CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
1. Elméleti alapok
1.1. Stressz-mentes munkakörnyezet
1.2. Környezetpszichológia - Környezet-ergonómia
1.3. A környezetpszichológiával kapcsolatos kutatási eredmények
1.4. Környezetpszichológiai követelmények meghatározása
1.5. Környezetpszichológiai vizsgálat
1.6. Ergonómia
2. Munkahelyi rendszer tervezése
2.1. A munkahely típusának meghatározása
2.2. A munkahelyi modul kialakítási lehetőségei
2.3. Környezetpszichológiai értékelés
2.4. Összefoglalás
3. Példák a munkahelyi rendszer tervezésére
3.1. Első esettanulmány - Hagyományos iroda
3.2. Második esettanulmány - Nagyterü iroda informatikusok számára
3.3. Harmadik esettanulmány - Hagyományos iroda bövítése
3.4. Negyedik esettanulmány - Nagyterü iroda
Összefoglalás
Köszönetnyilvánítás
Függelék
Döntés-előkészítő rendszer
Értékesítés-orientált vállalatfejlesztési modell
Kétkomponenses világítási rendszer
Példa megfelelő számítógépes bútorok kialakítására
Irodalom
Bevezetés
A könyv azzal a céllal született, hogy felhívjam a figyelmet az emberközpontú szemléletre, amelynek megvalósításával a káros stressztől mentes, a funkciónak leginkább megfelelő, munkahelyeket hozhatunk létre.
A könyv aktualitását az adja, hogy az 1999. novemberében megjelent 50/1999.(XI.3.) EüM rendelet előírja a számítógépes munkahelyek kialakításának minimális követelményeit, és ezt a 2001. január 1. után létesített számítógépes munkahelyek esetében kötelező lesz betartani. A rendeletben foglaltak 2001. december 31.-től a már meglévő, korábban létesített munkahelyekre is kötelező érvényűek lesznek.
A rendelet a következőképpen definiálja a számítógépes munkahelyet: "olyan munkaeszközök együttese, amelyhez a képernyős eszközön kívül csatlakozhat adatbeviteli eszköz ( billentyűzet, scanner, kamera, egyéb adatbeviteli eszköz), egyéb perifériák (mutatóeszköz, nyomtató, plotter, lemezegység, modem, stb.), esetleges tartozékok, ember-gép kapcsolatot meghatározó szoftver, irattartó, munkaszék, munkaasztal vagy munkafelület, telefon, valamint a közvetlen munkakörnyezet). A rendelet hatálya kiterjed minden olyan munkavállalóra, akik a napi munkaidejükből legalább 4 órát rendszeres képernyő használattal töltenek el.
A számítógép használata fokozottan igénybe veszi a szervezetet, elsősorban a szemet, amely az ember legfontosabb érzékszerve, hiszen a környezetből begyűjtött információink 80-85%-ára a látás útján teszünk szert. Ezért is fontos minél pontosabban meghatározni a számítógépes munkakörnyezet kialakításának követelményeit. Az ezzel kapcsolatos szabványok elsősorban az Egyesült Államokban jelentek meg, valamint az Európai Unió tagállamaiban. Mivel ezek, ezért a nemzetközi szabványok a magyar szabályozásba még nem épültek be fontosnak tartottam hogy a számítógépes front office (ügyfélkapcsolattal rendelkező) és az irodai munkahelyeket a vonatkozó nemzetközi szabványok tükrében is megvizsgáljam (ISO 9241 , ANSI/HFS 100-1988 )
Az ilyen korszerű munkahely nem pusztán az egyes elemek - asztal, munkaszék, világítás, színek - halmaza, hanem "munkahelyi rendszer", amit a munkafeladat, a gépesítés foka, és az ergonómiai és környezet- ergonómiai követelmények határoznak meg.
A könyv 3. részében a gyakorlatban is megvalósult példákon keresztül szeretném bemutatni a munkahelyi rendszer tervezést.