület "Gyakorlat és kutatás" programját, amelyet a Charles Stewart Mott Alapítvány támogatásával 2001. májusában indítottunk el.

A program legfontosabb céljai a következők voltak:

- a nonprofit kutatások alapján megfogalmazható, gyakorlati szempontból is fontos tanulságok levonása;

- a tudományos elemzések iránti kielégítetlen szükségletek feltárása, a felhasználók szempontjait előtérbe helyező kutatási irányok felvázolása;

- a gyakorlati szakemberek és a kutatók közötti kommunikáció és együttműködés javítása;

- a kutatási eredmények "felhasználó-barát" közzététele, mindennapos alkalmazásuk megkönnyítése.

E célokat egész sor különböző módszer és eszköz alkalmazásával próbáltuk elérni. Interjút készítettünk olyan szakemberekkel, akiknek szerepkörüknél fogva szükségük lehet a nonprofit kutatásokból származó ismeretekre. A tőlük hallott véleményeket, elképzeléseket és az általuk megfogalmazott igényeket is szem előtt tartva a szektor néhány vezető kutatója és meghatározó gyakorlati szakembere rövid tanulmányokban foglalta össze a gyakorlati szempontból relevánsnak látszó kutatási eredményeket. Végül elkészült négy részletekbe menő áttekintés azokról az információkról, amelyek az adományozók, a nonprofit vezetők, illetve a civil szférával kapcsolatban álló kormányzati szakemberek és újságírók munkáját segíthetik.

Párhuzamosan összeállítottuk a rendszerváltás óta a nonprofit szektorról magyar nyelven megjelent könyvek és folyóiratcikkek bibliográfiáját. A hozzáférhető anyagokat fizikai valójukban is összegyűjtöttük, ezek a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem Könyvtárában az érdeklődők rendelkezésére állnak. Elkészült a program honlapja (www.nonprofitkutatas.hu) is. Ezen a fentiekben felsorolt anyagok mindegyike megtalálható, sőt, teljes egészében letölthető róla számos olyan korábbi kiadvány (például a nemzetközi összehasonlító kutatások 1990-es és 1995-ös eredményeit ismertető két könyv, a nyugati szakirodalom meghatározó tanulmányait tartalmazó kötet, az utóbbi 10 év folyamatait elemző statisztikai összefoglaló)is, amely nyomtatott formában egyáltalán nem érhető el. Szintén kint van a honlapon a bibliográfia, ebben tárgyszó, címek és szerzők szerint egyaránt lehet keresni. A "Fórum" rovat arra is lehetőséget kínál, hogy az érdeklődők felvegyék a kapcsolatot a kutatókkal, véleményt és információkat cseréljenek.

Munkánk utolsó, egyben "legkézzelfoghatóbb" eredménye ez a füzet, amely a médiában dolgozók számára próbálja röviden (a honlapon elérhető tanulmányoknál sokkal rövidebben és vázlatosabban) összefoglalni a nonprofit kutatással összefüggő ismereteket. Arra természetesen nem vállalkozhat, hogy minden fontos tudományos megállapítást felsoroljon. Törekszik viszont a célközönség szempontjából legnagyobb érdeklődésre számot tartó és a leginkább vitatott, legtöbb tévhit és bizonytalanság övezte kérdések kutatási adatokon alapuló megválaszolására. Útmutatást ad a továbblépéshez azok számára, akik a részletesebb információk megszerzése érdekében mélyebben is meg kívánnak ismerkedni a nonprofit kutatásokkal. A füzet végén található kisszótár nemcsak a nonprofit szektor szervezeteinek és jelenségeinek leírására használt fogalmak rövid meghatározását, hanem az adott jelenség méreteinek jellemzésére alkalmas elemi statisztikai adatokat is tartalmazza.

Őszintén reméljük, hogy a rendelkezésre álló - nemzetközi összehasonlításban is kivételesen gazdag - kutatási anyagból sikerült olyan információkat összegyűjtenünk és a gyakorlat nyelvére lefordítanunk, amelyek nemcsak a napi tapasztalatok tágabb összefüggésekben való elhelyezését és a többi nonprofit szereplő magatartásának megértését segítik, hanem a hétköznapi munkában is hasznosak lesznek.

Harsányi László

Bevezetés

Demokratikus rendszerekben a hatalomgyakorlás két részből áll: egyrészt az operatív hatalmi működésből, másrészt e működés társadalmi, civil kontrolljából. A hatalom döntéseinek legitimitása - kormányzati és önkormányzati szinten egyaránt - nagymértékben függ a civil kontroll működésétől. Ugyanakkor a nonprofit szervezetek a társadalmi problémák kezelésében is aktív szerepet vállalnak. Esetenként támogatóként, máskor szolgáltatásaikkal segítik az állami ellátó rendszerek működését, kiegészítik azok kínálatát, rugalmasabbá, személyre szabottabbá teszik a jóléti szolgáltatásokat. A mindenkori kormánynak és az önkormányzatoknak tehát érdeke, hogy az állami és a nonprofit szektor között átlátható, világosan szabályozott, a civil szervezetek sokszínűségéhez igazodó kapcsolat- és együttműködési rendszer alakuljon ki.

A kormányzati és önkormányzati szakembereknek elsősorban a szűkebb tevékenységi területükön működő nonprofit szervezetekkel kapcsolatos konkrét információkra van szükségük, de gyakran kerülnek olyan helyzetbe is, amikor hasznát láthatják a nonprofit kutatások eredményeinek. A nonprofit szektorral kapcsolatos kormányzati politika kidolgozása, a szektor jogi és gazdasági szabályozásának alakítása, a civil szervezeteknek szánt támogatások szétosztása, a nonprofit szervezetekkel kötött szerződések előkészítése, a szolgáltatási együttműködés és a civil szférával folytatott párbeszéd során egyaránt felmerülhetnek olyan kérdések, amelyek megválaszolásához a nonprofit kutatás adhat támpontokat. Akár a tényleges helyzet megismerése, a problémák gyökereinek feltárása, akár a lehetséges (másutt esetleg már bevált)megoldások megkeresése a cél, mindenképpen indokolt a korábban már felhalmozott tudásból kiindulni. Ilyenkor fontossá válik, hogy a politikusok és kormányzati szakemberek eligazodjanak a tudományos megállapítások között, ki tudják választani az adott körülmények között hasznos információkat, vagy ezek hiányában hozzáértéssel rendeljék meg a számukra szükséges kutatásokat.

Általános tapasztalat, hogy az utóbbi években a nonprofit szervezetek megkerülhetetlenné váltak. Ott vannak a nyitott jogalkotásban, igényt tartanak a beleszólásra, fellépnek a legkülönbözőbb érdekek képviseletében, fontos partnerek a közfeladatok ellátásában, számolni kell velük a fejlesztési stratégiák és a kormányzati programok kialakításában. Következésképpen mind gyakrabban van szükség azokra az információkra, amelyek a nonprofit szektor egészéről és egyes részterületeiről szóló tudományos és statisztikai elemzésekben lelhetők fel. Az európai uniós csatlakozás után feltehetőleg még inkább szükség lesz ezekre az ismeretekre, hiszen az Unióban a szubszidiaritás alapelvnek, a társadalmi párbeszéd biztosítása alapkövetelménynek számít.

Ez a rövid füzet természetesen nem adhat részletekbe menő áttekintést a különböző célokra és különböző szinteken felhasználható kutatási eredményekről.

Mindössze arra vállalkozik, hogy

- eloszlasson néhány a nonprofit szektor egészével kapcsolatos közkeletű tévedést;

- vázlatosan áttekintse a nonprofit szervezetekkel való együttműködés során felhasználható ismereteket;

- segítséget nyújtson a kutatási információk fellelésében és felhasználásában, értelmezésében.

A füzet szerkezete megfelel a fenti céloknak, az egymást követő fejezetek ezek sorrendjében foglalják össze a kutatásokból leszűrt, gyakorlati felhasználásra is alkalmasnak látszó ismereteket, valamint a tudományos eredmények közötti eligazodáshoz szükséges elemi információkat.