CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Címlap
ABM Hungária Kuprál Kft
Bevezetés
1. Általános tudnivalók a rézről és rézcsőről
1.1. A réz hatása az egészségre
1.2. A réz tulajdonságai
1.3. A rézcső gyártása
1.4. A rézcső tulajdonságai
1.4.1. A rézcső szilárdsági állapota
1.4.2. A rézcső adatai
1.4.3. Üzemi hőmérséklet és nyomás
1.4.4. A rézcső hőtágulása
1.4.5. Korróziós jelenségek és azok megelőzése
1.4.5.1. A rézkorrózió leggyakoribb előfordulási formái
1.4.5.2. A belső felületre ható korrózió
1.4.5.3. A rézkorróziót kiváltó körülmények áttekintése
1.5. A rézcső használata mellett szóló érvek
1.6. A rézcsövekre és a kapcsolódó elemekre vonatkozó előírások
2. Szerelési ismeretek
2.1. Általános ismeretek
2.1.1. Darabolás
2.1.2. Sorjátlanítás
2.1.3. Kalibrálás
2.1.4. Csőkötés
2.1.4.1. Oldható kötések
2.1.4.2. Nem oldható kötések
2.1.5. Tisztítás
2.1.6. Öblítés
2.1.7. Nyomáspróba
2.1.8. Utószigetelés
2.2. Forrasztásos kötés készítése
2.2.1. Lágy forrasztás
2.2.2. Kemény forrasztás
2.3. A csővezetékek további megmunkálása
2.3.1. Rézcsövek hajlítása
2.3.2. A rézcsövek tokozása
2.3.3. Elágazás készítése rézcsőre
2.4. Egyéb munkálatok
2.4.1. Csőrögzítések
2.4.2. Rézcsövek hőszigetelése
2.4.3. Táguláskiegyenlítés
2.4.4. Rézcsövek festése
2.5. Hálózatok kiépítése
2.5.1. Vízvezetékek szerelése
2.5.2. Fűtési vezetékek szerelése
2.5.3. Gázvezetékek szerelése
2.5.4. Olajellátó vezetékek szerelése
2.5.5. Préslevegő hálózat szerelése
3. Tervezési útmutató
3.1. Általános ismeretek
3.2. Vízellátás tervezése
3.2.1. Vízmennyiség meghatározása
3.2.2. Veszteségek meghatározása
3.2.3. Áramlási sebességek rézcsőben
3.2.4. Vízellátás méretezéséhez szükséges táblázatok és nomogramok
3.3. Központi fűtés tervezése
3.3.1. Tömegáram meghatározása
3.3.2. Veszteségek meghatározása
3.3.3. Központi fűtések méretezése táblázatok és nomogramok segítségével
3.4. Gázellátás tervezése
3.4.1. Térfogatáram meghatározása
3.4.2. Az elhasználható nyomás meghatározása
3.4.3. Gázvezeték méretezése táblázatok és nomogramok segítségével
3.5. Olajellátás tervezése
3.5.1. Az olaj tömegárama
3.5.2. A veszteségekre elhasználható nyomás
3.5.3. Az olajellátás méretezése nomogramok segítségével
3.6. Préslevegő-hálózat méretezése
3.6.1. A szállítandó levegő mennyisége
3.6.2. A veszteségekre elhasználható nyomás
3.6.3. Légtartály méretezése
3.6.4. Préslevegő-hálózat méretezése nomogramok segítségével
4. Melléklet
4.1. Vogel & Noot radiátor
Bevezetés
Jelenlegi ismereteink szerint az első rézből készült vízvezeték több mint 4900 évvel ezelőtt Egyiptomban üzemelt. A rézcsöveket azóta is - és egyre szélesebb körben használjuk. Hazánkban is látható régi római katonai fürdő az Árpád híd budai hídfőjénél, ahol az abból a korból származó rézcsövet lehet látni (több, mint 2000 éves), s emellett érdekességképpen meg lehet nézni a padlófűtés korai változatát a "hipokausztusz" fűtést is.
Természetesen a cső előállításának technikája azóta már nagyon sok változáson ment keresztül. Ma már automata gépsorokon készülnek a különböző méretű, rendkívül nagy méretpontosságú, nagy tisztaságú csövek. Nagyon lényeges tehát, hogy csak 99,9 % tisztaságú, rézcsövet szabad felhasználni Az épületgépészeti csöveknek foszforral dezoxidált, vagyis oxigénmentesnek kell lenniük. A foszfor jelenléte a csövet jól hegeszthetővé és forraszthatóvá teszi.
6,5 alatti pH értéknél a víz már savas - ivóvízként nem használható - és az ilyen víz káros a rézcsőre is. A vezetékes vízellátásban szolgáltatott vizek pH értéke hazánkban 7,0 feletti. Akadnak olyan területek, ahol ez az érték 8,0 fölé is emelkedik, vagyis emiatt hazánkban nem kell korlátozni a rézcső felhasználást. Másik probléma a nagyon kemény és oxigénben rendkívül dús víz, mely erősen igénybe veszi a rézcsövet. Ezt a korróziós veszélyt a karsztvizek jelentik. Ezek a vizek erős vízkőlerakódást okoznak, ezért vannak területek, ahol foszfátot adagolnak a vízhez. A kezelt víz már nem jelent veszélyt a rézcsőre, ezért csak ott kell mellőzni a teljes vízhálózat kialakítását rézcsőből, ahol kezelés nélkül jut a víz a hálózatba. A rézből készített szerelvények, összekötők továbbra is alkalmazhatók.