baba:  hátsószíj.

bagaria (valódi): fűz- és nyírfakéregből előállított  növényi cserzőanyagokkal cserzett és nyírfakátránnyal vízhatlanított  növényi cserzésű felsőbőr.

bakancs: nehéz kivitelű, vastagabb bőrből készült  száras cipő. A felsőrész anyaga rendszerint  waterproof, durábel  vixos, hőálló boxbőr vagy más, nem kényes felsőbőr, az alsórész gumiból vagy bőrből készül  köztalppal a duplatalpas termék készül. Leggyakrabban alkalmazott gyártási eljárás a  direktvulkanizált és a  keresztülvarrott. Munkásvédelmi vagy sportcélokra használják.

balerinacipő: alacsonysarkú,  felerősítőelem nélküli, könnyű női  cipő.

balettcipő: balettművészek táncprodukciókhoz használt, textil felsőrészű, puha talpú, sarok nélküli lábbelije. A női balettcipő orr-részében speciálisan kiképzett, különösen kemény orrmerevítő van.  felerősítőelem nélkül vagy az alsószáron összeköthető pántokkal készül.

balni:  bütyökrész,  talpizomrész.

bandázsbőr:  ortopédbőr.

barchet:  fanelhoz hasonló, azonos rendeltetésű, annál nehezebb, egyik oldalán bolyhozott  pamutszövet.

barka:  barkaréteg.

barkaérzékenység:  barkarepedés.

barkafolyás: barkafolyásos (laza barkájú) a bőr, ha barkás oldalával befelé hajlítva a  barkaréteg az alatta levő rétegről ráncok alakjában felemelkedik. A felemelkedés mértéke szerint megkülönböztetünk: enyhe, közepes és erős barkafolyást.  Lábbeli felsőbőröknél van jelentősége, mert bizonyos fokozaton túl bőrhibának számít. A barkafolyás megengedett, ill. elfogadható mértéke a bőrféleségtől is függ. Puha  teljes barkás bőrök esetében még közepes barkafolyás is elfogadható, míg a feszesebb,  korrigált barkájú bőrök esetében legfeljebb enyhe fokozat engedhető meg. Vizsgálatát szabvány írja elő ( érzékszervi bőrvizsgálatok).

barkakép: a  barkaréteg felületén látható rajzolat.
A rajzolatot meghatározzák:

barkalazaság:  barkafolyás.

barkaoldal:  színbőr esetében a  barkaréteg oldala.  Hasítékbőrnél az az oldal, amelyik a barkaréteg felé volt.

barkapréselés:  préselés.

barkarepedés: a  barkaréteg az elvárt nyújtó igénybevételt nem bírja ki, hanem berepedezik.
Oka lehet:

barkaréteg: az irha ( bőr) szőroldal felőli befejeződése, amely a szőr és a felhám eltávolítása után ( bőrgyártás) válik láthatóvá. Az irhát alkotó, a tér mindhárom irányában szabálytalanul összefonódó  kollagén rostszövedék a külső felület felé egyre finomabbá válik. A finomodás kb. a szőrtövek magasságában kezdődik, és a rostok futásában egyre inkább a felülettel párhuzamos, hogy legfelül a finom rostszerkezetű sűrű szövésű rosthálót, a barkaréteget képezze.

barkaszilárdság:  laboratóriumi bőrvizsgálatok.

barkásbőr:  barkaréteggel bíró  barkaoldalon kikészített bőr. Gyártható természetes barkájú ( teljes barkás bőr) vagy  korrigált barkájú bőr. Mind a természetes barkájú mind a korrigált barkájú bőrök  barkaképe további beavatkozással ( barkázás,  préselés,  töretés stb.) módosítható.

barkázás:  barkakép módosítására való művelet a bőrkikészítés során. Kézi barkázófával vagy ezt a műveletet utánzó barkázógéppel végzik úgy, hogy a bőrt  barkaoldallal befelé hajtva a hajtást végiggörgetik a bőrfelületen, amikor is a felületen hosszirányú párhuzamos törésvonalak keletkeznek. Ha ezt a műveletet a bőr hossz- és keresztirányában is elvégezzük, négyzetes rajzolat keletkezik (4 lábra barkázás). Ha a műveletet átlósan is elvégzik, akkor az ún. boxbarkát kapják (8 lábra barkázás), az átlós irányt kissé eltolva és újra barkázva (16 lábra)  szaffian rajz keletkezik. A bőr a barkázással puhul is. Ha ugyanezt a műveletet úgy végzik, hogy a behajtásnál a barkaoldal van kifelé, nem keletkeznek törésvonalak, csak az enyhe puhító hatás érvényesül, ez az ún.  aláhúzás.

barkázott bőr: az eredetileg  sima bőrt kézi vagy gépi  barkázással úgy megdolgozzák, hogy a felületen kitapintható törésvonalak keletkeznek. Ezt utólag vasalják ( vasalás) és a töréseket úgy "visszanyomják", hogy csak a törés rajza marad meg.

batikbőr: eredetileg jávai tarkázásos festési eljárás. Pamutszövetet festettek vele. Először megolvasztott viaszt visznek az anyagra a ráhelyezett sablon szerint. Ezután következik a festés a viasztól nem fedett anyagrészekre. Festés után a viaszt eltávolítják. A bőrön a festék behatolását sokszor úgy akadályozzák, hogy a bőrt mielőtt a festőfürdőbe raknák, szorosan összecsavarják; összekötik stb. Ruházati célra való  velúrbőröket festenek néha így.

bársony: két vetülékrendszerrel gyártott szövetféleség, amelynél az egyiket felvágják és bolyhozzák. (Gyakran erősen bolyhozott atlaszkötésű szövettel utánozzák.) A cipőiparban rendszerint festett, díszített (pl. szegedi) papucsok  felsőrészeként használják fel.

BBSZ: a Budapesti Bőripari Vállalat házi szabványainak jelzése. ( szabvány)

beállítószám: a  sorozatkifejtő gép pantográfskáláin beállítandó szám, adott minta  sorozatkifejtésekor. Matematikai definíciója: a vezetőtű átmérőjével megnövelt alapméret és a  méretváltozó aránya. A sorozatkifejtő gép egyik pantográfján a hosszirányú, a másikon a szélességirányú beállítószámot veszik figyelembe.

becsípés: az alkatrészek (különösen felsőrész-alkatrészek) szélein elhelyezett V vagy U alakú, kisméretű bevágás, amely illesztési helyeket, ill. nagyságszámot jelöl (pl. különböző alakú, egymáshoz közel elhelyezett becsípések kombinációja).

bedolgozási többlet: a felsőrész szélének azon része, amely a felsőrész  fára foglalásához, talphoz, talpbéléshez vagy rámához való erősítéshez szükséges. A bedolgozási többletet vagy a foglalótalpbélésre vagy a talpra hajtják rá. Nagyságát a gyártási eljárás, a fára foglalás módja határozza meg.

beégetés:

behasítás: körkéses hasítógéppel ( szélbehasító géppel) végzett művelet: a felsőrész anyagának szélét meghatározott vastagságban és mélységig behasítják. Az alkatrész szélének a kerülettel párhuzamos behasítása után a felső réteget be kell hajtani. Mélyebb behasítás célja  bélés nélküli lábbelik gyártásakor az  orrmerevítő behelyezésének előkészítése.

behúzó:  bevonó.

bekötés: a  bedolgozási többlet rögzítése a  foglaló talpbéléshez varrással. Kézműipari cipőkészítés során végzik.

belső alkatrész: a  felsőrészbe vagy az  alsórész szerkezetébe épített, a kész lábbelin kívülről nem látható  alkatrész. Ilyen pl. a  kéreg, az  orrmerevítő, a  lágyékerősítő stb.

belső formázás: a felsőrész formázásának egyik módszere. A felsőrész zárt kivitelben, bevarrt  fedőtalpbéléssel készül, majd a forma behelyezésével kapja meg végső (térbeli) alakját. Belső formázáshoz gyakran  hosszabbítható kaptafát használnak.

belsőkeret-levágás:  rámán varrott gyártási eljárásoknál a  rámabevarrást követő művelet, amikor a rámavarrat felett levő ráma, bedolgozási többlet és varratfalrészek feleslegét eltávolítják. Ennek eredményeként egyenletes mélységű talpizom- és lágyékrész keletkezik a foglalótalpbélés talp felőli oldalán.

belső nyomásos vulkanizálás:  szivacsgumik,  vulkanizálására használt eljárás.  Pinto présen  zárt rendszerű présformák között végzik.

belső sarkalás: a  saroknak a  foglalótalpbéléshez való rögzítése szegekkel vagy  sarokcsavarral. Szeges sarokfelerősítéssel készült lábbeliken végzik.

belsőszeg: a szegfej alatt recézett, vastag szárú fémszeg. A  sarok belülről való felerősítéshez használják.

bemelegítő cipő: bőr- vagy bőrhelyettesítő felsőrészű, sima  járófelületű ( éksarkú), gumitalpú, hajlékony  sportcipő.

beragasztó:  fedőtalpbélés.

betonkeverő: a bőrök folyadékkal való kezelésére használt berendezés. Acélból vagy üvegrost erősítésű poliészterből készült henger, amely a két vége felé kissé kónuszosan elvékonyodik. A henger 14- 21°-ban ferdén áll a műhelypadlón. A henger felső része nyitott, míg az alsó vége fenéklemezzel lezárt. A henger belsejében kétbekezdésű, csigavonalban vezetett terelőlemez van. A bőrök kezelését egyirányban való forgatással végzik. Ürítéskor a forgásirányt megváltoztatják, ennek következtében a csigavonalú terelőlapok a bőrt a felső nyíláson kidobják.

betét: a lábbeli belsejében a láb megtámasztását ( lúdtalpbetét, lábágybetét), a felsőrész rugalmasságát ( ruganybetét) biztosító alkatrész.

beugró: a cipőgyári futószalagos, ill. kényszermozgású szállítópályás üzemrészekben dolgozó, univerzálisan képzett szakember, akinek feladata az esetlegesen hiányzó dolgozók munkájának elvégzése.

bevonó: a sarokpalást, a  köztalp és a  foglalótalpbélés szélét burkoló puha anyagból készült alkatrész, amelyet  ragasztással rögzítenek a bevonandó felületen.

békanyelv:  magas szárú lábbelik és  fűzős csizmák speciális alakú, gyakran két félből összevarrt  nyelve, amelynek két oldalvonalát a  szárrészhez varrják, ezzel növelik a fűzőrész vízállóságát, és csökkentik a hővezetését.

bélelés: a  bélésnek a  felsőrészbe vagy annak részegységébe helyezési művelete.

bélés: a lábbelinek a lábfejjel érintkező, rendszerint több  alkatrészből összeerősített belső rétege. Célja a lábfej elválasztása a merevítő alkatrészektől, a lábfej melegen tartása, az izzadság felvétele és elvezetése. Anyaga lehet  textil,  bélésbőr,  szőrme,  műszőrme,  bélésműbőr. Alkalmazási területei a  fejrész és a  szár bélelése.

bélésbőr: lábbelibélés céljára gyártott bőr (MSZ 5437/1). A legnemesebb bélésbőr a kecske- vagy juhbőrből  növényi cserzéssel készített  anilines bőr (növényi cserzésű anilines kecske- vagy juhbélés). Kitűnő minőségű lehet a  krómos cserzéssel vagy növényi krómos cserzés kombinálásával készített anilines kecske- vagy juhbélés is. A  színhibák miatt azonban a bélés rendszerint  fedőfestéssel készül juh, kecske (MSZ 5437/3) és sertés (MSZ 5437/4) bőrökből. Gazdasági okok miatt a bélésbőrök nagy része nem az említett  színbőrök valamelyikéből, hanem marha  hasítékbőr felhasználásával készül, fedőfestéssel vagy anélkül (ún. natúr kivitelben) (MSZ 5437/6). Egyes esetekben marha-, marhahasszél-, ló- stb. béléseket is gyártanak.

bélésműbőr:  bélés céljára felhasznált, nem természetes bőrből, hanem kémiai úton, részben textilanyagok felhasználásával előállított  műbőr. Hordozórétege rendszerint nemez, alapanyaga poliuretán. Nálunk legismertebb típusai a Grabopor-Alfa (Magyarország) és Ceef (NSZK).

bélés nélküli flexibel eljárás:  flexibel gyártási eljárás.

bélés nélküli lábbeli: vastagabb, de puha  felsőbőrből készült, könnyű nyári cipő. Gyakran díszlyukasztással, fonásos  díszítéssel látják el.

bélésszövetek:  bélés céljára felhasznált  pamut- és  gyapjúszövetek. Általában jó nedvszívó képességűek, hőszigetelők és kopásállóak. Leggyakrabban alkalmazott típusai a  molinó, a köper, az  inlet stb.

bélyegzőgép: a lábbelialkatrészen feltüntetendő jelzőszámokat (modellszám, tervszám, nagyság- és bőségszám) beütő készülék. Mechanikus és pneumatikus működésű lehet.

bilgeri csizma:  fűzős csizma.

binder: a bőripari gyakorlatban a vizes polimeremulziós  kötőanyagokat nevezik bindernek.

binderes kikészítés: a  filmképző  binder.

biztosítóvarrat: felsőrész-alkatrészek  összeerősítésekor a későbbiekben (használat közben) nagy mechanikai igénybevételnek kitett pontokon elhelyezett, viszonylag kicsi, különböző alakú  varrat,  Derby szabású félcipőkön a szár fűzőrésze alatt két-háromsoros rövid (kb. 10 mm) vagy háromszög alakú varrat.  Rövidvarrat automatán is készítik.

blansírozás (blanchierozás): finomfaragás. Kézi blansírvassal vagy  késhengeres blansírgéppel a gyengén nyirkos növényi cserzésű bőrök húsoldalát speciális módon fényesre és simára faragják. A blansírvas kb. 13 cm hosszú és 12 cm széles kés, jól markolható fafoglalatban. Nagyon élesnek kell lennie, mert a vasat kis szögben tartva tolják a bőrfelületen, gyalulásszerűen megmunkálva azt. A gép a kézi munkát nagyrészt kiszorította. A blansírgép a faragógéphez hasonlóan működik, de a  késhengerben levő kések egyirányúak. Ma már csak egyes  beégetéssel zsírozott  szíjazatbőrökön végzik ezt a műveletet. Régebben a marha vixos bőrök ( növényi cserzésű felsőbőr) húsoldalát kézzel "tükörre" faragták.

BMKI: Bőr-, Műbőr- és Cipőipari Kutató Intézet, Budapest. (1972-ig: Bőr-, Cipő- és Szőrmeipari Kutató Intézet.)

bognárszeg: sima szárú, hengeres fejű  fémszeg. Kézi  fára foglalás, valamint az alkatrészek illesztése során használják.

bokacipő:  félmagas szárú cipő.

bokakerület: a külső és belső bokapont közötti magasságban, a  járósíkkal párhuzamos síkban hajlékony szalaggal mért kerület.

bokasüllyedés (latin neve: pes valgus):  statikai lábbetegség, amely főként gyermekkorban alakul ki. Az izmok helytelen statikai igénybevétele következtében a lábfej hossztengelye körül befelé fordul, a belső boka erőteljesen kidomborodik. Ennek megelőzésére célszerű puha talajon (pl. homokon) mezítláb járatni a gyermeket.

boltozat: a lábfej csontjai és izomszalagjai által kialakított ívek. Az egészséges lábfejben két hosszanti és egy harántboltozat figyelhető meg, amelyeknek támpontjai a sarokcsont, valamint az első és az ötödik lábközépcsont elülső végpontjai. Helytelen lábbeli viselése, túl korai járástanítás e boltozatok deformálódását és  statikai lábbetegséget okoz.

borzolás: módszer a ragasztandó fajlagos felületek megnövelésére oly módon, hogy megfelelő szerszámmal (pl.  borzolókoronggal) felbolyhozzák, érdessé teszik a felületet. Természetes bőrből és műanyagból készült alkatrészeken egyaránt alkalmazható művelet.

borzolókorong a  borzolás műveletéhez használt szerszám, amely gumikorongba ágyazott, radiális elrendezésű vékony huzalokból áll. A forgókorongból kiálló huzalvégek feltépik a borzolandó anyag felületét, és ezáltal megnövelik a fajlagos felületet.

boxbőr: normál fogású (nem különlegesen puhított)  barkaoldalon kikészített  krómos cserzésű borjú és marha lábbeli felsőbőr.

bőr: az ember és a soksejtű állatok  köztakarója. A gerincesek bőre felhámból és irhából áll, amelyhez egy harmadik réteg, a hájashártya (bőr alatti kötőszövet) is járul. Különleges szerkezetűek és rendeltetésűek a bőr járulékos alkotórészei ( szőr, szőrállító izom stb.). A felhám (epidermis) a bőr legfelső rétege, amely az alatta levő irharéteghez tapad. Egymáshoz szorosan tapadó sejtekből áll. A sejtek utcakövezet módjára, de többrétegben helyezkednek el. Az alsó rétegben (nyálkaréteg, Malpighi-réteg) levő sejtek nedvdúsak és szaporodnak. Megfigyelhető az alsó rétegekben kezdődő és a legfelső rétegben teljessé váló  elszarusodás. A felhám a bőr összvastagságának rendszerint kis részét (marhabőr esetében 1-2%-át) teszi ki. A  bőrgyártás során az irháról eltávolítják. Irha (corium) a tulajdonképpeni  bőranyag. A bőr 50-90%-át (marhabőröknél 80-90%-át) alkotja. A gerincesek irhája lazarostos  kötőszövet. Ennek megfelelően fő tömegét rostok alkotják, A rostok között sejtek (rostképző-, festék- és zsírsejtek) is vannak. A rostok legnagyobb része  kollagén rost, kis részük elasztikus rost. A kollagén rost tulajdonképpen rostnyaláb, amely sokszorosan elágazik, úgy hogy az elemi rostok egy része a nyalábból elválva más irányban halad, vagy más rostokhoz csatlakozik. Az egyes rostnyalábok így egymással összekötődnek, és valóságos hálózatot alkotnak szabad rostvégek nélkül. A bőr különböző részeiből vett mintákon végzett fajsúlyvizsgálatok azt mutatták, hogy a rostok tömöttsége nem egyenletes a bőr egész területén ( bőrtopográfia). Az irhának egy felszínes és egy mélyebb rétegét különböztetjük meg. Közvetlenül a felhám alatt van a szemölcs- vagy papilláris réteg. E rétegben a felhám felé haladva a rostok egyre finomabbak és egyre inkább a felülettel párhuzamosan helyezkednek el. Legkülső része a legfinomabb rostok szövedéke, ez a  barkaréteg. A papilláris réteget többé-kevésbé erősen fellazítják a  szőrök, a szőrállító izmok, a kötőszöveti sejtek stb. A papilláris réteg a készbőrben elsősorban a készbőr küllemét határozza meg, míg a szilárdság fő hordozója az alatta levő recés vagy retikuláris réteg. A recés réteg sejtekben szegényebb, rostokban gazdagabb. Véredények csak kismértékben szakítják meg. Egyes állatfajoknál (juh stb.) jelentős mennyiségű  zsírszövet van beágyazva. A recés réteg alsó részén a kötőszövet valamivel finomabb és simább (ez a bőranyag természetes befejezése lefelé). A papilláris réteg és a recés réteg vastagsági viszonyai állatfajonként változik (marhabőrnél kb. 1 : 3,5). A recés réteg általában a szőrvégződések magasságában kezdődik. A hájashártya vagy bőr alatti kötőszövet (subcutis) gerinceseknél lazarostos kötőszövetből álló, a bőrt az alatta levő izomszövetekhez kapcsoló réteg. Igen laza szerkezetű, sok zsír, véredény és izomszövet található benne. A bőr nyúzásakor nagyrészt a bőrön marad. A bőr feldolgozása során ezt a réteget eltávolítják.

bőranyag:

bőrcipők: a  természetes bőrből,  szintetikus és természetes alapú  műbőrből készült felsőrészű cipők csoportjai a hazai statisztikai rend szerint. (Nem tartoznak ide a  házicipők, a  gumi- és  tornacipők, a  papucsok és egyéb lábbelik.) Természetesen a felsőrész anyaga szerint az egy csoportba sorolt lábbeliféleségek használati értéke különböző.

bőrdarabolás: az állatról lenyúzott bőrnek több darabra való szétvágása.
Célja:

bőrenyv:  húslásból vagy más leépített bőrfehérjéből készített fehérjealapú  nedves ragasztó. Felhasználás előtt vízben áztatják, hogy a megfelelő duzzadási fokot elérje.

bőrfestőgépek:  festőberendezések.

bőrfeszességű gumi: hajlékonyságában, feszességében a természetes bőrből ( kruponból) készült  talphoz hasonló tulajdonságú gumilemez, ill. formatalp; gyermek-, női és férfi lábbelikhez egyaránt felhasználják.

bőrgyártás: termelési eljárás, amely az állatról lenyúzott, ún. nyersbőrt (amely nedvesen romlékony, kiszárítva kemény és törékeny) különféle célokra alkalmas  készbőrré alakítja át. A magyar bőripar legfontosabb nyersanyagai : marha, sertés és juh nyersbőr. Egyéb feldolgozott bőrféleségek: borjú-, ló-, kecske-, őz-, szarvas-, kutya-, stb. bőrök. A bőrgyártás fő műveletcsoportjai:

bőrhelyettesítők: a  természetes bőrök helyett felhasznált természetes vagy szintetikus anyagok, azok kombinációi és alkatrészek. A felsőbőr-helyettesítők közé sorolják a  szintetikus és egyéb  műbőröket, valamint a  textilanyagokat. A bőrtalpak helyettesítésére gumit,  poliuretánt,  PVC-t és termoplasztikus kaucsukot egyaránt használnak.

bőrhibák:  készbőrhibák.

bőripar:  magyar bőripar.

bőrminőségi vizsgálatok: a bőrök esztétikai értékét, feldolgozás közbeni várható viselkedését, várható használati értékét minőségi vizsgálatokkal állapítják meg. Ezek lehetnek:  érzékszervi vagy  laboratóriumi bőrvizsgálatok. A legbiztosabb értékelést azonban a próbafeldolgozás, ill. próbahordás teszi lehetővé.

bőrszeg: a  labdarúgócipő talpából kiálló, csonka kúp alakú test. Anyaga bőr, gumi, alumínium. A labdarúgócipők csavaros foglalatú, cserélhető bőrszegekkel is készülhetnek.

bőrtopográfia: a bőr helyrajza. Azért fontos, mert a bőr minősége az egyes topográfiai helyek szerint is változik.
A hátrész (krupon) a bőr középső része a faroktól a nyak magasságáig, a  gerincvonal mindkét oldalától a hasközépig terjed. A bőr ezen területe a legerősebb, a rostok itt a legtömöttebbek (a szerkezet a legfeszesebb). A hátrészen belül is a legtömöttebb szerkezetű az ún. tükörrész. A tükörrész rendkívül tömöttsége elsősorban a lóbőrre jellemző, ahol ezt a részt mindig külön dolgozzák fel (lótükör), de erősen észrevehető a sertésbőrön is. A nyakrész minősége a krupon után következik, a nyak rostszerkezete lazább, vastagsága egyenlőtlenebb, mint a hátrészé. Gyakran erősen ráncos. A nyakrészen belül legértékesebb rész a hátrészhez csatlakozó vállrész. A hasszél a bőr topográfiailag legkevésbé értékes része. A bőranyag itt a legzsírosabb, a rostszerkezet a leglazább, a bőr a legvékonyabb és egyenlőtlen vastagságú. A hasszéleken vannak az ún. málas részek, amelyek a bőr leglazább szerkezetű ("legüresebb") részei. A halszél erősen laza szerkezete egyes esetekben előnyös, pl. a sertés- és marhabőr hasszélek kesztyűbőrgyártásra jól felhasználhatók.

börze: közgazdasági értelemben a tőkés piacok jellegzetes intézménye, amely a keresletet és a kínálatot koncentrálja. Nálunk a nagy cipőgyárak, tanácsi vállalatok és cipőipari Ktsz-ek negyedévenként vagy félévenként megtartott modellbemutatóját is így nevezik, ahol a gyártók bemutatják a kereskedelmi vállalatok képviselőinek legújabb és hagyományos, a következő értékesítési időszakra felajánlott gyártmányaikat, amelyek alapján a kereskedelem megadja rendelését.

bőségszám: a  lábbeli és a  kaptafa keresztirányú (szélességi, magassági és kerületi) méreteit meghatározó betű- vagy számkód. Az  öltésméret mellett a 6-os (férfi) és 5-ös (női) szám, a  metrikus nagyságszám mellett a 2-es jelöli a közepes bőséget.  Angol nagyságszám mellett az F betű,  amerikai nagyságszám mellett pedig a B betű jelenti az átlagos bőséget.

bőségszámonkénti bőségváltozó: azonos nagyságú, szomszédos bőségű lábbelik  kaptafák meghatározott méretei közötti különbség. A  bütyökkerület esetében 5-6 mm. A nemzetközi szabványok 6 mm-t írnak elő.

bőségtáblázatok: a különböző  nagyság- és  bőségszámokhoz tartozó  bütyökkerületeket (esetleg más keresztirányú méreteket is) feltüntető táblázat. Országos és nemzetközi szabványok írják elő, de ismertek egyéb táblázati rendszerek is (Fagus stb.).

BPSZ: a Pécsi Bőrgyár háziszabványának jelzése ( szabvány).

brush off: a.m.  polírozható bőr.

BSSZ: a Simontornyai Bőrgyár háziszabványainak jelzése ( szabvány).

buffolás (hántolás): egyes  növényi cserzésű bőrökről a  barka felső rétegének eltávolítása. Célja a durva  barkakép javítása, a barkasérülések (karcolásnyom stb.) eltávolítása. Végezhető kézzel vagy géppel a  blansírozáshoz hasonlóan.

buggolás:  szélbehajtás.

bütyök: a  terpesztett láb gyakori velejárója, amikor az első lábközépcsont elülső vége erősen kidomborodik. A nagy lábujjon kóros kinövés. Előfordulhat  bokasüllyedéses lábú gyermekeknél is, ha kellő időben nem támasztják alá a sarokcsont belső oldalát ( sarokbetét).

bütyökbőség:  bütyökkerület.

bütyökkerület: a  bütyökpontokon átfektetett mérőszalaggal mért kerületméret. A  kaptafa szerkesztésekor, gyártásakor és ellenőrzésekor a hosszúság mellett a másik legfontosabb méret.

bütyökpont: az első, ill. ötödik lábközépcsontok és a csatlakozó lábujjpercek közötti izületeknél a lábfejen található két pont.  Kaptafán,  talpbélésmintán a belső és külső oldal legkiállóbb pontjai. A kaptafán lyukkal vagy kis domborulattal jelölik.

bütyökrész: a lábfejnek a lábközépcsontok elülső végeinél található része. Két legkiállóbb pontja a belső és külső  bütyökpont, jellemző méretei a  bütyökkerület és a  bütyökszélesség.  Kaptafán,  talpbélésen és lábbelin a bütyökpontok közötti rész.

bütyökszélesség:  bütyökkerület vízszintes síkú vetülete. A talpbélés, ill. a  kaptafa  talpi részének bütyökszélessége, a két  bütyökpont közötti távolság. Nemzetközi megegyezés szerint a  lábhosszúság mellett ez a másik jellemző  lábbeliméret.