Tétel adatlapja
CÍMLAP
Móricz Zsigmond
Életem regénye

TARTALOM, ÉLETRAJZ



Tartalom

Csécse
Boldog sziget

Csécse
A két pólus
Légváltozás
A vállalkozók
Az új seprő
Szélcsönd
A keresztelő
"Ejj-szi"
Az árvíz
Pista
Kis katona vagyok én
A tüzesgép
Üzleti sors
Apokalipszis
Apostolok oszlása

Istvándi
Földrengés után

Istvándi
Kovács: kalapács
kasztok küszöbén
Nil de me
Pista újra
Édesapám
Pista mindig Pista
Honfibú

Pthrügy
A feledhetetlen szenvedések

Pthrügy
Otthon
Gyökerek
A ház
Éhség
Rokonok
Tügyi ebéd
Újjászületett a falu
Ünnep este
Középosztály
A bilkei kulcsok
A múlt, a dicső múlt!
Lebicskázva
A családi fészek: a boldog fészek



Életrajz

Író, novellista, lapszerkesztő, a realista magyar prózaírás nagy alakja.

1879-ben született Tiszacsécsén. Apja, Móricz Bálint feltörekvő, ötholdas paraszt; anyja, Pallagi Erzsébet papleány. Apja vállalkozásai nem sikerülnek, a család tönkremegy. Móricz előbb Túristvándiba, majd családhoz Prügyre kerül. Ez a falu számára "a feledhetetlen szenvedések" földje. Életem regénye című művében ezt olvashatjuk:"... mintha csak azért lettem volna íróvá, hogy megmutassam azokat a sebeket, amelyeket hétéves koromtól tízéves korig Pthrügyön át kellett élnem".

1890-ben a debreceni kollégiumba kerül (emlékei megjelennek a Légy jó mindhalálig című regényében), majd (családja Patakra költözése után) Sárospatakon és Kisújszálláson folytatja tanulmányait.

1900-ban Pestre költözött, az Újságnál helyezkedik el. A Kisfaludy Társaság ösztöndíjával népköltészeti gyűjtőutakat tesz szülőföldjén, ekkor ismeri meg igazán a paraszti világot, a vidék elmaradottságát. Írói sikert és ismertséget a Hét krajcár című novella hoz számára 1908-ban. Ekkor kezdődik legendás barátsága Ady Endrével. A vlágháborúban haditudósítóként hamar rádöbben a háború borzalmaira, erről árulkodnak riportjai, novellái. 1929 és 33 között a Nyugat szerkesztője, 1939-től a Kelet Népe című folyóirat vezetését vette át. 1942-ben halt meg.

Móricz emlékét Prügy hagyományosan nagy tiszteletben tartja, egykori lakóháza ma emlékház. Sárospatak az Iskolakertben felállított mellszobrával és a Móricz Bálint által épített házon elhelyezett táblával emlékezik az íróra.


×