
csaphüvely: a
kaptafa tarajrészén
a
sarokbázis felé haladó, rendszerint
fémcsövecskét tartalmazó furat. A kaptafa vagy a rajta levő cipő gépbe, ill.
tartócsapra helyezését, beállítását teszi
lehetővé.
csat: pántos cipő
felerősítőelemeként,
egyébként
díszítőelemként alkalmazott,
fémből készült kellék. Különböző formában, méretben és szerkezettel használják
fel.
csákozás: kemény bőrök, alsórész- és belső
anyagok darabolási művelete.
Csákozógépen végzik;
az anyagra helyezik a
csákozókést, majd a gép
erre ráüt, így az anyagból kivág egy alkatrészt.
csákozó:
csákozás műveletét végző szakember.
alsórész és a belső alkatrészek darabkivágását végző üzemrész. Gyakran
itt végzik ezen alkatrészek előkészítését, megmunkálását is.
csákozógép: a
csákozást
végző berendezés, amelyben a kiütést tányér vagy híd végzi. Ütőereje 180-1500
kN között van. A programvezérlésű csákózógépen a kiütést a híd mentén mozgó
tányér végzi.
csákozókés: a
csákozás
műveletéhez használt, a kivágandó alkatrész alakjának megfelelően meghajlított
acélszalag, amellyel a darabolást végzik. Egyik szélét élesre köszörülik.
Magassága 30 és 100 mm között változik, az 50 mm-nél magasabbakat védőlemezzel
látják el.
cserzés: a
bőrgyártás
legfontosabb művelete. Tulajdonképpen ezzel a művelettel válik az állati nyersbőrből
készbőr, vagyis új tulajdonságú anyag. A
cserzést
cserzőanyagokkal végzik. A cserzőanyagok
képesek a bőrfehérjékkel vegyülni, úgy hogy hídként beépülnek a polipeptidláncok
közé, és erősítik a bőr fibrilláris szerkezetét (
fehérjék).
A rostszerkezet erősítésével, ill. a bőrfehérjék aktív csoportjainak lekötésével
a mikroorganizmusok enzimjei (
enzimek) gyakorlatilag
nem tudják a cserzett bőrt megemészteni (a cserzett bőr nem rothad), az víz
hatására kevésbé duzzad, megszárítva pedig a roston kevésbé tapadnak össze
(a leszárított cserzett bőr nem szaruszerűen kemény).
cserzőanyagok: azok az anyagok, amelyek
a bőrt cserzik (
cserzés). Fontosabbak:
növényi
cserzőanyagok,
krómos cserzőanyagok,
műcserzőanyagok. Számos egyéb cserzőhatású
vegyület ismeretes még, pl.: aldehidek (
aldehidcserzés.),
cirkon- és alumíniumsók, alifás szulfoklaridok, halzsír (
szémiscserzés)
stb., de ezek kisebb jelentőségűek.
cserzősavarány:
növényi
cserzőanyagok.
csészetalp: a bedolgozási többlet
élvonala
fölé emelkedő peremes, utómegmunkálást nem igénylő
formatalp.
Anyaga legtöbbször valamilyen
bőrhelyettesítő.
Vulkanizálással vagy
fröccsöntéssel
állítják elő.
csigahordó: bőripari edényzet, amely a bőrt vizesflottákban mozgatja.
Elsősorban az
áztatás,
meszezés,
esetleg a
cserzés elvégzésére szolgál. A 2-3 m
átmérőjű, 10-30 m hosszú, görgőkön fekvő henger palástjának belső oldalán
csigavonalban vezetett terelőlemez halad végig. Ha a hengert "bölcső
mozgással" mozgatják kb. 210-270°-os kerületi szög körül, a bőr a folyadékkal
együtt mozog és keveredik. Ha körülfordítják, a bőr a berendezésben előrehalad,
ill. a berendezésből kihullik.
csiriz: növényi fehérje alapú
nedves
ragasztóanyag. Régebben belső alkatrészek beragasztására használták. Mivel
természetes anyagból, a búza sikértartalmából készítik, igen drága, ma már
alig használják. (Legjobb minőségű az ún. aranycsiriz volt.)
csiszolás: a
bőrgyártás
egyik mechanikai művelete. Kiviteli módja: a csiszolandó bőrfelületet gumihengerrel
kb. 1500/perc fordulatú csiszolópapírral bevont hengerhez nyomják. A csiszolás
lehet önálló kikészítő művelet - vagyis a kívánt bőr jellegét (bolyhozott
felület) ez a művelet adja meg (
velúr- és
nubukbőrök). Lehet csupán esztétikai értéket
fokozó, de nem lényeges szerepe (pl.
boxbőrök
húsoldali csiszolása), vagy kimondottan technológiai szerepe és hatása a készterméken
már nem látható (pl.
korrigált barkájú
bőrök csiszolása).
A
cipőiparban felületek simító megmunkálási
művelete, amelynek során
csiszolópapírral
vagy
csiszolóvászonnal az egyenetlenségeket
eltávolítják. Sok helyen a ragasztandó felületek előkészítésére (
borzolás
helyett) alkalmazzák.
csiszolásos bőrkikészítés:
csiszolás
csiszolópapír: felületek megmunkálására
használt, felületén különböző nagyságú éles szemcséket hordozó műszaki papír.
Érdességét az egységnyi felületen található szemcsék száma határozza meg.
csiszolóvászon: szerkezete, felhasználási
területe megegyezik a
csiszolópapíréval,
a különbség az, hogy a szemcséket hordozó alapanyag nem papír, hanem vászon.
csizma: az alsó lábszárat a boka felett is
fedő lábbeli. A női csizmák divat szerinti viseletre, a férfi csizmák speciális
célokra készülnek.
Felerősítőelem
nélkül vagy
fűzős,
húzózáras
kivitelben gyártják.
csizmadia: kifejezetten
csizmák készítésével
foglalkozó szakember (ma már ilyen képzés nincs).
csizmácska: női
rövid szárú csizma.
csuka:
bőrdarabolás.
csuklós kaptafa: olyan
kaptafa,
amelynek sarokrésze a
hosszmetszet síkjára
merőleges tengely körül elfordítható a tarajrész felé. A csuklót beépített
rugó rögzíti.
csúszó: magas szárú cipők kéregrészén a textilbéléshez erősített
alkatrész, amely megkönnyíti a cipő felhúzását. Anyaga természetes
bélésbőr
vagy
műbőr. Színoldalával a láb felé erősítik
a béléshez.
