A programcsomag készítői törekedtek arra, hogy a StarOffice 5.1 tartalmazza mindazokat az elemeket, amellyel a piacon jelenlévő hasonló programok is rendelkeznek. Mivel a hazai felhasználók között a Microsoft cég Office 97 programja jelenleg a legelterjedtebb, ezért az ezzel való összehasonlítást tartom a leginformatívabbnak.
Az összehasonlításban elsősorban a két programcsomag közötti különbség bemutatására törekedtem, kiemelve azokat, amelyek csak a StarOffice 5.1-ben találhatóak meg. (Minden részletre kiterjedő összehasonlítást tartalmaznak a fájlmellékletek közül az SO_MO_oh könyvtárban található fea*.html állományok.)
A mindkét programban megtalálható hasonló elemeken kívül a StarWriter a következő eszközökkel rendelkezik:
A nézet
megjelenítésében:
támogatja a zoom optimalizálását.
Az általános
formázási funkciók tekintetében:
a felhasználó
által definiálható decimális tabulátor;
oldalkeret használata.
Bekezdések
formázásában:
stílusjegyzék megjelenítése
"úszó ablakban";
feltételes szövegformázás.
Stílusok
alkalmazásában:
több mint 130 előre
definiált stílus (az Office 97-ben 82 ez a szám);
relatív stílus meghatározása;
különleges táblázat-
, szöveg-, keret-, oldal-, felsorolás-stílusok;
stílusok rendezése "Húzd
és ejtsd" módszerrel;
stílus betöltése dokumentum
alapján.
Fájlkezelésben:
fájlműveletek végzése
a programból;
ütemezett biztonsági
mentés;
fájlkeresés "és/vagy" logikai
operátorok segítségével;
fájlkeresés hasonló szavak
alapján;
kisebb fájlméret (a grafikai objektumok
tárolása opcionális).
Az
adat export/import tekintetében a StarOffice 5.1 az Office 97-ben
megszokott fájlformátumokon kívül még
sokat támogat, ezekből a legelterjedtebbek:
Mac Write Pro, Mac Write 5.1/4.0,
WordStar 2000 3.5, 3.0,
WordStar 7.0, 6.0, 5.5, 5.1, 4.0, 3.45, 3.3x,
WordPerfect 6.1, 7.0 stb.
A grafikai
formátumok közül is lényegesen többet illeszthetünk
StarOffice 5.1-ben készített dokumentumunkba. A teljesség
igénye nélkül néhány, az Office 97-ben
közvetlenül nem beépíthető formátum:
Adobe Photoshop (PSD), AutoCad,
OS/2 Metafile (met),
Portable Network Graphics (PNG), stb.
Dokumentumaink
mozgatására is számos lehetőséget kínál
a StarOffice 5.1:
vázlat küldése
új dokumentumba;
automatikus kivonat (AutoAbstract)
küldése új dokumentumba;
automatikus kivonat (AutoAbstract)
küldése új bemutatóba;
dokumentum küldése új globális
dokumentumba;
dokumentum küldése HTML dokumentumként.
Vázlat
módban a StarOffice 5.1 támogatja az alábbiakat is:
címsorok automatikus
szintbeállításának megváltoztatása;
vázlatszint megváltoztatása
a "Navigátor" segítségével;
vázlatszintek átrendezése
a "Navigátor" segítségével "Húzd és
ejtsd" módszerrel;
számozás grafikával.
A programcsomagba
integrált rajzprogram révén igen nagy tudású
eszközhöz juttat bennünket a StarOffice 5.1. Az MS-Office
97 által felkínált rajzeszközökön túl
tartalmazza a következőket:
Bézier-görbék
rajzolása;
szabadon formálható
alakzatok rajzolása;
adott alakzat köré görbített
szöveg rajzolása;
grafika elforgatása adott vonal mentén
(flip);
grafikai objektum körvonalának
szerkesztése;
felhasználó által definiálható
nyílvégződés;
a felhasználó által létrehozott
színpaletta mentése;
felhasználó által definiálható
vonalstílus.
Jelentős
a StarOffice 5.1 HTML-támogatása:
szintaxis kiemelése a HTML-forrásban;
HTML- és böngésző-mód
támogatása;
sortörés a HTML-táblázat
oszlopaiban;
dinamikus számolás a táblázatban;
HTML-export Netscape 4.0 formátumba (jó
kódot generál).
Keret (szövegdoboz) kezelése:
beállítható a keret méretének védelme;
beállítható a keret nyomtatása;
horgony beállítása karakterként, karakterre, keretre;
hiperlink ill. makro csatolása a kerethez.
A táblázatok
kezelése terén:
dátum/idő számolása
a cellában;
automatikus összeadás
adott oszlopban (Autosum);
táblázat fejlécének
ismétlődése az oldalakon.
A mindkét programban megtalálható hasonló elemeken kívül a StarCalc a következő eszközökkel rendelkezik:
Szerkesztési
funkciókban:
automatikus képlet-kiegészítés;
globális keres/csere funkció;
lista az összes linket tartalmazó
celláról.
Megjelenítés
jellemzőiben:
beállítható
mértékegységek: cm, inch, nyomdai pont.
Objektumok
manipulálásában:
kijelölt objektum elforgatása
bármilyen szögben;
kiválasztott objektum döntése;
objektum tükrözése és
tengelyes tükrözése (flip).
Képletszerkesztő
"robotpilótájában" (varázsló):
komplex
képlet beszúrása egy lépésben:
a teljes képlet ill. a képlet
egy részének átvizsgálása;
részösszeg megjelenítése
a képlet egy részéből;
a képlet rövid help-jének
megjelenítése.
Adatbázis-jellemzőkben:
dinamikus adatbázis-terület;
linkelt adatbázis-terület;
lista az összes adatbázis területről;
natív Oracle és DB/2 támogatás;
adatbázis források száma
linkenként: nincs limitálva (ez az Excel-ben 5-re van maximálva).
Fejléc/lábléc:
cellatartalom nyomtatása
a fejlécben.
Szűrőfunkciók:
folyamatos filter;
formátum megtartása frissítés
után;
sorok törlése/beszúrása
frissítés után.
Naplózás
jellemzői:
frissítések nyomon
követése;
érvénytelen érték
keresése.
Grafikonokra
vonatkozóan:
változtatható tengelycímke
különálló vonalon;
sarok-tengely címke
(tkp. a 3D grafikonok befelé mutató tengelyére).
Fájlkezelésre vonatkozóan: lásd a StarWriter-nél felsoroltakat.
A mindkét programban megtalálható hasonló elemeken kívül a StarBase a következő eszközökkel rendelkezik:
Fájlkezelésre vonatkozóan: lásd a StarWriter-nél felsoroltakat.
A mindkét programban megtalálható hasonló elemeken kívül a StarOffice a következő eszközökkel rendelkezik:
Objektumok
manipulálásában:
be- és kilépés
csoportosított objektumba;
csoportosított objektumok
megnevezése;
objektumok kombinálása;
kiválasztott objektumok döntése;
objektumok szerkesztés és törlés
elleni védelmének ki- és bekapcsolása;
objektumok "nyírása"
(shear);
animált objektumok készítése;
bármely objektum görbítése
vagy sokszöggé alakítása;
bármely objektum átalakítása
3D objektummá;
csatlakozó készítése
objektumok között;
úsztatott stíluslista, stíluscsoportokkal;
objektumok görbítésének
és perspektívába helyezésének kisimítása;
háttér gyorsítótár
"mesterdiák"
számára;
szín eszköztár megjelenítése.
Zoom-olásban:
több mint 3000%-os zoom-olási
lehetőség;
csak az objektumra való
zoom-olás lehetősége;
előző zoom-olások megőrzése
(history);
gyorsított zoom-olás a billentyűzet
segítségével.
Színek
és kitöltés:
elforgatott és bittérképes
szöveg kitöltése;
a felhasználó
által definiált paletták mentése és
betöltése;
a felhasználó által definiált
vonalfajták (vonalstílus és végződés)
mentése és betöltése;
szimbolikus jelek szerkeszthetősége;
szimbolikus jelek importja és exportja
"húzd és ejtsd" módszerrel.
Rajzolás
tekintetében:
rajzeszközök száma
a StarOffice 5.1-ben 17, míg az Office 97-ben 10;
kapcsoló vonalak;
görbített és kontúrral
ellátott szöveg;
szöveg elhelyezése görbe mentén;
sarkok lesimítása;
ImageMap és animált
gif készítése;
3D objektumok készítése
és manipulálása.
Egyéb
funkciók:
beépített
TWAIN-kapcsolat közvetlen scanner importhoz;
jelszóvédelem lehetősége;
poszter és brosúra nyomtatás
támogatása.
Munkacsoportok
támogatásában:
fájlmegosztás lehetősége
eltérő platformok között (PC, Unix, Mac);
csak olvasható hozzáférés
engedélyezése a zárolt fájlokhoz.
Fájlkezelésre vonatkozóan: lásd a StarWriter-nél felsoroltakat.
A mindkét programban megtalálható hasonló elemeken kívül a StarImage a következő eszközökkel rendelkezik:
Szöveg, szervezés, táblázatok, grafikonok:
sorszám, szimbólum felhasználása
mint új szakasz jel;
grafikonok rajzobjektumokkal való szervezése.
Objektumok manipulálása: lásd a StarDraw-ban leírtakat.
A színekre, kitöltésre, zoom-olásra, objektumkezelésre, rajzolásra, 3D objektumokra vonatkozó funkciók megegyeznek a StarDraw-nál felsoroltakkal.
Fájlkezelésre vonatkozóan: lásd a StarWriter-nél felsoroltakat.
A mindkét programban megtalálható hasonló elemeken kívül a StarOffice a következő eszközökkel rendelkezik:
A Star Desktop-nak megfelelő rész teljes egészében hiányzik az Office 97-ből, ezért ennek összehasonlítása helyett részletes bemutatását adom a következőkben.[8] (Megjegyzés: az azonos elemek részletes felsorolása a lemezmelléklet SO_MO_oh könyvtárában található.)
A fenti specifikáció a StarOffice 5.1 futtatásához szükséges
minimumot jelenti a programcsomag fejlesztői szerint. (Megjegyzés: saját tapasztalataim
szerint a futtatás már 8-16 MB RAM-mal is lehetséges, bár az egyes műveletek az
állandó merevlemez használat miatt jelentősen lelassulnak.)
A fenti specifikáció a StarOffice 5.1 futtatásához szükséges
minimumot jelenti!
Windows 9x/NT:
PC, Pentium (Intel x86 Pentium vagy ezzel kompatibilis) szintű processzorral;
Windows 9x/NT operációs rendszer;
min. 32 MB RAM, 64 MB RAM ajánlott;
min. 90 MB szabad merevlemez terület, ill. 150 MB a teljes telepítéshez;
CD-ROM meghajtó;
grafikai eszköz: VGA vagy nagyobb felbontás, min. 256 szín;
Microsoft kompatibilis egér vagy egyéb mutatóeszköz;
Internetes eszközök használatához: Internet hozzáférés.
multimédiás hatásokhoz: hangkártya, hangszóró ill. fejhallgató;
Linux:
PC, Pentium (Intel x86 Pentium vagy ezzel kompatibilis) szintű processzorral;
Linux Kernel 2.0.x vagy újabb kernel;
installált X szerver, min 256 színnel;
X Window, Window menedzserrel;
installált glibc 2.0.7 vagy újabb verziója;
min. 32 MB RAM, 64 MB RAM ajánlott;
min. 90 MB szabad merevlemez terület, ill. 150 MB a teljes telepítéshez;
CD-ROM meghajtó;
grafikai eszköz: VGA vagy nagyobb felbontás, min. 256 szín;
az operációs rendszerrel kompatibilis egér, vagy egyéb mutatóeszköz.
(Megjegyzés: a kibővített funkciók használatához ajánlott a 3 gombos egér használata)
Internetes eszközök használatához: Internet hozzáférés;
multimédiás hatásokhoz: hangkártya, hangszóró ill. fejhallgató;
A StarOffice 5.1 telepítése
Az installáció típusa: |
Felhasználás területe: |
Egyedi számítógépre |
Egy időben egy felhasználó számára. |
Hálózati kiszolgálóra |
Innen lehetőség van az egyes munkaállomásokra való telepítésre, valamint a munkaállomásokról az itt elhelyezkedő fájlokat egy időben több felhasználó is használhatja. |
Munkaállomásokra |
A szervergépen lévő telepítést egy időben több felhasználó is használhatja. |
A munkaállomásokra való telepítéskor az adott, bejelentkezett felhasználó a programcsomagot a saját rendelkezésére álló (home) könyvtárba telepítheti.
A hálózati kiszolgálóra való telepítéshez adminisztrátori jogok szükségesek, valamint szükséges megjegyezni azt is, hogy nem ajánlatos lehetővé tenni a szerveren lévő telepítésből a program közvetlen futtatását a munkaállomások számára.
A programcsomag telepítéséhez szükséges fájlok szabadon letölthetőek a www.sun.com/stardivision helyről (egy kb. 67 MB-os zip-fájl), valamint hozzáférhetőek újságok CD-mellékletein (pl. Chip magazin 1999. október, Új Alaplap című folyóirat 1999 évfolyamának márciusi (Linux-os változat), áprilisi (Win 9x változat), illetve májusi (OS-2-es változat) számának CD-mellékletében), illetve megrendelhető multiplatformos CD-n az előző web-címen.
Az egyes platformokhoz szükséges anyagok az alábbiak szerint lelhetők fel:
Windows verzió: Windows\office51
OS/2 verzió: os2\office51
Linux verzió: linux/office51
A következőkben a programcsomag telepítésének menetét mutatom be a jelenleg legelterjedtebb Windows 9x rendszerekben.
Mivel a hálózati kiszolgálóra, ill. a munkaállomásra való telepítés menete nagyban hasonlít az egyedi telepítéshez, ezért ezeknél csak az eltéréseket vázolom.
Mielőtt a telepítést elkezdenénk, célszerű kilépni az összes használatban lévő alkalmazásból, mivel a telepítés befejezésekor újra kell indítani a rendszerünket. Amennyiben használunk olyan rezidens programot, amely a zip kiterjesztésű állományokat a rendszer számára könyvtárként mutatja (ilyen például a Mijenix Corporation által gyártott ZipMagic program), ezt feltétlenül kapcsoljuk ki a telepítés idejére, mivel a telepítőkészlet tartalmaz ZIP-pel tömörített fájlokat, amelyeket maga a telepítő program kezel.
A programcsomag telepítéséhez - a kiválasztott összetevők függvényében - 110-140 MB szabad lemezterületre van szükség a célmeghajtón, valamint a telepítés során az ideiglenes fájlok számára igényel még 20 MB-ot, azon a meghajtón, ahol a TEMP könyvtárunk van. Ez utóbbi terület a telepítés után ismét felszabadul.
Ha a rendszerünkre már telepítettük a StarOffice valamelyik verzióját, akkor keressük meg a Windows-t tartalmazó könyvtárban az sversion.ini nevű állományt, amely tartalmazza a meglévő StarOffice verziószámát és helyét.
Az sversion.ini fájl tartalma:
[Versions]
StarOffice 5.1=D:\Office51
Amennyiben az itt feltüntetett változattal azonos verziószámú programcsomagot akarunk telepíteni, a meglévőt el kell távolítanunk a sikeres telepítés érdekében (pl. Vezérlőpult/ Programok hozzáadása/ Eltávolítás).
A következő lépés a setup.exe program elindítása,
ami az alábbi helyen található CD-ről történő
telepítés esetén:
X:\Windows\office51\setup.exe ahol az X a helyi CD-meghajtó
betűjele.
Ezzel elindul a programcsomag telepítése az alábbi bejelentkező képernyővel:
A program készítői itt hívják fel a figyelmet arra, hogy a Cancel gombbal szakíthatjuk meg bármikor a telepítést, de megjegyzendő az is, hogy ha a bezárás gombot használjuk véletlenül (pl. Help-et kérve a megjelenő ablakot ezzel akarjuk bezárni a Back gomb helyett), a program minden további kérdés nélkül megszakítja a telepítést.
A Next gombra kattintva megjelenő ablakban hasznos információkat kapunk a programcsomag telepítésével ill. használatával kapcsolatosan.
Mivel az itt lévő szöveget a telepítőkészletben megtalálható Readme fájl is tartalmazza, ezért ennek áttanulmányozására a későbbiekben is lehetőségünk van.
Az ezt követő ablakban a program licenszéről kapunk kimerítő ismertetést, aminek átnézése után az Accept gombbal juthatunk tovább. A telepítés személyes adataink megadásával folytatódik, ahova célszerű valós adatokat beírni, mivel ezeket a programban a későbbiek során is fel tudjuk használni.
Itt célszerű az angoltól eltérve a vezeték- és keresztnevet a magyar szokásnak megfelelően beírni, mivel a dokumentumainkban is így kell a későbbiekben használnunk.
Ugyancsak fontos létező e-mail címet beírni, mivel a program regisztrálásakor majd erre a címre fogjuk a regisztrációt megkapni, valamint a programcsomagban lévő levelező is ezt fogja alapértelmezettként használni.
Ezen továbbjutva döntenünk kell a telepítés fajtáját illetően. Három lehetőségünk van:
szokásos telepítés;
a telepítendő alkotórészek egyéni megválasztása;
minimális összetevők telepítése.
A második lehetőséget választva egy új ablak nyílik meg:
Érdemes ezt az ablakot alaposan áttekinteni, mivel ha a későbbiekben változtatni akarunk a programcsomag összetételén, ezt ugyanitt tehetjük meg.
A listában az egyes ágakat a Windows-ban megszokott módon nyithatjuk ki, illetve zárhatjuk be. Azok az ágak, ahol nincs minden elem kijelölve, halványabban látszó szimbólummal kezdődnek. A teljesen színtelen kockák kiválaszthatóak az egér bal gombjának egyszeri kattintásával, miközben kissé lejjebb folyamatosan nyomon követhetjük a szükséges tárterület változását.
A Default gombbal bármikor visszaállíthatjuk a szokásos telepítésnek megfelelő programösszetevőket.
A továbbiakban meg kell adnunk, hogy melyik meghajtónk melyik könyvtárába akarjuk telepíteni a StarOffice 5.1-et. Alapértelmezett a C:\Office51 elérési út, de a Browse gombbal választhatunk másikat, illetve a szerkesztőlécben is beírhatunk az előzőtől eltérő helyet. Amennyiben még nem létező könyvtárat írunk ide, a program egy kérdés után ezt létrehozza.
Ezek után a telepítő megvizsgálja, hogy van-e a rendszerünkben valamilyen Java-támogatás. Ha ilyet nem talál, akkor felajánlja a programcsomagban meglévő Java Runtime Environment 1.1.7B (Sun Microsystems) Java-motor telepítését. Mindenképpen célszerű a Java-támogatást telepíteni, mivel csak így tudjuk a későbbiekben kihasználni a StarOffice 5.1 által nyújtott Java lehetőségeket.
Ezzel túl is jutottunk a telepítés környezetének beállításán, a telepítő megkezdi a fájlok felmásolását a merevlemezre, miközben röviden bemutatja a StarOffice 5.1 programcsomagot. A telepítés egy ma átlagosnak számító PC-n (Pentium 200 MMX, 32MB RAM, 3,2GB HDD) kb. 6 percet vesz igénybe.
A fájlok felmásolása után megtörténik a helyi beállítások elkészítése, majd a Help-fájlok összeállítása.
Ezzel a telepítés be is fejeződik, a számítógép újraindítása után használatba vehetjük a StarOffice 5.1-et.
A hálózatos telepítéshez 140 MB szabad lemezterület
szükséges a szervergép valamelyik megosztott merevlemezén,
valamint szükséges még 20 MB az ideiglenes fájlok
számára (lásd még: Telepítés
egyedi számítógépre). Az installáláshoz
adminisztrátori jogokkal kell belépnünk a rendszerbe,
majd az X:\Windows\office51\setup.exe / net parancs kiadásával
elindul a programcsomag telepítése (ahol az X annak a meghajtónak
a betűjele, ahol a telepítőkészlet található).
A továbbiakban ugyanúgy kell eljárni, mint az
egyedi gépre való telepítésnél, de feltétlenül
olyan helyet válasszunk célkönyvtárként,
ami a munkaállomások számára is látható
és a felhasználók számára futtatási
és olvasási jogokkal rendelkezik.
A munkaállomásra való telepítés előfeltétele, hogy legyen a hálózati kiszolgálóra egy, az előzőekben leírt módon való telepítés, amit a felhasználó elérhet, és itt legalább olvasási és futtatási joggal rendelkezzen, valamint szükség van 2-6 MB szabad tárterületre a felhasználó saját könyvtárában ill. merevlemezén.
A telepítést a szerverre feltelepített hálózati változat megfelelő könyvtárában lévő setup.exe program elindításával kezdeményezhetjük (nem kell semmilyen kapcsolót használnunk). Az egyedi gépnél leírtaktól a telepítés ebben az esetben egy helyen tér el, ahol is ki kell választanunk, hogy a munkaállomásra az egész programcsomag felkerüljön, vagy csak az elindításához szükséges fájlok.
Ha az első lehetőséget választjuk, a program futása közben a szükséges fájlokat a szerverről használja, ezért a program csak akkor működik, ha élő hálózati kapcsolattal rendelkezünk a hálózati kiszolgáló felé.
Amennyiben a második lehetőséget választjuk, a munkaállomásra egy teljes értékű változat kerül, ami lehetővé teszi, hogy a szervertől függetlenül használhassuk a programcsomagot.
A programcsomag rendelkezik az összes, az Internet használatához alapvető funkciókkal, így amikor a telepítést követően először indítjuk, döntenünk kell, hogy ezentúl az Internet-használatban alapértelmezetté kívánjuk-e tenni?
Itt lehetőségünk van arra is, hogy csak bizonyos komponensek tekintetében használjuk, mint alapértelmezett alkalmazást. Amennyiben a Next gombot választjuk, megtörténik a beállítások átvétele az eddig alapértelmezettként használt programokból. A Don't use the Internet megnyomásával kimarad az Internet beállításával kapcsolatos rész.
A beállítások átvételekor használhatjuk az automatikus funkciót, de dönthetünk a kézzel való beállítás mellett is. Ha ez utóbbit választjuk, nekünk kell megadni a következőket:
több böngésző használata esetén melyik beállításai kerüljenek átvételre;
proxy-beállításokat;
az e-mail-lel kapcsolatos beállításokat;
a hírolvasó beállításait (News).
A beállítások módosítására a későbbiekben is lehetőségünk van, amit a programcsomag használati környezetének bemutatásakor fogok megadni.
Ugyancsak a program első indulásakor kell intézkednünk a regisztrációval kapcsolatban. A megjelenő ablakban négy lehetőség közül választhatunk:
azonnali regisztráció,
regisztráció a későbbiekben,
egyáltalán ne legyen regisztráció ill. már regisztrált felhasználók vagyunk, például a programot letöltésekor regisztráltuk.
Ha az első lehetőséget választjuk, a program megpróbál automatikusan kapcsolatot létesíteni a www.sun.com/staroffice/registration hellyel, és a telepítés során bevitt adatainkat felhasználva megtörténik a regisztráció.
A másodikat választva a program minden indulásakor figyelmeztetni fog bennünket, és így a későbbiekben is egyszerűen lehetővé válik a regisztráció, ha élő Internet-kapcsolattal rendelkezünk.
Mivel a Sun a StarOffice 5.1-et ingyenesen felhasználhatóvá tette mindenki számára, ezért nem feltétlenül szükséges a regisztrációt elvégezni, ha a harmadik lehetőséggel élünk, akkor is egy teljes értékű változatot használhatunk, jogtisztán. Ebben az esetben a program többször nem is fog bennünket figyelmeztetni (lásd még: A StarOffice 5.1 regisztrálása című fejezetben).
A program elindításakor tapasztalhatjuk, hogy a StarOffice 5.1 lecserélte a Windows-ban megszokott asztalt a saját kezelőfelületére. Ez a program által használt ún. integrált desktop, amely a Windows egyes elemeit kibővítette a StarOffice 5.1 eszközeivel (pl. Startmenü), más részein pedig átvette a rendszer eddigi beállításait (pl. a Windows asztalon lévő ikonok megjelennek a StarOffice desktopján is).
A programcsomag két féle üzemmódban képes működni:
- integrált desktopként;
- hagyományos, ablakban futó alkalmazásként.
A kettő között a View/Integrated Desktop menüpont vagy a Ctrl+Shift+I billentyűkombináció segítségével tudunk váltani. Ha ablakként futtatjuk a StarOffice 5.1-et, kezelése minden szempontból megegyezik a más ablakoknál megszokottakkal (átméretezhető, elmozgatható stb.).
A StarOffice 5.1 integrált desktopjáról készült, magyarázatokkal kiegészített képernyőfotót a 2. számú melléklet tartalmazza.
A képen jól látható, hogy milyen fő részekre osztható a programcsomag kezelői felülete. Az alapvető alkotórészek a következők:
az asztal (Desktop);
a különféle menü- és ikonsorok;
URL ill. helyi címek bevitelére szolgáló mező;
a Windows-zal integrált tálca (Taskbar), a szintén kibővített funkciókat tartalmazó Start-menüvel;
az Explorer;
a Beamer.
Amikor a programot először elindítjuk, láthatjuk ugyanazokat az ikonokat itt is, amelyek megtalálhatóak voltak a Windows asztalunkon. Ez a kapcsolat a továbbiakban is megmarad, oda-vissza alapon, azaz ha a Windows-ban új ikon kerül ki a munkaasztalra, az a StarOffice-ban is azonnal megjelenik és viszont.
Bárhol, az asztal üres területén az egér jobb gombbal kattintva megjelenik egy gyorsmenü, aminek segítségével testre is szabhatjuk az asztalunk felületét.
A felső menüpont segítségével a megszokott
módon állíthatjuk be ikonjaink megjelenését.
A Find... segítségével keresést, míg a New-val új objektumok, dokumentumok létrehozását indíthatjuk el.
A Desktop lehetővé teszi, hogy a Windows asztalától eltérően bármely könyvtárunkat alapértelmezett Desktop-pá tegyük. Ehhez az Explorer-ben rá kell duplázni bármelyik elemre, aminek hatására annak tartalma az asztalra kerül. Ha ilyenkor ezt a menüpontot kiválasztjuk, az adott könyvtár lesz az asztal alapértelmezett tartalma. A későbbiekben visszatérhetünk az eredeti beállításhoz, ha az Explorer-ben ráduplázunk a Workplace/Desktop elemre, majd ismét kiválasztjuk a Desktop menüpontot.
Az Update a felület frissítését eredményezi, célszerű akkor alkalmazni, ha valamely változtatás eredménye nem jelenik meg a képernyőn.
A Show menüponttal meghatározhatjuk a megjelenítendő elemek körét, különféle szűréseket adhatunk meg, például a Hidden Object kiválasztása után a munkaasztalon megjelennek a rejtett attribútummal rendelkező fájlok is.
Részletekbe menően megszabhatjuk munkakörnyezetünk külalakját a Properties... használatával. Az itt található Rules fülnél lehet a megjelenítés körét pontosan meghatározni, és a beállított szűrés a Show/Rules Active kiválasztásával aktiválható.
Itt állíthatjuk be a használni kívánt hátteret (Background), annak elhelyezkedését, a megjelenő betűk típusát, színét, méretét (Font) és számos egyéb jellemzőt is. A Reset gomb az előző beállítást hozza vissza.
A New választása újabb almenük kinyitását eredményezi:
Itt a Documents almenüiből
kezdeményezhetjük a programcsomag által támogatott
dokumentumok létrehozását. Megjegyzendő az
is, hogy az így létrehozott dokumentumok mentésekor
az Asztalt tartalmazó könyvtárat kezeli a program alapértelmezettként.
Új dokumentumon kívül indíthatunk innét új mappa, link, adatbázis, IMAP-, POP3-, VIM- (Vendor-Independent Messaging) (ez egy pl. a Lotus által is támogatott levelező szabvány) és FTP-account elkészítését, hírolvasás (News) beállítását, postafiók készítését kimenő leveleinknek (Outbox), új keresést (Search...) és új csatornára való előfizetést (Subscriptions) is kezdeményezhetünk.
Az asztal használatakor ügyelni kell arra, hogy a program nem engedi a Windows-ban megszokott törlést, azaz az egyes törlendő ikonok rádobását a lomtár ikonjára. A törlést kezdeményezhetjük az ikon kijelölésével, majd a Delete gomb megnyomásával, ill. az ikonra mutatva a jobb egérgomb lenyomásakor feljövő gyorsmenü Delete pontjának kiválasztásával. Mindkét esetben a törlésre visszakérdez a program, és ha itt a Yes-t választjuk az adott objektum a StarOffice 5.1 saját lomtárába és nem a Windows lomtárba kerül!
Amennyiben egy parancsikonra klikkelünk az egér jobb gombjával, a gyorsmenüben két lehetőségünk is van a tulajdonságok megvizsgálására:
a Properties-t választva csak a név és típus információk jelennek meg;
a System properties hatására jelenik meg a Windows-nak megfelelő Tulajdonságok ablak, a részletesebb információkkal.
A StarDesktop legfelső során alaphelyzetben hat legördülő menü található. Az itt lévő menüpontok egy része a megszokott funkciókat látja el (megnyitás, mentés, ablakok különféle elrendezése, stb.).
Ez a fejezet csak a programspecifikus részek leírását adja meg.
Amennyiben az
AutoPilot-ot választjuk,
úgy az egyes dokumentumaink létrehozását varázslók
fogják segíteni. Ezen a módon kezdeményezhetjük:
levél, fax, előjegyzési napló, emlékeztető
feljegyzés, bemutató, Web-lap, táblázat, jelentés,
űrlap, lekérdezés készítését,
valamint átvehetjük a Microsoft Office programcsomagban használt
sablonjainkat, és beállíthatjuk Internet kapcsolatunkat
is.
Ha nem ablakban futtatjuk a programcsomagot, akkor az Exit
(Ctrl+Q) választásával léphetünk ki a
programból. Az
Edit menüben a szokásos
szerkesztési-keresési funkciók találhatók,
valamint az AddressBook, amivel személyes
címjegyzékünket kezelhetjük.
Ugyancsak itt található a FrameSet, ami
frame-mel rendelkező dokumentumok szerkesztését
teszi lehetővé (lásd még: HTML-dokumentumok
létrehozásának lehetőségei a StarOffice
5.1-ben című fejezetben).
HTML-dokumentum megjelenítésekor lehetőségünk
lehet a forráskód megtekintésére is (HTMLSource).
Jól használható a munkaterület megnövelésére
a FullScreen, aminek hatására
pl. a böngészést a teljes képernyőn folytathatjuk.
Itt állíthatjuk be a program megjelenését
Ablakosra ill. az alapértelmezett IntegráltDesktopra
(lásd még: A StarOffice 5.1 asztala c. fejezetben).
makrók kezelése (hozzáadás, eltávolítás,
szerkesztés, futtatás, új makró létrehozása
a StarOffice 5.1 által támogatott StarBasic - a Visual Basic-hez
nagyon hasonló - makronyelven).
a
Configure lehetővé
teszi a munkakörnyezetünk finomhangolását (menük,
eszköztárak beállítása, gyorsbillentyűk
hozzárendelése egyes funkciókhoz stb.)
az
Options menüpont segítségével
végezhetjük el az egyes StarOffice 5.1-be beépített
alkalmazások (szövegszerkesztő, táblázatkezelő,
stb.) működési környezetének beállításait
(működése hasonló az MS Office programok Beállítások
menüpontjánál találhatókkal).
A Windows legördülő
menüben a nyitott ablakok munkaasztalon való elhelyezkedését
szabhatjuk meg a szokásos módon. Megjegyzendő, hogy
ha az első helyen lévő NewWindow-t
kiválasztjuk pl. a szövegszerkesztőben, az adott dokumentum
két, különálló ablakban jelenik meg, ami
lehetőséget ad egy hosszabb dokumentum két, egymástól
távoli részének egyidejű megjelenítésére,
szerkesztésére (megj.: hasonló az MS Word Ablak/Felosztás
menüpontjához).
a teljes help megjelenítése, nagyon jó keresési
funkciókkal, hipertextes formában;
a "segítő ügynök" folyamatos megjelenítése,
ami állandó, helyzetérzékeny help bekapcsolását
jelenti;
a Tips az egérmutatónál
megjelenő rövid magyarázat a következő formában:
míg ha az ExtencedTips-et választjuk,
egy sokkal bővebb ismertetéshez jutunk, mihelyt az adott
elemre mutatunk;
a Registration-nál kezdeményezhetjük
a program regisztrációját;
az utolsó pontnál pedig információkat kaphatunk
a StarOffice 5.1-ről.
Meg kell jegyezni, hogy a felső menüsor az éppen aktív
alkalmazásnak megfelelően kiegészül ill. módosul.
Az előzőekben felvázolt szerkezet tekinthető
az alapnak, vagyis ez található meg akkor, ha a StarDesktop
asztala az aktív.
A StarDesktop felső eszközsora a következők szerint
épül fel balról jobbra haladva:
Az első ikon segítségével az éppen
aktív dokumentumra vagy kijelölt ikonra mutató linket
helyezhetünk el a Kedvenceink (itt: Bookmarks) között.
Maga a művelet úgy történik,
hogy megnyitjuk az Explorer Bookmarks
részét, illetve azt a részt, ahova a linket el akarjuk
helyezni (lásd még: Az Explorer című részt),
majd rámutatunk a Bookmark ikonjára,
lenyomjuk az egér bal gombját és lenyomott gombbal
a célhelyre mutatunk, majd felengedjük a gombot. A művelet
hatására a célhelyen létrejön egy link,
amire ha a későbbiekben ráduplázunk, elindul
az adott alkalmazás, betöltve az adott dokumentumot, vagy a
böngésző behívja a hivatkozott oldalt stb.
A Bookmark mellett található
beviteli mezőbe kell beírni a megjelenítendő
Web-címet, de megadhatunk a helyi meghajtónkra vagy a helyi
hálózatra vonatkozó bármilyen elérési
utat is, az alábbi forma szerint:
http://www.soros.hu/
C:\Dokumentumok\Dolgozat\szakdoli.doc
\\1\1c\Dokumentumok\Kovács\beszámoló.xls
A következő négy ikon a böngészőkben
megszokott Vissza, Előre, Leállítás, Kezdőlap
gomboknak felelnek meg, de hatásuk nem csak böngészéskor
van, hanem minden egyéb műveletnél is használhatóak
(pl. ha megnyitottunk egy új könyvtárat, a vissza gombbal
az előzőhöz juthatunk).
A Kezdőlap (Home) hatása
attól függ, hogy a program első indításakor
engedélyeztük-e, hogy a StarOffice 5.1 legyen az alapértelmezett
böngészőnk, vagy a már meglévő
böngésző mellett döntöttünk-e. Ez utóbbi
esetben megadhattuk azt is, hogy átvegye-e ennek beállításait,
ha így határoztunk, akkor a StarOffice-ban is az eredeti
böngészőnél meghatározott kezdőlap
lesz aktív.
Amennyiben a StarOffice 5.1 lett az alapértelmezett böngészőnk,
úgy a kezdőlap a program honlapja lesz, de ezt bármikor
módosíthatjuk a Tools/Options/Browser/Other segítségével.
Tovább haladva az ikonsoron, ismét két, böngészőkből
ismert elem következik:
a Reload (Frissítés)
gomb, valamint
az Edit file, ami HTML oldal megjelenítésekor
válik aktívvá, és hatására az
adott Web-lap azonnal betöltődik egy szerkesztőprogramba,
ahol tetszésünk szerint módosíthatjuk.
A következő csoport a Megnyitás, Mentés, Üzenet
küldése (e-mail), Nyomtatás ikonjait tartalmazza.
Az ezt követő két ikoncsoport szolgál a megszokott
szerkesztési műveletek elvégzésére: Kivágás,
Másolás, Beillesztés, Visszavonás, Visszavonás
visszavonása (Redo).
A továbbiakban a StarDesktop két különleges elemének,
az Explorer-nek és a Beamer-nek
a ki-bekapcsolására szolgáló gomb következik,
melyek bemutatására a későbbiekben még
sor kerül, hasonlóan a következő Navigátor
és Stíluslista funkciókhoz, ez utóbbiak csak
bizonyos alkalmazásokban aktiválhatóak.
A jobb szélen lévő két ikon közül
az első a már említett Help Agent
aktiválását eredményezi, míg a legutolsóval
válthatunk Online és Offline
üzemmód között.
A felső ikonsor használatát mindenképpen
célszerű alaposan elsajátítani, mivel ez - eltérően
a többi eszköztártól - mindig a rendelkezésünkre
áll, függetlenül attól, hogy éppen milyen
alkalmazást használunk.
A StarDesktop-on alapesetben még egy eszköztár látható,
aminek segítségével megszabhatjuk a munkafelületünk
megjelenését.
Az itt található első elem egy rövid tulajdonságlapot
jelenít meg a kiválasztott objektumról (az asztalnál
leírtakhoz hasonlóan).
A következő ikont használva az adott könyvtárszerkezetben
egy szintet felléphetünk.
A további ikoncsoport kilenc tagja beállítja az
aktuális könyvtár megjelenítési környezetét
az alábbiak szerint, jobbról balra haladva:
Detail View megfelel a Windows-os
Nézet/Lista beállításának;
Icon View megfelel a Windows-os Nézet/Nagy ikonok beállításának
Preview használatával
egy új ablakrész jelenik meg, ahol a kiválasztott
fájlról kapunk egy előzetes nézetet, amennyiben
az adott fájltípus megjelenítését a
StarOffice 5.1 támogatja;
a Description ismét egy új
ablakrészt jelenít meg, ahol a fájlra vonatkozó
információk válnak láthatóvá
(pontos név, létrehozás/módosítás
dátuma, méret, egyéb információk);
a Show file extensions-zal megjeleníthetjük
a fájlok kiterjesztését;
a Layout 1-4 négy különböző
felosztásban mutatja a kiválasztott elemeket, azonban ezek
a gombok csak akkor aktívak, ha előzőleg a Preview
illetve a Description ikonok legalább
egyikét bekapcsoltuk. Az így kialakított felületen
könnyen tájékozódhatunk, például
egy fájlokkal telezsúfolt könyvtárban is.
Az alábbi képen erre láthatunk mintát, ahol
jól látható, hogy a kapott szerkezet nagyon emlékeztet
az Interneten előszeretettel alkalmazott Frame-ekhez.
A képen a Layer2
beállítás látható, bekapcsolt
Preview
és Description mellett. A keretek
szerkezete a többi Layer lehetőséget
kihasználva az ikon rajzolatának megfelelően alakul.
Az eszköztár utolsó ikonját (Multiple
Search) aktiválva különféle kereséseket
hajthatunk végre. Fontos, hogy mielőtt a keresést
megkezdenénk, kapcsoljuk be a View/Status Bar
menüpontot!
A keresés menete a következőképpen alakul:
nyissuk meg (pl. az Explorer segítségével) azt
a könyvtárat, amelyben keresni akarunk;
kapcsoljuk be a kiterjesztés megjelenítését,
ill. a részletek megjelenítését, ha ezekkel
kapcsolatban is akarunk keresni;
kezdjük el begépelni a keresésnek megfelelő
karaktersorozatot, minek eredményeképpen az azt tartalmazó
objektumok kijelölődnek (pl. a "C" karaktert begépelve
kijelölődik az összes olyan fájl és mappa,
amelyikben a "C" karakter megtalálható, majd folytatva a
gépelést "A" betűvel, szűkül a kijelölés
a *CA* karaktersorozatot tartalmazó elemekre stb.);
a beírt karaktersorozat a Status Bar-ban
jelenik meg, itt szerkeszthető, törlésével új
keresés kezdeményezhető;
a beírás végeztével megnyomjuk az ESC billentyűt,
a
Status Bar-ban megjelenik egy összesítő
a keresés eredményéről (lásd az előző
ábra).
Néhány megjegyzés a kereséssel kapcsolatban:
a keresés nem veszi figyelembe a kis- és nagybetűk
közti különbséget;
használhatjuk a megszokott joker-(helyettesítő)
karaktereket (? és *);
a kijelölt fájlokkal ill. fájlcsoportokkal egyszerű
vonszolással fájlműveleteket is végezhetünk,
de itt vegyük figyelembe, hogy a program ilyenkor a Windows-os logikát
követi, azaz azonos meghajtón való vonszoláskor
alapértelmezetten átmozgatás történik
(ha másolni akarunk, a vonszolás közben lenyomva kell
tartanunk a CTRL gombot).
Ha nem aktív a Multiple Search,
akkor is lehetőségünk van egyszerű keresés
végrehajtására: beírjuk a keresendő
objektum kezdőbetűjét, melynek hatására
az első ilyen karakterrel kezdődő elemre kerül
a kiemelés az éppen aktív területen.
Ezt az eszköztárat akkor érdemes bekapcsolni, ha a StarOffice-t
HTML vagy egyéb hiperhivatkozásokat tartalmazó dokumentum
készítésére használjuk.
A baloldali beviteli mező az adott Internet-cím vagy egyéb
hivatkozás rövid megnevezésére szolgál.
Érdemes használni olyan címek esetén, amelyek
csak kevéssé utalnak a tartalomra.
Az ezt követő mezőbe kell a megfelelő Web-címet
beírni.
A következő ikont alkalmazva megadhatjuk egy dokumentumunkat
Frame-ként.
A Hyperink ikonnal folytatódik
a sor, amit megnyomva az adott URL-cím linkként bekerül
a szerkesztett dokumentumba, a kurzor aktuális pozíciójába.
Majd ismét egy már ismerős ikonnal találkozunk
(Link), amivel az adott Web-cím
azonnal áthelyezhető a Kedvencekben (Bookmarks).
Az utolsó, távcsövet ábrázoló
ikonnal kezdeményezhetünk keresést az Interneten. A
gomb benyomásakor legördül egy menü, amely tartalmaz
néhány előre beállított kereső
helyet (lásd még: Az Internet legfontosabb opciói
című részt).
Mint az előzőekben már láttuk, alapértelmezetten
a StarOffice 5.1 mintegy eltakarja a Windows eredeti munkaasztalát
és egy saját desktop-pal helyettesíti. Ebben az esetben
a tálca is megváltozik, tulajdonképpen a programcsomag
magába integrálja a Windows tálcáját
és az összes éppen futó alkalmazást itt
külön gombokként jeleníti meg, beleértve
a StarOffice-on belül indítottakat is.
Ha a programcsomagot ablakos üzemmódban futtatjuk, akkor
az egész StarOffice 5.1 kap egy gombot a Windows Tálcáján.
A megváltozott Start gomb mellett találunk egy íróasztalt
ábrázoló ikont, aminek használatával
bármikor visszajuthatunk az alapértelmezett Asztalhoz (lásd
még a StarOffice 5.1 Asztala című részt).
A Start gombot lenyomva egy megváltozott
Start-menü kerül elénk.
Az ábrán jól látható, hogy a hagyományos
Windows funkciók innét is elérhetők maradtak.
Ha például a Program Files-ra
ráállunk az egérmutatóval, ugyanaz a lista
ugrik fel, mint az alaprendszerben.
A Settings alatt megtaláljuk
a Vezérlőpultot és a Nyomtatókat, a Bookmarks
tartalmazza a Kedvenceket stb.
Néhány elem hatása azonban megváltozott,
így a Help nem a Windows, hanem
a StarOffice 5.1 súgóját hívja meg, a Find
hatására is a StarOffice-ba beépített kereső
jelentkezik.
Észrevehetjük
azt is, hogy a startmenü felső részéről
eltűnt az MS-Office dokumentumainak kezelésére szolgáló
rész (a Start/Progam Files csoport
végére került...), helyét a StarOffice 5.1 által
felkínált néhány alkalmazás indítási
lehetősége vette át. Ezek hatása megegyezik
a File/ New-nál leírtakkal.
Ide azok programrészek kerültek, amelyekről a készítők
úgy gondolták, a leggyakrabban használatosak. A többi
lehetőség a More résznél
érhető el.
A programcsomag megjelenésekor a Beamer
mellett az Explorer volt egy olyan új
eszköz, aminek használata képes jelentősen leegyszerűsíteni
a felhasználó munkáját. Az Explorer
sokban hasonlít a Windows Intézőjére, ezért
viszonylag egyszerűen elsajátítható a kezelése.
Az Explorer legegyszerűbben
a View/ Explorer, vagy a felső
ikonsor (Function Bar) megfelelő
elemével jeleníthető meg.
Az Explorer területén
alaphelyzetben hat darab gombot találunk. Ezek számát
igényeinknek megfelelően módosíthatjuk is a
New Group segítségével.
Benyomva ezt a gombot, egy párbeszédablak ugrik elő,
ahol meg kell adni a kívánt nevet (Generale
fülnél), majd átváltva a Bookmark
fülre, megadhatunk egy URL-t, illetve tallózhatunk a saját
gépünk, vagy a helyi hálózat számunkra
elérhető könyvtárai közt (Directory...),
vagy megadhatunk magunk is egy elérési útvonalat.
A fenti eljárást követve az Explorer
gombsora új elemmel bővül, ami tulajdonképpen
egy, az adott helyre mutató link, ebből következően
ha töröljük, maga a célkönyvtár nem
törlődik.
A keletkezett új csoport kezelése a későbbiekben
az elemen való jobb egérgomb kattintásra
előtűnő gyorsmenüben történik.
A felső pont megnyitja a csoportot, majd a következő
három bejegyzéssel a csoport megjelenését szabhatjuk
meg (nagy ill. kis ikonok, hierarchikus). Ha a Display Documents
aktív (ezt az előtte megjelenő pipa jelzi), akkor
az Explorer ablakán belül
megjelennek az adott könyvtárban lévő fájlok
is, ellenkező esetben a könyvtárra való dupla
kattintás hatására az Explorer
mellett nyílik meg egy új terület, amelyik a fájlbejegyzéseket
is mutatja. Az Update frissíti a megjelenő tartalmat.
A Rename group-pal
átnevezhetjük, míg a Remove group-pal
törölhetjük a csoportot.
Természetesen, ha a csoportunk egy könyvtárra mutat
bármilyen fájl- illetve könyvtárműveletet
végrehajthatunk itt is a megszokott egérrel való vonszolással.
Tovább haladva az Explorer
gombsorán az E-mail&News
következik. Ide célszerű helyezni a bejövő
és a kimenő levelekre, valamint a hírolvasásra
vonatkozó beállításainkat tartalmazó
elemeket. Ezeket akár itt is létrehozhatjuk, ha az üres
területen jobb egérgombbal kattintva a New/POP3 Account...
(bejövő levelezés beállítása),
a New/Outbox...(kimenő levelezés
beállítása), illetve a New/News... (hírolvasás
beállítása) menüpontokat választjuk.
Fontos tudni, hogy addig, ameddig nem definiáltunk legalább
egy
Outbox-ot, nem tudunk levelet írni
vagy küldeni, hiszen a kimenő leveleink ezentúl itt
tárolódnak.
Az Explorer Tasks gombját használva
egy ikonsor tölti ki a teret, amely teljes egészében
megfelel a File/New vagy a Start-ból
indítható alkalmazások listájának. Innen
is elérhetünk minden, a programcsomagban meglévő
lehetőséget.
A Work Folder alaphelyzetben a C
meghajtó dokumentumok mappájának elemeit tartalmazza,
de ezt is megváltoztathatjuk tetszésünk szerint a
jobb egérgomb menüben a Properties segítségével.
A Bookmarks tartalmazza a Kedvencek
mappa elemeit, ami a program minden elindításakor frissül
az új bejegyzésekkel, módosításokkal.
Itt is át tudjuk azonban szerkeszteni, pl. a "Húzd és
ejtsd" módszerrel, vagy alkalmazhatjuk az "A StarOffice 5.1 felső
ikonsora (FunctionBar)" című
résznél leírtakat.
A StarOffice 5.1 egyik legsokoldalúbban használható
részét az Explorer gombbal
aktiválhatjuk.
Ezen belül az alábbi részek érhetőek
el:
Az Address book megnyitásával
lehetőségünk van egy előre elkészített
címjegyzék megnyitására (Tables/Address),
szerkesztésére, amelyet a későbbiek
során más dokumentumunkba is beépíthetünk.
Ugyanitt található még három rész
a Form (űrlap), a Queries
(lekérdezés), valamint a Report
(jelentés).
Ezekre
alaphelyzetben hiába duplázunk rá, semmi sem történik.
Itt az egér jobb gomb, majd a helyi menüben a New-t
választva tudunk megfelelő objektumot létrehozni.
Tulajdonképpen innét lehet a legegyszerűbben a felsorolt
adatbázis-műveleteket végrehajtani a
Tables
bejegyzésből nyíló táblázatokra
(lásd még: A StarBase 5.1 adatbázis-kezelő
használatának alapjai című fejezetet).
Az űrlap készítésénél választhatunk,
hogy azt szövegszerkesztővel, táblázatkezelővel,
esetleg prezentációkészítővel akarjuk-e
elkészíteni, illetve rendelkezésünkre áll
a robotpilóta (Auto Pilot), ami
varázslóként segíti munkánkat.
Amennyiben adatbázissal akarunk dolgozni, célszerű
egy táblázat létrehozásával kezdeni,
és azt a Tables részbe
helyezni, mivel így a választható táblázatok
listájába bekerül az adatbázisra vonatkozó
eljárások elindításakor (Form,
Queries, Report).
A Bookmarks megnyitása az
előzőekben leírtakat eredményezi.
A Gallery résznél találjuk
a programcsomaggal együtt kapott kiegészítőket,
azaz egy kép- és hanggyűjteményt:
3D
(három dimenziós hatású elemek);
Animations (mozgó ábrák);
Backgrounds (hátterek);
Bullets (kiemelő és
rámutató jelek);
Clipart (szokásos clipart
gyűjtemény);
Flags (nemzeti lobogók);
Flowcharts (folyamatábrákhoz
használható elemek);
Furniture (lakásfelszerelések);
Homepage (honlapokon használható
elemek);
Interaction (beavatkozást
végző gombok);
Maps (térképek);
Pictures (munkaasztal háttereként
is használható 800x600 pontos fényképek);
Rulers (elválasztó
vonalak);
Shapes (különböző
vonalas rajzok);
Sound (hangminta gyűjtemény);
Surfaces (felületek);
Symbols (általánosan
használt szimbólumok gyűjteménye).
A felsorolt elemek az Office51\Gallery
könyvtárban
helyezkednek el, ezeket szabadon bővíthetjük saját
gyűjteményünkkel. Az animációkat tartalmazó
könyvtárban animált gif-ek találhatóak,
ezek használatát támogatja a programcsomag minden
alkalmazása.
A Gallery bármely elemét
könnyen beilleszthetjük dokumentumainkba. Ha ráduplázunk
például a Maps bejegyzésre,
automatikusan megnyílik a Beamer
és itt azonnal tallózhatunk a megjelent térképek
között. Miután kikerestük a kívánt
ábrát, egyszerűen egérrel rávonszoljuk
a céldokumentumra (természetesen ennek megnyitva kell lennie),
ahova a beszúrási ponthoz az azonnal bekerül.
A Help ág szétbontásával két újabb
lehetőség válik elérhetővé:
a
Bookmark-nál jelenik meg
minden olyan könyvjelző, amit a Help
használatakor létrehoztunk a StarOffice Help kibontásakor
egy, a Help-et tematikusan feldolgozó
rész érhetünk el.
A Help alatt a Recycle
Bin található, ami nem azonos a Windows lomtárával,
ide csak azok az elemek kerülnek, amelyek törlését
a StarOffice-ból kezdeményeztük.
A program a bejegyzés mellett folyamatosan mutatja egy számmal,
hogy éppen hány elem található benne. Az itt
lévő elemeket úgy tudjuk visszaállítani,
hogy a Recycle Bin-re ráduplázunk,
majd a visszaállítandó fájlra, fájlcsoportra,
linkre vagy könyvtárra rámutatva, a jobb egérgomb
hatására megjelenő menüből kiválasztjuk
a Restore pontot.
Ha ugyanitt a Delete-et alkalmazzuk,
az végleges törlést jelent.
Itt nem működik az a Win9x rendszerekben használható
trükk, hogy ha a Shift lenyomásával húzzuk a
törlendő elemet a Lomtárra, akkor véglegesen
töröljük.
Mindenképpen érdemes ezeket áttekinteni, mivel
jól reprezentálják a StarOffice 5.1 programcsomagban
rejlő lehetőségeket, valamint segíthetik a
program használatának elsajátítását,
sőt átszerkeszthető mintaként is felhasználhatók.
A StarShedule segítségével
elindíthatunk egy könnyen használható határidő
napló/feladatütemező alkalmazást, ami rendelkezik
csoporttámogatással is. Létrehozhatunk új felhasználót
a My Computer ikonon jobb egérgomb,
majd a gyorsmenüben megjelenő
New user
pont kiválasztásával. Az Events
az esemény, míg a Task
a feladatközpontú megjelenítést teszi lehetővé.
A Templates résznél
számos sablont találhatunk a legkülönfélébb
dokumentumok létrehozásának segítésére.
Feltétlenül javasolható az ezekkel való részletes
megismerkedés, mivel használatukkal sok idő és
energia takarítható meg.
Ügyeljünk arra, hogy a sablonok a telepítéskor
beírt adatainkat veszik át, ezért ha valamelyik nem
megfelelő, módosítsuk a Tools
menü Options.../General/User Data
hatására megjelenő adatlap módosításával.
A Work Folder ág az alapértelmezett
Dokumentumok mappát tartalmazza, alapesetben csak a könyvtárbejegyzések
látszanak, de itt is használhatjuk az Új csoport létrehozásánál
leírt módszert, azaz az egér jobb gomb lenyomása
az Explorer feliratú gombon,
majd a gyorsmenüben a Display Documents
aktívvá tétele után a fájlok is látszani
fognak.
A System ágat megnyitva elérhetjük
az ábrán látható eszközeinket, de innét
tudunk a legegyszerűbben visszakapcsolni a Windows asztalán
lévő ikonjainkhoz is (nem a Windows-os asztal jelenik meg,
hanem a StarOffice asztalára kerülnek a Windows-os ikonok,
akkor is, ha a programban más asztalt definiáltunk).
Az Explorer használatát
nagyon megkönnyíti, ha megjegyzünk néhány
szabályt:
Bármelyik elemre
duplán kattintva annak tartalma az Asztalra kerül. Ha ez könyvtár,
akkor a benne lévő alkönyvtárak ill. fájlok
jelennek meg. Amennyiben támogatott dokumentum, úgy a megfelelő
alkalmazást elindítva fogjuk az Asztalon megtalálni
(ebben egyetlen kivételt a Gallery
jelent, lásd az erről szóló részben);
ha a duplázás
közben a Ctrl gombot nyomva tartjuk, az illető terület
új ablakban fog megjelenni az Asztalon;
ha a Beamer
is meg van nyitva, akkor itt az Explorer-ben
egyszeri kattintással kijelölt könyvtárban lévő
fájlok jelennek meg;
az asztal, az Explorer
és a Beamer között
bármilyen "Húzd és ejtsd"-típusú művelet
végrehajtható.
A Beamer egy teljesen új eszköz
az irodai szoftvereknél. Jelentősége abban áll,
hogy még könnyebbé teszi a dokumentumok szerkesztését
egérműveletekkel. Maga a Beamer
szó egy textilipari szakkifejezés, azt a munkást hívják
így, aki a festéshez a szövetet felteríti a megfelelő
helyre. A Beamer-nek a program készítői
hasonló szerepet szántak, talán hívhatnánk
megjelenítőnek, felvetőnek is.
Bármi, amit a Beamer megjelenít,
egyszerű vonszolással beilleszthető az éppen
aktív dokumentumba, mint erre már láttunk példát
a Gallery használata esetén.
A Gallery-n kívül alkalmas
a címjegyzékünk közvetlen megjelenítésére
is, ahonnét kiválasztva egy elemet, egyszerűen áttehetjük
egy másik dokumentumba.
Ha az
Explorer-ben kiválasztjuk
az E-mail&News gombot és
itt ráállunk a bejövő leveleknek kialakított
elemre, a Beamer azonnal megjeleníti
a leveleink legfontosabb jellemzőit (feladó, tárgy,
olvasottnak jelölt-e, dátum). Amelyik levelet kiválasztjuk,
az azonnal megjelenik az asztalon.
Nagy segítséget nyújthat a fájlokkal való
műveletekben is, hiszen itt is tudjuk kezdeményezni mindegyiket
az egérrel való vonszolással ugyanúgy, mint
az jobb egérgomb hatására megjelenő menüvel.
Nagyon
egyszerűen rendezhetjük fájljainkat, ha használjuk
a Beamer felső sorát a
rendezéshez.
A Title feliratú gomb benyomása
a megjelenített listában a fájlokat név szerinti
emelkedő sorrendbe rendezi, amit a felirat mellett megjelenő
felfelé mutató nyilacska is jelez. A gomb ismételt
lenyomása fordított sorrendet eredményez. Ennek megfelelően
rendezhetünk típus, méret és az utolsó
módosítás dátuma szerint is, a megfelelő
gombok használatával.
Végezhetünk egyszerű vagy összetett keresést
is a Beamer ablakában, a MultipleSearch-nél
leírtaknak megfelelően (lásd: A StarOffice 5.1 második
eszköztára (ObjectBar) című
fejezetben).
Itt is megtaláljuk az Explorer-nél
bemutatott Show/Hide és Stick/ Floating
gombokat, melyek használatával rugalmasan tudjuk munkakörnyezetünket
alakítani (lásd még: Az Explorer
című fejezetet).
Az Explorer és a Beamer
is alaphelyzetben úgynevezett dokkolt ablakok (Docking Windows),
ami azt jelenti, hogy a munkaterületen csak meghatározott helyen
jelenhetnek meg (lásd a 2. sz. mellékleten). Ha ezt valami
okból kényelmetlennek tekintjük, bármelyiket
közönséges ablakká tehetjük úgy, hogy
a megnyitott Explorer-en vagy Beamer-en
egy üres területre duplázunk lenyomva tartott Ctrl-gomb
mellett. Az így kapott ablakkal minden jellegzetes ablakművelet
elvégezhető, azaz tetszőleges helyre áthelyezhető,
átméretezhető, tálcára letehető,
kinyitható és bezárható.
A fenti eljárást megismételve az ablakok ismét
visszakerülnek eredeti helyükre.
A program készítői összességében
egy teljesen egyéni, de igen jól használható
kezelői felületet alkottak. Amennyiben a felhasználók
megértik a rendszer logikáját, lehetőségük
van egy olyan, - testreszabható, az általános igényeket
messze kielégítő - felhasználói felületen
dolgozni, ami szinte feleslegessé teszi a Windows asztalának
használatát.
Fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy a program a Win9x rendszertől
különböző támogatott platformokon is azonos
munkakörnyezet kialakítását teszi lehetővé,
ezzel is segítve a felhasználókat.
A felhasználói felülettel kapcsolatban az jelenthet
problémát, hogy az MS-Office használatához
szokottaknak ezt meg kell tanulni, míg a többi alapalkalmazás
a Microsoft termékeihez hasonlóan kezelhető. Dolgozatomban
ezért is szenteltem a legnagyobb teret éppen a felület
leírására.
A programcsomagot iskolai közegben alkalmazva lehetőséget
nyújt az alapvető fájl- és könyvtárműveletek
megtanítására is. A tanultak jórészt
alkalmazhatóak a Windows Intézőjében való
munkában is.
8 Forrás:
www.stardivision.com
Legördülő menük a StarOffice 5.1-ben
A
File menü New
pontjának kiválasztása ugyanazt eredményezi,
mint az asztalnál leírt gyorsmenüben.
A
View legördülő
menüben állíthatjuk be a munkafelületünk alapszerkezetét.
Itt kapcsolhatjuk ki/be az Explorer
ill. a Beamer megjelenítését
(lásd még: Az
Explorer
és A Beamer című
fejezeteket), valamint a Toolbar segítségével
itt szabhatjuk meg, hogy mely eszköztárak legyenek láthatóak.
A Tools
menüt legördítve három funkció kezelése
válik lehetővé:
A
Help menü pontjai sorrendben
a következők:
A StarOffice 5.1 felső ikonsora (Function Bar)
A StarOffice 5.1 második eszköztára (Object Bar)
A Hyperlink Bar
A Windows-zal integrált Tálca és Start-menü
Az Explorer
Érdemes megfigyelni a megjelenő rész jobb oldalán, felül
található két kis kapcsolóelemet.
A felső
jel (Hide/ Show)
alkalmas az Explorer gyors megjelenítésére
ill. elrejtésére.
Az alatta lévő kis kapcsoló
(Stick/ Floating)
használható arra, hogy a munkaasztalon lerögzítsük
az Explorer-t, ilyenkor mintegy a megnyitott
alkalmazás fölé úszik be, eltakarva ennek egy
részét. Ha a rögzítést feloldjuk (Floating),
az Explorer megjelenésekor lekicsinyíti
azt az ablakot, ami az előző esetben alá került.
Ezeket a kapcsolókat a Beamer-nél
is használhatjuk.
(lásd még: A
Help
használata);
A Samples
ágat kibontva a következő képet kapjuk. Az itt
található alkönyvtárakban a program képességeit
reprezentáló példadokumentumokat találunk.
Így találhatunk itt példát néhány
adatbázis megvalósítására, a rajzolóprogrammal
(StarDraw 5.1) készített rajzokat, példa prezentációkat,
táblázatokat és szöveges dokumentumokat, valamint
egy honlap megvalósítását.
A
Workplace tulajdonképpen
mind felépítésében, mind pedig használatában
nagyon hasonló a Windows Intézőjéhez. Itt egy
helyen találjuk az összes rendelkezésünkre álló
helyi, illetve belső hálózati erőforrást,
valamint innét közvetlenül elérhetjük a legfontosabb
rendszereszközöket is.
A Beamer