szabadidőcipő: puha (bőr vagy textil) felsőrészű, hajlékony, könnyű  félcipő, amelyet nyaralás, hétvégi pihenés során használnak.

szabás: felsőrész- és bélésalkatrészek kivágásának, alapanyagok darabolásának művelete. Végezhető manuálisan,  szabászkéssel vagy géppel  kiütőkéssel. A természetes bőranyagok csak egy, a bőrhelyettesítők több rétegben is szabhatók.

szabásminta: a kivágandó lábbeli alkatrészeinek megfelelő alakú és nagyságú, kartonból készült  mintája, amely az összes szükséges ráhagyást (pl.  alálapoláshoz ) tartalmazza. Ennek menetén végzik a kézi szabást, ill. ennek alapján hajlítást meg a  kiütőkést.

szabásrendszer: az anyagok darabolásakor a lábbeli alkatrészek kivágásának előírt sorrendje. A paralelogramma-rendszerben a  paralelogramma ötös szabályát követik, táblásáruknál és terítékeknél. A kis- és ipari szabásrendszerben az egy párhoz tartozó jobb-, ballábas alkatrészeket a gerincvonalra szimmetrikusan vágják ki. A váltakozó irányú szabásrendszert gépi szabás esetében alkalmazzák: az egyik hátsó lábtól a gerincvonalra merőleges irányban haladnak, majd az anyag túlsó széléhez érve ellenkező irányban folytatják a következő sor kivágásával stb. Ismeretes még a  vágástársítás, a soros és a szög alatti elrendezés.

szabászat: a cipőgyár azon üzemrésze, ahol a  szabást végzik.

szabászkés: rövid pengéjű, igen éles, kézi a  szabáshoz használt szerszám.

szabásztőke:  tőke.

szabvány: valamely termék megkívánt tulajdonságainak, vizsgálati módszereinek írásban foglalt és közzétett előírása. A szabvány hatálya a kibocsátó szerv hatáskörétől függ. Az országos szabvány kidolgozása és életbeléptetése a Magyar Szabványügyi Hivatal feladata. Ezek az MSZ (1957. előtt MNOSZ) jelzésű szabványok. Az illetékes minisztérium - a bőr- és a cipőipar esetében a Könnyűipari Minisztérium - is adhat ki szabványt. Ezek jele: KIP MSZ. Vállalati szabványokat egyes gyárak adhatnak ki. Így pl. a Budapesti Bőripari Vállalat szabványjele: BBSZ, a Pécsi Bőrgyáré: BPSZ, a Simontornyai Bőrgyáré: BSSZ. A vizsgálati szabványok nagy részét a bőr- és cipőipari KGST szabványokból vettük át. A nemzetközi ISO szabványok ajánlásait rendszeresen tárgyaljuk, és egységes kialakítását észrevételeinkkel is segítjük.

szaffián:  szattyán.

szakadási hossz:  cérna vagy  fonal azon hosszúsága, amelynél az saját súlya alatt elszakad. A  szakítóerő és a cérnafinomsági szám alapján számítják ki. A cérna egyik legfontosabb szilárdsági mutatója.

szakítóerő: a szabványban meghatározott alakú és méretű próbatest elszakításához szükséges erő. Textilanyagok és műbőrök szilárdságának mérőszáma - egységnyi szélességre számítva.

szakítási szilárdság:  laboratóriumi bőrvizsgálatok.

szalagkéses hasítógép: a felsőrész-alkatrészek vastagságának egyenlítésére vagy csökkentésére alkalmas berendezés. A hasítandó alkatrészt két henger viszi a nagy sebességgel mozgó szalagkésnek. Az alkatrész által végzett főmozgás sebessége merőleges a szalagkés által végzett mellékmozgás jóval nagyobb sebességére. Ennek eredményeként a metszés szöge lényegesen kisebb lesz, mint a szalagkés élszöge. A színréteg vastagsága a felső (sima) henger tengelyének helyzetével századmilliméteres pontossággal szabályozható. Az ismertebb típusokat a Fortuna és az USM cég gyártja.

szandál: lyukasztásokkal díszített, a talp kerületén nem mindenhol zárt, többnyire pántokból összeállított felsőrészű, könnyű, szellős nyári viselet  lábbeli.

szaru: magasabb rendű gerincesek bőrének felső rétegét és függelékeit (szőr, karom, köröm, szarv stb.) alkotó szívós, rugalmas, de szilárd anyag. Fő alkotórésze a  keratin.

szattyánbőr: a valódi szattyán  növényi cserzésű (főleg. szömörce és műcserzőanyag) kecskebőr. Mindenféle színre festik  kollódiumos vagy  kazeines kikészítéssel. A kecskebőr szép  barkaképét  barkázással még kiemelik. Ma főleg táska- és könyvkötőbőrnek, régebben finom  lábbeli felsőbőrnek is használták. Juhbőrből készült a kevésbé értékes ún. közönséges szattyán (tót szattyán), ez főleg bélésárú, ill. papucsbőr. Szattyán kutyabőrből is készülhet.

számtani nagyságsorozat: olyan  nagyságsorozat, amelynek szomszédos nagyságszámai jellemző méreteinek különbségei az egész sorozaton belül állandók.

szár: a lábbeli  felsőrészének az alsószárat, ill. a sarokrészt takaró, külső alkatrésze vagy részegysége.

száras cipő:  magas szárú cipő.

száraz bőr:  szárítással konzervált bőr.

száraz cserzés: rövid flottában, kevés vízzel végzett  cserzés.

száraz ragasztó: olyan  ragasztóanyag, amelynek kötőanyaga az oldószer elpárolgása után is tapadóképes (pl.  gumicement,  Palmatex).

száraz súly:  szárítással konzervált nyersbőr mért súlya.

szárbélés: a  szárat belülről borító, bőrből, műbőrből, szőrméből vagy textilből készült alkatrész.

szárbőség:

szárítás:

szármagasság: a  szárnak az  élvonaltól a  szárzáróvonalig a boka vonalában a  járósíkra merőlegesen mért magassága. Magas szárú cipők és csizmák jellemző mérete.

szárnyas orrboríték: olyan  orrboríték, amelynek külső és belső oldali része a bütyökrészig ér (esetleg el is fedi azt).

szárzáróvonal: a  szár felső határvonala.

szegek: a cipő  alsórészének összeszerelésekor alkalmazott  összeerősítő elem. Anyaga lehet fa és fém. Részei: szegfej, nyél (szár) és hegy. A különösen hegyes fémszegeket  teksznek nevezzük. Számozásuk az átmérő és a hossz arányát mutatja: pl. a 14/16-os szeg szárárait átmérője 1,4 mm, hosszúsága 16 mm.

szeges gyártási eljárás: nehéz  cipők és  csizmák készítésénél alkalmazott technológia. A felsőrész  bedolgozási többletét szegekkel ( teksszel) erősítik a  foglalótalpbéléshez, majd a  talpat szintén szegekkel erősítik a foglalótalpbéléshez úgy, hogy a szegek átmenjenek a bedolgozási többleten is. Faszeget használva  összeerősítő elemül, a  faszeges gyártási eljáráshoz jutunk. Régebben fémcsavarokat is használtak a talp felerősítéséhez (csavarozott gyártási eljárás).

szegés: felsőrész-alkatrészek szélének szalaggal ( francia szegés,  olasz szegés) vagy bélésnek a színalkatrész szélével ( áthajtásos szegés) való bevonása.

szegszedés: a  fára foglalást követő művelet, amelynek során a talphelyről eltávolítják a felesleges szegeket, kapcsokat, huzalokat.

szelíd bőr: nyersbőrkereskedelmi forgatom. Istállózással, belterjes tenyészetben nevelt állatok bőrei.

szemianilines:  anilines bőr.

szemikrombőr: (félig-krómosbőr) mindazok a bőrök, amelyeket előbb  növényi cserzéssel csereznek, majd  krómos cserzéssel utáncsereznek. Ha a krómos cserzést követi növényi cserzés, krómkombinált cserzésről beszélnek. A gyakorlatban sokszor keverik ezeket az elnevezéseket.

szemölcsréteg:  bőr.

szélbehajtás: a felsőrészek szélének megmunkálási művelete. Az élezett szélt az élezési szélesség felénél visszahajtják és ragasztással rögzítik. Kézzel vagy géppel ( szélbehajtógép) végezhető művelet.

szélbehajtógép: a  szélbehajtás műveletéhez alkalmazott gép. Munkavégző szervei az ütköző-, a leszorítótalp, a továbbgörgő, a kúposgörgő, a bevágókés, vasaló és a kalapács. A régebbi típusok csak a  szélerősítő szalagot vezették fel, az újabbak maguk adagolják az  ömledékragasztót is.

szélbehasítógép: a felsőrészalkatrészek  behasításához alkalmazott gép. Munkavégző szervei: az anyagtovábbító kúp, az ütköző, a leszorító és a körkés A  duó lastic eljáráshoz (használják).

szélerősítő szalag: sávolykötésű pamutszalag, 3-6 mm szélességben gyártják. Különösen  félcipők  szárzáróvonalának  kierősítésére használják.

szélezés:  élezés.

szélégetés: a  nyitott élű szélkiképzés bőranyagokon alkalmazható változata. A felsőrész-alkatrész élezett szélének húsoldalát izzó fémszálon vezetik végig, mire az visszapördül. Olcsó lábbeliket gyártanak így.

szélhulladék: a  szabásnál,  csákózásnál a feldolgozott anyagok kerülete mentén keletkező  hulladék.

szélkiképzés: a felsőrész-alkatrészek kerületének megmunkálása, ill. annak eredménye ( szélbehajtás,  szegés,  nyitott élű szélkiképzés).

szémisbőr: (irhás bőr):  szémiscserzéssel készült, textilszerűen puha, natúr színében sárgás színű bőr. Miután a  barkaréteg a szémiscserzéssel nem lesz puha, azt előzetesen eltávolítják a bőrről.

szémiscserzés: halzsírral végzett cserzés. A  pőrét halzsírral itatják át, majd felakasztva a halzsírt oxidálják, miközben a halzsírból a zsírsavak oxidációja folytán telített (formaldehid, glioxal) és telítetlen (akrolein) aldehidek keletkeznek. A felesleges halzsírt a bőrből szódás vízzel kimossák. Szokásos a pőrét a zsírcserzés előtt formadelhiddel előcserezni.

szétdörzsölés: az  összevarrást követő széthajtás után a varrat vonalának nyomás alatti megmunkálása.

széttűzés:  szétvarrás.

szétvarrás: az  összevarrás után alkalmazható művelet. A  szétdörzsölés után egy szalagot ragasztanak a varrat vonalára, majd annak mindkét szélét levarrják.

szíjazatbőr: statisztikai fogalom.
Eszerint:

színbőr:  barkaréteges bőr.  Hasítás esetén tehát az a bőr, amelyiken a barka (a bőr színe) marad.

színelés: a  meszezés után végzett bőrgyártási mechanikai művelet, amikor is a  pőre  barkarétegéből tompa késekkel kinyomják a még bent maradt szőrmaradványokat, bőrpigmenteket ("grundot").

színezékek: olyan színes vegyületek, amelyek színezéskor ( festés) felhúznak a rostokra. Természetes színezékek (pl. hematin, brazillin stb.) ma már alig használatosak. Mesterségesen mintegy 3000-félét ipari méretekben is előállítanak, ezeket az első alapanyag után  anilinfestékeknek is nevezik. Gyakorlati felhasználásuk szerint feloszthatók:

színezés:  festés.

színhibák: olyan károsodások, amelyek a kikészített bőrfelületén (általában a  barkaoldalon) láthatók, és a bőr értékét csökkentik. Ezek vagy az élő állaton keletkeznek (karcolás, erek rajzolata, csípések stb.), vagy a  nyersbőr kezelése során (rothadások, nyúzási hibák stb.), vagy a gyártás során (gyűrődések, lehorzsolódások stb.).

színoldal: a bőrnek az az oldala, amelyen a  barka van, vagy az az oldal, amely a barka felé volt.

szintetikus cérnák: poliamid, poliészter alapú cérnák. Nagy szilárdságúak, vegyszerállók, viszonylag nagy nyúlásúak, de hőérzékenyek.  Felsőrészek és  alsórészek összeerősítésére egyaránt alkalmasak.

szintetikus felsőbőr: bőrszerű tulajdonságú (vízgőzáteresztő képességű) puhabőr-helyettesítő  műbőr. Hordozó nélkül (pl. Porvair), valamint szövött, hurkolt és nem-szőtt hordozóréteggel készítik.

színvelúr:  színbőrből készült  velúrbőr.

szivacsgumi: üreges szerkezetű, a levegőt és folyadékot egyaránt átengedő, igen könnyű gumianyag. Lemezek formájában kerül forgalomba.  Papucsok  talpaként,  betétként használják fel.

szlip technológia:  kaliforniai gyártási eljárás.

szortírozás:  minőségi osztályozás.

szórás: folyadékoknak porlasztással való felvitele a felületre.

szöges cipők: a  futó- és  ugrócipők gyűjtőneve.

szögrendszer: a cipőfelsőrészek tervezésénél korábban alkalmazott, a jellemző méretek helyzetét tapasztalati adatokkal (szögekkel) megadó szerkesztési eljárás.

szőr: az emlős állatok jellemző, szál alakú  szaruból álló bőrfüggeléke. A szőr kiemelkedő részét szőrszálnak (scapus pili), a mélybe nyúló részét pedig szőrgyökérnek (radix pili) nevezzük. Ez belenyúlik az irhába a papilláris réteg aljáig ( bőr), kivételes esetben pedig a hájashártyába is, ebben az esetben a szőr eltávolítása után ( bőrgyártás) a bőr lyukacsossá válik (sertésbőr). A legtöbb szőr nem nő állandóan, egy idő múlva kihull és helyét új foglalja el. Ez a váltás vagy folyamatos, vagy évszakok hatására következik be. A fiatal (juvenilis) szőr ellenállóbb a szőrtelenítés vegyszereinek ( bőrgyártás), ezért néha problémát okoz az apró szőrök (alapszőr) visszamaradása.

szőrlazítás:  meszezés.

szőrme: emlős állatok bőre, amely a szőrtakaró megóvásával végzett natúr kikészítés után elsősorban hőszigetel, és ezért  bélésanyag céljaira alkalmas. Ide tartoznak a közönséges juhszőrmék, a nyúl-, macskaszőrme stb. Az utóbbi években cipőbélés céljaira gyakran alkalmaznak  műszőrmét. A nemesített szőrmék vegyi (festés) és mechanikai műveletek után olcsóbb áron kapható esztétikus ruházati termékek. Ilyenek pl. a juhbőrből készült igen mutatós és tartós Pannofix vagy az ún. "irha" szőrme, amelynek színoldala a bőr velúrozott húsoldala, belső oldala pedig a - gyakran fantáziaszínekre festett - szőrtakaró. Ebből igen tetszetős és meleg téli csizma is készülhet. A nemes szőrmék - amelyek ritkaságuk miatt drágák - cipőipari célra nem használatosak (pl. vidra, nerc, hód, hermelin).
A szőrme nemes voltát meghatározó tényezők: hőszigetelő képesség, szépség, tartósság, divatosság, az állat ritkasága.

szőrmentő meszezés:  meszezés.

szőrtelenítés:  meszezés.

szövetanyagok: természetes, regenerált és szintetikus szálasanyagokból szövési technológiával előállított, a cipőiparban speciális  felsőrészek,  bélések és  közbélések céljára felhasznált alapanyagok.

szövés nélküli hordozós műbőr: nemezelt vagy más homogén szerkezetű (nem szőtt és nem hurkolt)  hordozóréteggel gyártott  műbőr.

szövés nélküli textilbélés: nemezéssel,  kaucsuk vagy műanyag hozzáadásával készült anyag.  Bélés,  közbélés,  fedőtalpbélés céljára egyaránt alkalmas.

szövött hordozós műbőr: szövéssel előállított  hordozóréteggel gyártott  műbőr.

szurok: viaszból, gyantából, lanolinból, esetleg paraffinból vagy faggyúból készült, szobahőmérsékleten szilárd, termoplasztikus anyag. A talpvarrás, és  rámázás műveleténél a cérna impregnálásához használják, ennek eredményeként növekszik a varrat szilárdsága, vízállósága és tartóssága.