Az előzőekben már volt szó a Help egyes lehetőségeiről, úgy mint Help Agent, Tips, Extended Tips. A StarOffice 5.1 ezeken kívül rendelkezik egy részletes, tematikus Help-pel is, amit pl. a felső menüsor, Help/Contents pontjánál érhetünk el.
A megjelenő ablakban az alábbi kezelőelemeket használhatjuk:
A StarOffice Help felirat melletti, lefelé mutató nyílra kattintva egy lista ugrik elő, amelyben a programcsomag egyes alkalmazásaira vonatkozó leírások közül választhatunk. A felirat bal oldalán elhelyezett gombot akkor használjuk, ha a hiperlinkeket használva a jelzett témakörtől eltávolodtunk, és ismét szeretnénk a kezdeti ponthoz visszajutni.
A két kis nagyító segítségével a megjelent szöveg betűméretét tudjuk nagyítani ill. kicsinyíteni.
A távcső segítségével keresni tudunk a Súgó adatbázisában tárgymutató (Index) vagy szövegrészlet (Text) alapján.
A következő ikonra klikkelve egy könyvjelzőt szúrhatunk be a Súgó aktuális pozíciójába, amit a későbbiek során az Explorer/Help/Bookmark ágat kinyitva bármikor könnyen elérhetünk (lásd még: Az Explorer című fejezetet).
Az ikonsor utolsó tagja lehetővé teszi, hogy az adott területhez megjegyzést fűzzünk. Ha élünk ezzel a lehetőséggel, egy szerkesztő ablak nyílik meg, amibe néhány mondattal beírhatjuk kapcsolódó észrevételeinket. Ezek után ugyanehhez a részhez érve, a Help címsorában a felirat előtt megjelenik egy ugyanilyen ikon, amire rákattintva ismét megjelenik a beírt megjegyzésünk.
Az egész
Help hipertextes formában
íródott, és a linkeket az eltérő szövegszín
jelzi, ezekre kattintva a hivatkozott helyre jutunk. A súgóban
való mozgáshoz használhatjuk a felső eszköztár
előre ill. vissza gombjait is.
Szükség esetén bármikor előhívhatunk egy helyzetérzékeny súgót, legegyszerűbben az F1-gomb megnyomásával. A Help Agent aktiválásakor a megjelenő ablakban az adott feladathoz, helyzethez kapcsolódó témakörök rövid leírását olvashatjuk, illetve a linkek segítségével juthatunk a számunkra fontos információhoz.
Amennyiben a részletekre is kíváncsiak vagyunk, nyomjuk be az eszköztáron jobbra az utolsó gombot, aminek hatására a teljes Help-et tartalmazó rész ugrik elő.
Ha a mellette levő kérdőjelre kattintunk, az ábrán
látható kereső aktiválódik, ahova kérdéseinket
megfogalmazva kezdeményezhetünk keresést. A Search
gomb megnyomása után a program szerencsés esetben
megjelenít egy linkeket tartalmazó listát, ezek
segítségével választ kaphatunk kérdésünkre.
A két nagyítót, valamint a távcsövet ábrázoló gomb használata megegyezik az előzőekben leírtakkal.
A teljes súgótól eltérően itt magán a Help Agent ablakon találjuk meg a navigáló (vissza, előre, állj) gombokat, a program felső eszköztárán (Function Bar) lévők itt nem használhatóak.
A bal oldali gomb lenyomása esetén bárhonnét visszatérhetünk ahhoz a részhez, amely a Help Agent aktiválásakor megjelent.
A Stardivision programfejlesztői alapvetően jól használható súgórendszert alakítottak ki, de néhány dolog eléggé elnagyoltan, szűkszavúan szerepel, egy kezdő felhasználó számára csak nehezen található meg.
Sajnos a Help Agent gyakran nem az adott részhez illő magyarázattal jelentkezik aktiválásakor.
Ugyancsak hiányoltam a Help-ből a példákat olyan területen, mint a táblázatkezelő függvényei, ahol egy néhány szavas leíráson kívül semmi egyéb segítséget nem ad a program. Valószínű, hogy a megvásárolható dobozos termék felhasználói kézikönyvében részletesebb információk találhatóak, de erről nem állt módomban meggyőződni.
A mindennapos munkavégzés során gyakran van szükség arra, hogy megváltoztassuk az adott alkalmazás alapjellemzőit (Default). Gondoljunk csak arra, hogy milyen zavaró lehet egy csak angol nyelvet támogató szövegszerkesztőben magyar szöveget írni, miközben be van kapcsolva az automatikus helyesírás-ellenőrzés vagy az automatikus javítás.
Az általánosan használt Microsoft programokban erre általában az adott alkalmazásnál az Eszközök/Beállítások menüpontban van lehetőségünk.
A StarOffice 5.1 némileg eltér ettől. Itt az összes területre vonatkozó beállításunkat bárhol megváltoztathatjuk, ha a Tools/Options menüpontot kiválasztjuk.
Az egyes részek között a Netscape Communicator-ban a Properties-nél használthoz hasonló szerkezetben mozoghatunk (lásd még: Legördülő menük a StarOffice 5.1-ben című fejezetben).
Itt egy-egy ágat kinyitva megtaláljuk a kapcsolódó témaköröket. Ha valamelyiket kiválasztjuk, a jobbra lévő párbeszédablakban megjelennek a beállítási lehetőségek.
A következőkben bemutatom azokat a területeket, amelyek tapasztalatom szerint a legfontosabbak a mindennapi munka során.
Az itt található első
lehetőségről (User Data)
már volt szó az előzőekben (lásd még:
Az Explorer című fejezet). Save:
Itt határozhatjuk meg, hogy legyen-e automatikus mentés,
és ha igen, milyen időközönként (Automatic
save every... minutes). Itt állíthatjuk be,
hogy hány szintes legyen a visszavonás (Undo/Count of steps...). Spelling/Language:
Az alapértelmezett nyelv kiválasztása (Default language).
Jelenleg a programcsomag a nyelvjárásokkal együtt 13
nyelvet támogat, sajnos a magyar még nincs ezek között,
ezért célszerű kikapcsolva hagyni az automatikus elválasztás
(Automatic hyphenation), valamint az
automatikus helyesírás-ellenőrzés (Auto
spellchecking) funkciókat, ha egy nem támogatott
nyelven dolgozunk.
View:
Választhatunk különféle megjelenési módok
közt a Look & Feel-nél
legördítve a menüt (Macintosh, XWindows, OS/2 és
Standard).
Megadhatjuk, hogy a program pozícionálja-e
az egérmutatót automatikusan:
No automatic positioning
(alapérték): nincs automatikus pozícionálás;
Default button:
az egérkurzor automatikusan a megjelenő ablak alapértelmezett
gombjára ugrik;
Dialog center:
az egérmutató automatikusan a megjelenő párbeszédablak
közepére ugrik.
Érdemes kipróbálni
ezeket a lehetőségeket, de számomra kissé zavaró
volt az egérkurzor keresgetése.
Megváltoztathatjuk az eszköztárakon
megjelenő gombok méretét (Large
Buttons), ami látássérültek számára
jelenthet segítséget, és választhatjuk a gombok
egyszerű, térbeliséget nem imitáló kirajzolását
is. Desktop:
Meghatározhatjuk az ikonok pozícionálását,
valamint kikapcsolhatjuk a Beamer helyzetérzékeny
működését (lásd még: Az Explorer
és A Beamer című
fejezetekben). Other:
Be- ill. kikapcsolhatjuk a Help Agent,
valamint a tippek automatikus megjelenítését.
A
Proxy
és a Protocols részekhez
nem célszerű nyúlni abban az esetben, ha a StarOffice
5.1-et nem alapértelmezett böngészőként
határoztuk meg (lásd még: A StarOffice 5.1 beállításai
a program első elindításakor című fejezetben),
mivel ilyenkor a programcsomag egy külső böngésző
beállításaival működik. Erre a program
figyelmeztet is bennünket. Search:
Itt határozhatjuk meg a Hyperlink Bar
keresés gombjára megjelenő Internetes keresők
használati feltételeit (lásd még: A
Hyperlink
Bar című fejezetet).
Miután a listából
kiválasztottuk a keresőt, meghatározhatjuk, hogy az
egymást követő szavak közt milyen logikai kapcsolatot
akarunk (Type). Választhatjuk
az "És" (And), a "Vagy" (Or),
illetve a pontosan a beírttal megegyező (Exact)
lehetőségek között. Megadható a kereső működését előíró
egyéb elő-, ill. utótag (Prefix,
Suffix), de ezeket csak akkor változtassuk meg, ha
rendelkezünk az ehhez szükséges információkkal,
ellenkező esetben a kereső nem fog megfelelően működni.
Lehetőségünk van a lista
bővítésére olyan módon, hogy kitöröljük
a Name mező tartalmát,
majd beírjuk a kívánt kereső nevét és
a szükséges egyéb adatokat. Az Add
gomb megnyomásával bekerül a listába.
Egy kiválasztott elemet törölhetünk
a Delete-el, vagy módosíthatunk
a Modify benyomása után.
Mail/News:
Ezt az űrlapot az alapértelmezettként használni
kívánt adatokkal célszerű kitölteni, mivel
új POP3 Account, új Outbox
vagy új News létrehozásakor
a programcsomag innét veszi az adatait (lásd még:
Az Explorer című fejezetet).
Itt ugyanazokat a szempontokat kell figyelembe
vennünk, amikre az előző részben utaltam, azaz
nem célszerű átállítani semmit, ha nem
a StarOffice 5.1 az alapértelmezett böngészőnk.
Amennyiben mégis az, úgy itt állíthatjuk be
többek között az ideiglenes Internet-fájlok tárolására
szolgáló tárterület nagyságát (Cache),
a cookies fogadásával kapcsolatos intézkedéseket
(Cookies), a kezdőlap beállításait
(Other/Homepage)
is.
Contents:
Itt adhatjuk meg, hogy milyen elemek jelenjenek meg a felhasználó
számára (Display). Fontos
tudnunk, hogy a mezőkódok alapbeállítás
mellett nem jelennek meg, ami gondot okozhat körlevél készítésénél,
viszont itt bekapcsolhatjuk (Field codes).
Meghatározhatjuk, hogy milyen mezőtípusok jelenjenek
meg árnyékolt kiemeléssel (Field shading),
valamint azt is, hogy mely szerkesztési jelek legyenek láthatóak
a dokumentumban (Nonprinting characters). Layout:
Beállíthatjuk a szöveg, táblázat, stb.
határolók megjelenítését (Lines),
ki/bekapcsolhatjuk az egyes vonalzókat és megadhatjuk a
görgetés módját (Window options),
a tabulátorpozíciók alapértelmezett távolságát
(Tab stops), a használni kívánt
mértékegységet (Means.
units),
ahol választhatunk cm, hüvelyk (Inch),
nyomdai pont (Pica) és képpont
(Point) közül.
Grid:
A rács megjelenítését és beállításait
adhatjuk meg. Ha kiválasztjuk a Visible grid
pontot, a dokumentumunkban megjelenik egy halvány mintázat,
ami nagyon megkönnyíti például a beszúrt
grafikai objektumok pozícionálását.
Standard Fonts:
Definiálhatjuk a program betöltődésekor beállítandó
fontkészletet. Ha magyarul kívánunk dolgozni, célszerű
egy magyar fontkészletet beállítani (pl. Times New
Roman CE), hogy ékezeteink helyesen jelenjenek meg.
Print: Beállíthatjuk,
hogy kinyomtatódjanak-e a grafikai objektumok, táblázatok,
hátterek (Contents), valamint
a fax-ok kezelőalkalmazását is itt adhatjuk meg.
Cursor:
Itt lehet beállítani az un. Direct cursor
tulajdonságait. A Direct cursor
tulajdonképpen azt jelenti, hogy az általánosan használt
szövegszerkesztőktől eltérően (megj.:
hasonló eszközt épített be a Microsoft az új
MS Office 2000 programcsomagjának szövegszerkesztőjébe,
ill. ugyan ezt megtalálhattuk a Corel cég Office csomagjában,
Shadow Cursor néven) a munkaterületen bárhol lekattinthatjuk
az egeret, ezzel a beszúrási pont helyét nagyon egyszerűen
meghatározhatjuk.
Amennyiben a felső kiválasztó
négyzetet kipipáljuk, ez a lehetőség a szövegszerkesztő
betöltődésekor automatikusan bekapcsol. A következő négy lehetőség
azt szabja meg, hogy milyen viszonyítási ponthoz történjen
a kurzor pozícionálása.
Ha a negyedik pontot választjuk,(Tabs
and spaces) szinte szabadon, bárhol letehetjük
a kurzort, ilyenkor a program a látszólag üres területet
nem látható formázási karakterekkel tölti
ki (amiket a Nonprinting characters segítségével
láthatóvá tehetünk).
Ebben az esetben az üres sorok elejére új bekezdés
jel kerül, a sorok üres területét
Tab
ill. Space jelek töltik ki.
A harmadik pont (Tabs)
választásával kissé szűkülnek a
lehetőségeink, mivel most a kurzort csak a definiált
tabulátorpozíciókban helyezhetjük el, ami alapbeállításban
1,25 cm-es osztást jelent (lásd még: Text/Layout
opciónál).
A második kijelölésével
(Left paragraph margin) a kurzor lekattintásakor
nem tabulátorjelek kerülnek a sor üres részére,
hanem a bal margótól való behúzást állítja
át a program a kívánt helynek megfelelően.
Amennyiben az első mellett döntünk
(Paragraph alignment), akkor a kurzort
a bekezdés igazításának megfelelően
balra, középre vagy jobbra tudjuk letenni a dokumentum területén.
Érdemes kihasználni a Direct
cursor lehetőségeit főként rövidebb
dokumentumok készítésekor, hiszen nem kell bajlódni
a tabulátor, ill. a térköz beállításával.
Nem szabad azonban elfeledkezni arról, hogy az üres területet
nem látható formázási jelek töltik ki,
ami a későbbi módosítás során
gondot okozhat.
Content:
Megadhatjuk, a megjelenés módját (Display),
valamint azt is, hogy az egyes objektumok (kép, rajz, diagramm)
mutatva legyenek-e (Objects). Választhatunk
a látható (Show), a rejtett
(Hide) és a csak a helye látható
(Placeholders) opciók közül. Input:
Az adatbevitel körülményeit határozhatjuk meg.
Melyik cellára kerüljön
a kiemelés az Enter benyomásával (Press
Enter to move selection). Választhatunk mind a négy
irány közül (down, left, up, right).
Megadhatjuk, hogy az Enter megnyomása
a szerkesztő módba való átlépést
jelentse (Press Enter to swich to Edit mode).
Megadhatjuk, hogy a cellaformátum
automatikusan átkerüljön a következő cellára
(Expand formatting).
Beállíthatjuk, hogy a képletekben
lévő hivatkozásokat az MS Excel 97-hez hasonlóan
a program különböző színekkel jelölje
(Show references in color). Meghatározhatjuk a hivatkozások
hatályának kiterjesztését új sor/oszlop
beszúrása esetén (Expand references
if new columns/rows are inserted).
Megadhatjuk, hogy a sor/oszlop-mutatóban
a kijelölt cellára vonatkozó gombok kiemelődjenek-e
(Highlight selection in column/row headings).
Calculate:
Itt többek között a tizedesjegyek alapértelmezett
száma adható meg (Decimal places).
A többi pont beállításai részben hasonlóak
az előzőekben felvázoltakhoz, azok alapján
értelmezhetőek, illetve csak nagyon speciális igények
esetén szorulnak változtatásra.
A programcsomag összességében jól kezelhető
beállítási lehetőségekkel teszi lehetővé
az egyes alkalmazások munkakörnyezetének kialakítását.
Nagyon szegényesnek találtam viszont az adott területhez
nyújtott segítséget, a Help gomb megnyomása
a legritkább esetben eredményezte a szükséges
információ megjelenését, ami annál is
furcsább, mert közben némi keresés után
általában eljutottam a kívánt részhez.
Ugyancsak hiányoltam az alapértékek (Default)
visszaállításának lehetőségét
a legtöbb helyen, ami egy iskolai használat esetén megnehezíti
a rendszergazda életét, hiszen így minden értéket
egyesével kell egy esetleges elállítás esetén
visszahozni.
Ebben a részben
a programcsomag három alapvető alkalmazását
igyekszem röviden bemutatni, kiemelve azokat a részeket, amelyek
különböznek az általánosan elterjedt MS Office
97-ben alkalmazott megoldásoktól (a fejezet ennek ismeretét
feltételezi).
Az utolsó részben pedig a StarOffice 5.1-nek a HTML-dokumentumok
létrehozásában való használatát
mutatom be, mivel - véleményem szerint - ez a terület
az általános iskolai oktatásban is egyre nagyobb szerepet
fog kapni.
A StarOffice 5.1 szövegszerkesztő alkalmazása rendelkezik
a korszerű programtól elvárt összes lehetőséggel,
sőt a megszokottnál is több fájlformátumot
ismer, és nagyon jó az Internet-támogatása.
Ha új dokumentum létrehozását akarjuk indítani,
akkor talán a legkézenfekvőbb az Explorert aktiválni
és ott választani ki a megfelelő alkalmazást.
Természetesen használhatjuk ugyanerre a célra a Start
menüt, vagy az jobb egérgomb hatására megjelenő
gyorsmenü New pontját, de
akár a File/New kiválasztását
is (lásd még: Legördülő menük a StarOffice
5.1-ben és Az Explorer című
fejezetekben).
Ha létező dokumentumot akarunk megnyitni, akkor ezt legegyszerűbben
a
File/Open menüpontnál
kezdeményezhetjük, de a támogatott fájlformátumok
megnyithatóak a munkaasztalról, a Beamer-ből
vagy az Explorer-ből is, ha az
ikonjára duplán rákattintunk.
Ha az Open lehetőséget
választjuk, előjön egy ablak, ahol lehetőségünk
van mozogni az egyes meghajtók, illetve könyvtárak között.
A felső ikonsor első tagja a rövidített, a
második pedig a részletes megjelenítést állítja
be. Érdemes megjegyezni, hogy a harmadik ikon egyszeri lenyomásával
egy szintet léphetünk fel, de ha egy rövid ideig nyomva
tartjuk felette az egér bal gombját, előjön az
ábrán látható választék, melynek
segítségével könnyen navigálhatunk meghajtóink,
könyvtáraink között.
Az ettől jobbra található gomb segítségével
új könyvtárat készíthetünk, míg
az utolsó az alapértelmezett könyvtárat teszi
aktuálissá.
Sok megjelenített fájl esetén hasznos az a lehetőség,
hogy a Filename sorba begépelve
a megnyitandó fájl nevének néhány karakterét,
egy gyorskereső aktiválódik, így gyorsabban
célhoz juthatunk. Amennyiben a mező végén lévő
kis nyílra kattintunk, egy felgördülő ablakban láthatunk
egy listát az utóbbi időben megnyitott dokumentumokról,
ahol ki is választhatjuk a szükségeset.
A File type-nál választhatjuk
az aktuális könyvtárban lévő összes
fájl (All), vagy csak bizonyos
fájltípus megjelenítését.
A StarWriter betöltődése után egy tapasztalt
Word felhasználó viszonylag hamar eligazodik a felületen,
bár néhány új dolog is mindjárt szembeötlik.
A programcsomag bármely részét is indítjuk
el, találkozunk a már megismert felső menüsorral,
de az adott felülethez alkalmazkodóan kibővült
funkciókkal is. Ugyancsak megtaláljuk a felső ikonsort
a már ismertetett elemekkel (lásd még: A StarOffice
5.1 felső ikonsora (Function Bar)
című fejezetet).
Még két ikonsor jelenik meg alapbeállításban az
adott alkalmazáshoz kapcsolódó tartalommal. Az egyik
a dokumentumablak tetején található, a feladattól
függően változó Object Bar,
a másik pedig a dokumentumablak bal széléhez igazodó
Main Toolbar. Mindegyik eszköztár
ki/bekapcsolható, ha valamelyik eszköztár területén
lenyomjuk az egér jobb gombját és a gyorsmenüben
kiválasztjuk az illető elemet.
Hasonló módon bővíthetjük vagy szűkíthetjük
is az adott eszköztárat, ha az előbbi eljárást
követve a Visible Buttons-t választjuk.
Itt kapunk egy újabb választékot, amiben pipa jelzi
az adott ikon jelenlétét az eszköztáron. A program
készítői egy olyan megoldást választottak,
mely szerint az Object Bar felépítése
mindig ahhoz a feladathoz igazodik, amely a dokumentumablakban éppen
szerkesztés alatt áll. Ezért fordulhat az elő,
hogy bár egy bejegyzés előtt pipát találunk,
az ikonja mégsem látható az eszköztáron.
Szintén ehhez kapcsolódik egy másik jól
használható megoldás, miszerint néhány
ikongomb lenyomása egy újabb, kis eszköztár kiugrását
(Floating Toolbar) eredményezi,
amiből a feladat közvetlenül végrehajtható.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy van olyan "lebegő" (Floating)
eszköztár, ami egyetlen kattintásra előugrik
(pl. a rajz készítő Show Draw
Functions), míg másoknál az egérgombot
rövid ideig benyomva kell tartani az ikonra mutatva (pl. a betű
színének meghatározásakor (Font Color)
az egyszeres kattintás hatására a kijelölt rész
betűszíne változik, de ha nyomva tartjuk az egérgombot,
előjön egy színpaletta ahonnét választhatunk).
Arra is lehetőségünk van, hogy saját magunk
is definiáljunk ikonokat az eszköztárhoz valamilyen
feladat elvégzéséhez. Ebben az esetben használjuk
az előzőleg említett gyorsmenü
Customize...
pontját.
A továbbiakban az egyes eszköztárakról elérhető
funkciók rövid ismertetése következik. Az innét
elérhető funkciók döntő többsége
megtalálható a legördülő menü pontjai
közt is, ezért ez utóbbival külön nem foglalkozom.
Az egyes funkciók felsorolásán túl megadom
azoknak a pontoknak a leírását, amelyek lényegesen
különböznek az MS Word 97-től.
A szövegszerkesztőt használva aktívvá
válik két elem, amiről már röviden szóltam
a StatusBar bemutatásakor.
Az egyik az ún. Navigator, ami a nagyobb
terjedelmű dokumentumokkal való munka során lehet nagyon
hasznos.
Ha egy megadott oldalhoz akarunk gyorsan eljutni, csak be kell írni
a felső sor beviteli mezőjébe (ahol jelenleg az 1-es
van).
Az ablak legalsó sorában kiválaszthatjuk a nyitott
dokumentumok közül azt, amivel éppen dolgozni akarunk.
A felső ikonsor első eleme csak akkor aktív, ha
mesterdokumentumon dolgozunk. Ilyenkor ezzel kapcsolhatunk át a
normál ill. a mesterdokumentum nézet között.
Az oldalszám beállítástól balra található
a Drag Mode gomb, aminek használatával
nagyon egyszerűen helyezhetünk el például hiperlinkeket
a dokumentumunkba a következő módon:
Benyomjuk a
Drag Mode gombot, és
kiválasztjuk az Insert as hyperlink
lehetőséget.
A dokumentumban arra a helyre állunk, ahol szeretnénk
a hiperlinket elhelyezni, itt legyen a beszúrási pont.
Kikeressük a navigátor ablakában azt az objektumot,
amelyre linkelni akarunk (pl. az Órarend nevű táblázatra),
kijelöljük azt, majd egyszerűen áthúzzuk
az elemet a dokumentumablakba.
A fenti eljárást követve létrejön egy
eltérő színnel és aláhúzással
jelzett hivatkozás, ami alapesetben örökli az objektum
nevét (pl. Órarend), de
ezt meg is változtathatjuk.
Ezt a lehetőséget kihasználva egy nagyobb dokumentumot
könnyen kezelhetővé tehetünk, ill. azonnal alkalmassá
az Internetes megjelenésre.
A következő két ikon csak akkor aktív, ha
a Navigator ablakában címsor
van kiválasztva. A bal oldali (Promote Chapter)
alkalmas arra, hogy a kiválasztott címsort a hozzá
tartozó résszel együtt a dokumentum eleje felé,
míg a jobb oldali (Demote Chapter)
a dokumentum vége felé helyezze át egy-egy címsornyit
léptetve. (Hasonló az MS Word 97 Tagolás/ Feljebb
v. Lejjebb lehetőségéhez).
Az ez alatti két ikonnal szintén a címsorokon végezhetünk
műveleteket, előléptethetjük (Promote
Level) ill. lefokozhatjuk (Demote Level)
a vázlatszintnek megfelelően.
Ezektől balra állíthatjuk be, hogy a Navigator
hány vázlatszintet jelenítsen meg; majd ugrásra
használható gombok következnek: a lábjegyzet
szövege és a horgonya között (Anchor<->Text),
a lábjegyzethez (Footer), a fejléchez
(Header).
A gémkapcsot ábrázoló gombbal (Reminder)
emlékeztető jeleket helyezhetünk el az aktuális
kurzorpozíciónál, amelyhez a Navigator
Bar Reminder részének kiválasztása
után bármikor odajuthatunk.
A Content View megnyomása
azt eredményezi, hogy a Navigator
belső ablakában csak egy kiválasztott elemcsoport
(pl. Pictures) tartalma válik
láthatóvá.
A bal szélső gombbal (List Box On/Off)
a Navigator megjelenítő
ablakát kapcsolhatjuk ki vagy be.
Érdemes megnézni a Navigator
belső ablakában az egyes listaelemekre való jobb egérgomb
hatására megjelenő gyorsmenüt, amivel sok funkció
közvetlenül is elérhető.
bekezdés formátumok;
szövegformátumok;
keretbe foglalt objektumok (szövegdoboz, grafika stb.)
oldalra vonatkozó stílusok;
felsorolás és számozás stílusai.
A következő csoport első tagja (Fill
Format Mode) alkalmas arra, hogy benyomása után
a listából kijelölt formázást egérrel
való söpréssel tegyük a dokumentumunk megfelelő
részére (hasonló hatású az MS Word 97
formátum másolása funkciója).
A New Style by Example gomb alkalmas
arra, hogy a kurzor helyének, ill. a kijelölt objektumnak megfelelő
formázásokat egy általunk megadott néven behelyezzük
a stíluslistába. Ugyanezt a hatást elérhetjük
úgy is, hogy egyszerűen a kijelölt részt egérrel
bevonszoljuk a listába, majd a megjelenő párbeszédablakban
nevet adunk neki.
Az utolsó gomb (Update Style)
arra használható, hogy az egyes stíluselemek jellemzőit
megváltoztassuk. Ha a dokumentumunk formázásakor felhasználtunk
egy stílust, majd a későbbiekben úgy döntünk,
hogy ezen módosítani akarunk, tegyük a következőket:
egy, a megváltoztatandó stílussal formázott
részen, objektumon hajtsuk végre a kívánt változtatást;
jelöljük ki az adott részt, objektumot;
nyomjuk le az Update Style gombot.
A fenti eljárás hatásárra a dokumentumunk teljes
területén az ezzel a stíluselemmel formázott
részeken végbemegy a változtatás. Megjegyzendő,
hogy ez a változtatás nem lesz globális érvényű,
csak az adott dokumentumra fog vonatkozni.
Hasonló eredményhez vezet, ha a stíluslista egyik
elemére jobb egérgombbal rákattintunk, majd a Modify
pont kiválasztása után a kapott párbeszédablakban
hajtjuk végre a kívánatos változtatásokat.
Ugyancsak az itt megjelenő gyorsmenüben kezdeményezhetjük
új listaelem felvételét (New...)
vagy meglévő törlését (Delete...)
is.
Érdemes megnézni a stíluslista alatti részen
beállítható szűréseket is, ahol megadható
például, hogy a listában csak a felhasználó
által definiált elemek jelenjenek meg (Costom
Styles), az összes elem (All),
csak a dokumentumban már alkalmazottak (Applied
Styles) stb.
A továbbiakban a másik két eszköztáron
megjelenő elemek felsorolása következik, részletesen
csak azokra térek ki, amelyek speciálisan a StarOffice 5.1-re
jellemzőek.
A kapott lista első eleme bekapcsolja az eszköztár bal
szélén az alapvető stíluselemeket tartalmazó
választék listát.
A Font Name és a Font
Size a betűválaszték és méret
listáját jeleníti meg.
A következő öt pont segítségével
beállítható a betűk félkövér
(Bold), dőlt (Italic),
aláhúzott (Underline),
felsőindex (Superscript) és
alsóindex (Subscript) megjelenítése.
Majd néhány bekezdésformázó gomb következik:
balra igazítás (Align Left)
középre igazítás (Centered)
jobbra igazítás (Align Right)
sorkizárt (Justify).
Három újabb gombbal a sortávolság változtatható
meg, 1-es, 1,5-es, 2-es értékre.
Az Increase ill. Reduce Font
alkalmazásával a bekezdés betűmérete
növelhető vagy csökkenthető 2-2 pontos lépésekben.
a dokumentum összes elemének kijelölése (Select
All);
a karakterformátum részletes beállítását
lehetővé tevő párbeszédablak aktiválása
(Character);
a bekezdésformátum részletes beállítását
lehetővé tevő párbeszédablak aktiválása
(Format Paragraph).
A Page Preview elem eredetileg nem szerepelt
a választéklistában, azt az egér jobb gomb,
Customize (testreszabás) lehetőségének
felhasználásával helyeztem ide. Ezen a módon
szinte bármelyik funkcióhoz rendelhetünk gombot.
Mint az előzőekben már említettem, a felsorolt
elemeken túl mások is kitölthetik az Object
Bar területét attól függően,
hogy éppen milyen jellegű objektum van kijelölve. Ennek
megfelelően más lesz egy táblázat, egy szövegdoboz,
vagy egy grafikai objektummal való munka esetén. Ilyenkor
a leggyakoribb formázások innét is elérhetőek.
Mivel az itt megjelenő ikonok rajza nagyon jól utal a feladatukra,
ezek részletezésére nem térek ki. Figyeljünk
azonban itt is az egyszeres kattintás és a nyomva tartás
közti különbségre, és használjuk ki
az ebben rejlő lehetőségeket.
Az Object Bar-hoz hasonlóan itt
is az egér jobb gombjának segítségével
tudjuk megjeleníteni a rendelkezésünkre álló
lehetőségeket (Visible Buttons),
de tetszésünk szerint bővíthetjük a sort
a Customize használatával.
Ezen kiválaszthatjuk a beszúrni kívánt objektumot
(szövegdoboz, grafika, táblázat, másik fájlból
származó dokumentum, lábjegyzet, végjegyzet,
speciális karakter, hasáb beosztás, bekezdés
keretezése (akár belső osztással is), index ill.
könyvjelző elhelyezése). Figyelemre méltó,
hogy a program készítői ezentúl azzal is segítik
a felhasználót, hogy bizonyos részek kiválasztásakor
rögtön dönthetünk az alapszerkezetről. Ha például
a táblázatot választjuk ki, megnyílik egy újabb
rész, ahol egyszerű egérvonszolással határozhatjuk
meg a táblázat sor- és oszlopbeosztását.
Hasonlóval találkozhatunk a hasáb vagy a keretezett
bekezdés megadásánál.
Más részek kiválasztásakor a rá vonatkozó
beállítási lehetőségeket tartalmazó
párbeszédablak kerül elő.
Érdemes megfigyelni azt is, hogy a beszúrás ikonja
az utolsó művelet ikonjára cserélődik
ki, ahonnét annak egyszeri lenyomásával a művelet
újra kezdeményezhető.
Természetesen a gomb nyomva tartása az előbbi ábrának
megfelelő eszköztárat nyitja meg.
Itt jegyzem meg azt is, hogy bármelyik beszúrt elem területén
való duplakattintás a tulajdonság-lapjának
megjelenését eredményezi.
Figyeljünk arra is, hogy ha egy objektum éppen ki van jelölve,
csak bizonyos pontok lesznek aktívak a beszúrás eszközei
közt, mégpedig azok, amelyek képesek az adott objektumba
beágyazódni.
Ha csak egyszerűen a gombra kattintunk, előjön egy
párbeszédablak, ahol értelemszerűen választhatunk
a lehetőségek közül.
Itt hívnám fel a figyelmet arra is, hogy a program azokat
az adatokat fogja a megadott mezőkbe behelyezni (Author),
amiket a személyes információknál talál.
A plug-in-t
választva a program a következő fájlformátumok
használatát támogatja:
A Show Draw Functions lenyomásával egyszerű
rajzeszközök ugranak elő. Ezek használata hasonló a Word rajz eszköztárához.
Amit én egy kicsit
kevésnek találtam itt, az alakzatok választékát,
de segíthetünk magunkon az Explorer/ Gallery
elemeinek felhasználásával. A Beamer-ben
megjelenő elemeket csak dobjuk át a dokumentumra (lásd
még: A Beamer című
fejezetet).
A Form-gombbal
folytatódik a sor, ahol az MS Office 97-hez nagyon hasonló
elemeket találunk (MS-Word 97 űrlapok és Vezérlők
eszköztárai), melyek felhasználásával
űrlapokat vagy egyéb interaktív dokumentumokat tudunk
készíteni.
A Main Toolbar következő
gombjával az automatikus szövegbeírás (Auto
Text), az alatta lévővel (Insert
Caption) képaláírás kezdeményezhető.
Az Insert Index Marker indexjel,
míg az Insert Field Reference
egy mezőhivatkozás beszúrására használható.
A Direct Cursor is itt kapcsolható
ki vagy be (használatát lásd: A Text pont legfontosabb
beállításai című fejezetben).
Használhatunk helyesírás-ellenőrzést
(Spelling), vagy automatikus helyesírás-ellenőrzést
a beíráskor (Auto Spellcheck)
a támogatott nyelveknél (lásd még: A
General
legfontosabb beállításai című fejezet).
Ugyanez vonatkozik az elválasztásra (Hyphenation),
valamint a szinonimaszótárra (Thesaurus)
is.
A Search On/Off gombbal folytatódik
a sor, amivel a szokásos keres/cserél funkciót tudjuk
aktiválni.
Feltehetünk egy gombot a HyperlinkBar
ki/bekapcsolására (Show/Hide Hyperlink
Bar).
A sor a nagyítás mértékét meghatározó
(Zoom) gombbal folytatódik, majd
a formázási jelek megjelenítésére szolgáló
(Nonprinting Characters) következik.
Berakhatunk az eszköztárra egy gombot a mezőnevek
kiírásának be/kikapcsolására (Field
Names On/Off) is.
Ha a dokumentumunk tele van zsúfolva grafikai objektumokkal,
a gyorsabb munka érdekében célszerű kikapcsolni
azok folyamatos megjelenítését. Erre a feladatra használhatjuk
a Picture gombot.
Mivel a StarOffice 5.1 erőteljes Internet-támogatással
rendelkezik, lehetőségünk van a szövegszerkesztőben
egyetlen gomb megnyomásával megnézni a dokumentum
online kinézetét (Online Layout).
Természetesen a StarWriter 5.1 ezeken kívül a címketervezéstől
a körlevélig még számtalan lehetőséggel
rendelkezik, de ezek ismertetése nem célja a dolgozatnak.
A StarOffice 5.1 szövegszerkesztője nagyon kellemes használati
jellemzőkkel rendelkezik. Egy rövid anyag elkészítésében
a DirectCursor nagyszerű lehetőséget
ad a könnyebb munkavégzésre, amivel érdemes élni
a tanítás során is, hiszen a sikerélmény
nagyon fontos tanulóink számára is.
Nagyon jónak találtam a program objektumkezelését.
A Beamer lehetőségeit
kihasználva tényleg könnyű beilleszteni szinte
bármit a dokumentumunkba.
Külön kiemelném azt, hogy egy MS Word 97-ben járatos
tanár számára néhány napos ismerkedés
után nem okoz problémát a StarWriter 5.1-gyel való
munka, sőt a rendelkezésre álló tanítási
segédanyagok is könnyen adaptálhatók a StarOffice
5.1 program környezetére.
A táblázatkezelő bemutatásánál
a szövegszerkesztőhöz hasonlóan az egyes eszköztárak
ismertetését adom meg, részletesen csak a specifikusan
a StarOffice 5.1-ben megtalálható elemek szerepelnek.
Maga a program mind felületében, mind pedig használatában
nagyon hasonló a magyarul is igen jól dokumentált
MS Excel 97-hez, ezért az erről készült írások
könnyen adaptálhatóak a StarCalc 5.1-re.
A StarCalc jó néhány eleme a StarWriter-nél
is megtalálható volt, így ezek leírása
ott találhatóak meg.
Miután beírtuk a kívánt oszlop- és
sor-azonosítót, az Enter hatására azonnal az
lesz az aktív cella.
A felső sor első ikonjával (Data Area)
tudjuk kijelölni azt a folytonos területet, ami adatokkal van
feltöltve, feltéve, hogy az aktív cella ezen belül
van. A mellette lévő két gomb segítségével
az aktív adatterület legelső (Start),
ill. legutolsó (End) cellájára
ugorhatunk.
A Stylist a táblázatkezelőben
két kategóriát tesz kezelhetővé. Az
első gomb a cellastílusok (Cell Styles),
a második az oldalstílusok (Page Styles)
beállítására vonatkozó lehetőségeket
jeleníti meg.
Ezen a részen ismét sok ismerős lehetőséggel
találkozhatunk, amik leírása megtalálható
a StarWriter-ről szóló részben. Itt csak az
új elemeket fogom bemutatni.
Number Format Currency-vel lehet
a pénznem megjelenítést bekapcsolni. Ez a Windows
nemzetközi beállításai szerint fog megjelenni
(Start/Beállítások/ Vezérlőpult/Területi
beállítások).
Number Format Percent százalék
megjelenítési formát eredményez.
Number Format Date a cellák
formátumát dátum típusra állítja.
Number Format Exponential a számot
az adott cellában normál alakban jeleníti meg.
Number Format Add Decimal segítségével növelhetjük
a megjelenített tizedesjegyek számát.
Number Format Delete Decimal segítségével
csökkenthetjük a megjelenített tizedes jegyek számát.
Decrease Indent csökkenti a
behúzást.
Increase Indent növeli a behúzást.
Borders nyomva tartásával
kapunk egy választéktárat, ahonnét a megfelelőt
kiválaszthatjuk (a következő három ikon használatánál
is hasonló a helyzet).
LineStyle a keret vonaltípusát
határozza meg.
Line Color a keretvonal színét
választhatjuk meg.
Background Color-ral háttérszínek
közül választhatunk.
A következő három elem határozza meg az adott
cellában lévő adat függőleges igazítását,
ami lehet:
Align Top: a felső szegélyhez
igazított.
Align Vertical Center: középre
igazított.
Align Bottom: alsó szegélyhez
igazított.
Az itt megjeleníthető első csoportból csak
egyetlen elem az, amelyik nem szerepelt a StarWriter-nél. Az
Insert
Cells gombját benyomva előjön egy kisebb
eszköztár, ahonnét kiválaszthatjuk a beszúrni
kívánt táblázati elemet. Balról jobbra
haladva választhatjuk a cella beszúrását lefelé
(Insert Cells Down), vagy jobbra (Insert
Cells Right), sor (Insert Row),
vagy oszlop (Insert Column) beszúrását.
A következő csoport egyetlen, eddig még nem ismertetett
eleme az Auto Format. Ez a gomb csak
akkor aktív, ha egy cellaterület ki van jelölve. Benyomva
az alábbi ablak kerül elénk, ahol számos, előre elkészített minta szerint
pillanatok alatt formázhatjuk meg táblázatunkat.
Tovább folytatva a sort, három olyan gomb következik,
amivel szűrések végezhetők.
Auto Filter megfelel az MS Excel
97 Automatikus szűrés funkciójának.
Standard Filter használatakor
választéklista alapján szabhatjuk meg a szűrési
feltételeket.
Advanced Filter Sort Ascending emelkedő sorrendbe
rendezi a kijelölt cellákat.
Sort Descending csökkenő
sorrendbe rendezi a kijelölt cellákat.
Run Data Pilot elindítja a
StarCalc 5.1 kimutatás készítő varázslóját,
amihez nagyon hasonló található az MS Excel 97-ben
is.
Define Area Names segítségével
meg tudjuk nevezni a kijelölt cellatartományt. A névvel
későbbi munkánk során bármikor hivatkozhatunk
az illető területre.
Goal Seek lehetővé
teszi a ún. Célérték keresést, szintén
az MS Excel 97-ben alkalmazotthoz nagyon hasonlóan.
Insert Group Ha az előzőekben az oszlopot választottuk, a megjelent
kis szürke mínusz-jel kapcsolásával a vonal által
határolt oszlopok elrejtődnek (A, B, C).
Ebben az esetben a mínusz pluszra változik, erre rákattintva
az említett oszlopok előtűnnek. A sarokban látható
pici egyes és kettes használható akkor, ha több
ilyen csoportot is meghatároztunk, ebben
az esetben az egyes mindet
eltünteti, a kettes pedig megjeleníti. Ez a szolgáltatás
megkönnyítheti a nagyobb méretű táblázatokkal
való munkát.
Ungroup feloldja az előbb
említett csoportosítást, de csak akkor használható,
ha az aktív cella a csoport területén van.
A dolgozat keretébe természetesen itt is csak a legalapvetőbb
lehetőségek ismertetése fért bele. A StarCalc
5.1 használata minden Excel-t ismerő számára
könnyen elsajátítható. A program rendelkezik
mindazon funkciókkal, ami egy korszerű táblázatkezelőtől
elvárható és alkalmasnak tűnik az iskolai adminisztrációban,
vagy az oktatásban való alkalmazásra.
Külön előnye a programnak, hogy jól kezeli szinte
az összes táblázatkezelő által használt
fájlformátumot.
Mivel az általános iskola körülményei közt
is érdemes jól felépített adatbázisokkal
dolgozni, valamint az informatika tananyagához is kapcsolódik
ez a terület, röviden bemutatom az adatbázis létrehozásának
legfontosabb lépéseit.
Az új adatbázis létrehozása némileg
eltér az MS Access-nél alkalmazottól, ezért
ezt a részt kissé részletesebben tárgyalom.
Az
adatbázis létrehozása kezdeményezhető
az összes, a StarWriter-nél ismertetett eljárással.
Talán a legegyszerűbb az Explorer/ Tasks/Database kiválasztása.
A Database gomb benyomása
után megjelenik egy párbeszédablak, ahol a General
fülnél először meg kell adni az adatbázis
nevét, majd át kell váltani a Type
részre.
Itt ki kell választani a létrehozandó adatbázis
kívánt típusát (DatabaseType).
A választékban a dBase és az MS Access 97 is szerepel.
Meg kell adni a létrehozandó adatbázis pontos helyét
és a kívánt fájlnevet is. Figyelni kell a 8+3-as,
a DOS-ban használatos megnevezésre, mert a program csak ezt
fogadja el.
Az
Administration fülnél
lehetőségünk van védelem alá helyezni
az adatbázis szerkezetét felhasználónév
és jelszó megadásával.
Az OK lenyomása után létrejön az üres
adatbázis, ami az Explorer-ből
érhető el a továbbiakban a legegyszerűbben.
Ha kinyitjuk a létrejött bejegyzés ágát,
négy újabb bejegyzés válik láthatóvá
(Forms, Queries, Reports, Tables), amikre
még hiába duplázunk rá (lásd még:
Az Explorer című részben).
Ahhoz, hogy dolgozni tudjunk, létre kell hozni a megfelelő
adattáblákat. Ennek érdekében mutassunk rá
a Tables bejegyzésre, majd egy
jobb egérgomb kattintás után válasszuk ki a New
pontot.
Ekkor két lehetőség közt kell választani:
Table
kijelölésekor ismét két pont kerül elénk,
a Table Design manuális, míg
a AutoPilot varázslóval
segíti a táblázat létrehozását; Table View-val lekérdezés
készítése indítható.
A Table Design választásával
lehetőségünk van a táblázat szerkezetének
definiálására. Meg kell határozni az egyes
mezőneveket (ne használjunk ékezetes betűket),
típusokat stb. Ne feledkezzünk meg az elsődleges kulcs
definiálásáról sem, amit legegyszerűbben
úgy tehetünk meg, hogy kijelöljük a megfelelő
mezőt, majd a jobb egérgomb hatására megjelenő
menüből a Primary Key pontot
választjuk.
A mezők definiálása után mentsük, majd
zárjuk le a táblázatot. Az Explorer-ben
az előbb még üres Table
ág kibonthatóvá vált, itt találjuk a
létrehozott táblázatunkat, amelyet duplakattintással
meg tudunk nyitni, és feltölthetjük adatainkkal.
Az előbbiekben leírt logikát követve tudunk
új lekérdezést (Queries),
jelentést (Reports) és
űrlapot (Forms) készíteni.
Mindegyik esetben lehetőségünk van varázslók
használatára is, ha az
AutoPilot
menüpontot választjuk.
Az egyes adatbázis elemek létrehozásának,
módosításának környezete nagyon hasonló
az MS Access-ben alkalmazotthoz, így az említett programot
ismerők számára nem okozhat különösebb
nehézséget.
A létrehozott táblázatok és lekérdezések
közvetlenül a Beamer-ben is
megjeleníthetőek, szerkeszthetőek, rendezhetőek.
Lehetőségünk van a Beamer-ből
arra is, hogy egyszerű vonszolással adatokat emeljünk
át valamelyik dokumentumunkba, de innen akár egy körlevél
készítését is indíthatjuk.
A StarBase 5.1 támogatja az SQL-nyelv használatát
is. Lekérdezés módban (Queries)
egyetlen gombnyomással átválthatunk SQL-módba,
ahol közvetlenül is megszerkeszthetjük a lekérdezésünket.
Megnyithatjuk lekérdezésünket közvetlenül
SQL-módban, ha az Enter SQL Statement
pontot választjuk a gyorsmenüben.
A StarBase 5.1 adatbázis-kezelő alkalmas az iskolai munkában
felmerülő ezzel kapcsolatos munkák elkészítésére.
Űrlapkészítő moduljának használatával
azok is tudnak dolgozni pl. az adatfeltöltés terén,
akik nem járatosak az adatbázis-kezelésben.
Kezelése meglehetősen kényelmes azok számára,
akik megismerték az Explorer és a Beamer használatát,
valamint járatosak az Access-ben.
A program jól alkalmazható lehet az informatika oktatásában
is, mivel egyszerű alapműveletek szemléletesen, jól
áttekinthetően hajthatóak végre benne.
Az iskolák életében is egyre nagyobb szerepet kap
az Internet használata. A tanári munkát megkönnyítheti,
ha a tananyag támogatására egy szemléletes,
jól felépített Web-lapot készít, ill.
egy meglévőt módosít a céljainak megfelelően.
Az informatika oktatásában is kitűnően alkalmazható
ez a terület, ha például egy Web-lap készítés
project köré építjük fel az ismeretanyagot.
A StarOffice 5.1 erőteljesen támogatja ezt a területet.
A felsorolt programok mindegyike támogatja a webes megjelenést,
és némelyikből közvetlenül is tudunk HTML
formátumban menteni (StarWriter/Web és a StarCalc táblázatkezelő),
így közvetlen lehetőségünk van arra, hogy
táblázatainkat vagy szöveges dokumentumainkat azonnal
megjelentessük a Web-en. Mivel a programcsomag minden eleme teljes
körűen támogatja a többit, egy adott szövegbe
könnyen beágyazhatunk rajzot, képletet, képet
stb., majd a File/ Save As menüpontnál
a HTML formátumot választva, máris böngészhető
dokumentumhoz jutottunk.
Abban az esetben, ha nem már meglévő szövegünket
vagy táblázatunkat akarjuk "webesíteni", hanem célzottan
honlap szerkesztésébe kezdünk, használjuk a File/New/HTML document
menüpontot, aminek hatására
a következő szerkesztő jelentkezik be:
A fenti ábrán azokat az ikonokat jelöltem, amelyek
kimondottan a HTML dokumentumok létrehozásában segítenek.
A megjelenő szerkesztő ikonjainak többsége megtalálható
volt a StarWriter-nél is, ezek leírása ott olvasható.
Ennek a szerkesztőnek a használatával egy HTML-dokumentum
elkészítése nem sokkal bonyolultabb, mint egy bármilyen
szövegé.
A programcsomag támogatja a grafikus, ill. szöveges objektumok
linkekkel való kapcsolatát, valamint a "Web-térkép"
(MAP) készítését
is.
Az
ImageMap segítségével
egy adott objektum (szövegdoboz, kép, táblázat,
háttér stb.) bármely részéhez linket
rendelhetünk és megszabhatjuk azt is, hogy az egérmutató
bizonyos helyen való tartózkodásakor milyen szöveg
jelenjen meg a kurzornál.
Az ImageMap készítését
az objektum kijelölésével kell kezdeni, majd az
Edit/ImageMap
menüpontot választva az alábbi szerkesztőablak
nyílik ki:
Visszatérve a szerkesztőhöz (csak be kell zárnunk
a Map Editor-t), a szövegdoboz első
sorára mutatva az egérmutató mellett megjelenik a
Text mezőbe írt információ,
ráklikkeléskor pedig megkísérli az Address
sorba írt URL-címet elérni az adott böngésző
program.
Könnyen beilleszthetünk egyszerű, vagy automatikusan formázott
táblázatot is: válasszuk az Insert/Table lehetőséget:
Itt megadhatjuk
a kívánt sor és oszlopszámot, és az
Auto Format segítségével
- számos lehetőség közül választva
- azonnal tetszetőssé is varázsolhatjuk (lásd
még: A StarCalc 5.1 Main
Toolbar
elemei című fejezetben). Természetesen választhatjuk
a Main Toolbar Insert ikonját is
a táblázat beszúrására a StarWriter-nél ismertetett módon, de a programcsomag bármelyik
részében elkészült táblázat is
formázásával együtt átemelhető.
A StarOffice saját desktopjának két igen jól
használható szolgáltatása az Explorer
és a Beamer, (lásd még:
Az Explorer és A Beamer című fejezeteket) amivel azon
túl, hogy rugalmasan kezelhetjük mappáinkat és
fájljainkat, a programban integrált Gallery-ből
"Húzd és ejtsd" módszerrel könnyen átemelhetünk
objektumokat készülő dokumentumunkba.
A StarOffice támogatja a Frame
szerkezetet, ami segít abban, hogy egységes felületet
alkothassunk. A Frame készítését
indíthatjuk a Start/ More/Frame Set
ill. a File/ New/Frame Set útvonalon.
Itt néhány mozdulattal elkészíthetjük a számunkra
szükséges legbonyolultabb Frame-et
is.
A szerkesztő ikonsora jól mutatja a lehetőségeinket,
az első ikonnal az aktív (kék körvonallal jelölt)
területet függőlegesen szelhetjük ketté (Split
Frame Horizontal), a következővel pedig függőlegesen
tehetjük ugyanezt (Split Frame Vertical).
Az ez utáni két gomb ugyanezt eredményezi, csak
nem az egyes kijelölt területekre, hanem az egész
Frame-re
vonatkozóan (Split
FrameSet
Vertical, Split FrameSet Horizontal). A jobbra lévő
szerkesztőlécben (FrameSet Spacing)
megadhatjuk az egyes területek egymástól való
távolságát, képpontokban. A mellette található
gomb segítségével azonnal átválthatunk
a dokumentum forráskódjának megjelenítésére
(HTML-Source).
Ha elkészültünk magával az alapszerkezettel,
meg kell adni az egyes területekhez tartozó fájlokat.
Ennek érdekében kattintsunk az egér jobb gombjával
a megfelelő területen, majd a gyorsmenüből válasszuk
ki a Properties pontot (ugyanezt elérhetjük
az ikonsor ötödik tagjával is). A kapott párbeszédablakban
beállíthatjuk a pontos méreteket (Size
fülnél). A Properties fülnél
nevet adhatunk a területnek (Name),
valamint meg kell határozni azt is, hogy mit tartalmazzon (Contents).
A megadott név és tartalom megjelenik az ikonsortól
balra lévő részen.
Amennyiben nem akarunk bajlódni egy teljesen önálló
Web-felület létrehozásával, úgy segítségül
hívhatjuk a program robotpilótáját, ami rendkívül
meggyorsíthatja a munkánkat. Ezt a szolgáltatást
például a File/AutoPilot/Web page
menüponttal indíthatjuk el.
Itt választhatunk a különböző sablonok
ill. stílusok közül, majd ha kiválasztottuk a megfelelőt,
már csak annyi a dolgunk, hogy a sablonnak megfelelően a
saját adatainkkal töltsük fel a dokumentumot.
Itt és
az előzőekben bemutatott esetekben is egyetlen gombnyomásra
átválthatunk a HTML-forrás nézetre, ahol módosításokat,
kiegészítéseket is beszerkeszthetünk. A forrásnézetben
a program különböző színekkel jelöli
a különböző elemeket, ami segíti a felhasználó
munkáját.
A StarOffice 5.1 programcsomag minden eleme jelentős Internet
támogatással rendelkezik. Azok számára akik
megismerték a program logikáját, felépítését
nagyon könnyen lehetővé teszi igényes Web lapok
készítését. Érdemes lenne alkalmazni
az iskolai oktatásban is, mivel viszonylag gyorsan lehet tetszetős
munkát készíteni, ami jelentős motiváló
erővel bír a gyermekek számára.
Kis lépés
a Web-en, óriási lépés az irodai szoftverek
területén - nyilatkozta a Sun vezetője, amikor a cég
megvásárolta, majd mindenki számára szabadon
felhasználhatóvá tette a StarOffice 5.1
programcsomagot.[9]
Ezzel a Sun olyan helyzetet teremtett, ami a felhasználók
számára nagyon is vonzóvá tette a Stardivision
eddig szerény piaci részesedésű, de kiváló
termékét (megjegyzendő hogy a StarOffice a német
nyelvterületen igen elterjedt volt ezelőtt is). Ezt bizonyítja
az is, hogy a StarOffice 5.1-et a bejelentés után néhány
hónap alatt közel két millióan töltötték
le, és ezen túl még több millióra tehető
azoknak a száma is, akik egyéb forrásokból
(pl. újságok CD-mellékleteiből) jutottak hozzá.
Ezzel egy csapásra versenytárssá lépett elő
a piacvezető Microsofttal szemben.
Mit jelenthet ez a felhasználók számára?
Remélhetőleg egy olyan új korszak kezdetét,
amikor a tényleges verseny eredményeképpen egyre jobb
minőséget, egyre alacsonyabb áron kaphatunk meg.
Sajnos ma Magyarországon a számítástechnika
oktatásában túlzott hangsúlyt kapott a Microsoft-termékek
oktatása. Ennek valószínű az az oka, hogy a nevezett
cég igen jó piacpolitikával, jó minőségű
magyar nyelvű termékekkel van jelen, reális versenytárs
nélkül, aminek hatása nagyon is meglátszik az
árszínvonalon. Ha ma Magyarországon szeretnénk
egyetlen számítógépet ellátni egy korszerű
(piaci) operációs rendszerrel valamint egy irodai programcsomaggal,
az többe kerül, mint maga a gép.
Ez a helyzet az iskolák számára is nagy nehézséget
jelent, mint ahogy azt a bevezetőben már leírtam,
bár az oktatási licenszek lényegesen kedvezőbb
árúak a kereskedelmi termékeknél.
Dolgozatommal azt próbáltam bebizonyítani, hogy
igenis létezik reális alternatíva, a világon
egyedülállóan ingyenes irodai programcsomag, a StarOffice
5.1 oktatásban való alkalmazásával.
A szakdolgozat írása során a legnagyobb nehézséget
az jelentette, hogy megtaláljam azt a mélységet, amennyire
az egyes területek bemutatásakor belemehetek. Itt azt tartottam
szem előtt, hogy lehetőleg a programspecifikus dolgokra térjek
ki bővebben. Ennek megfelelően a legnagyobb teret a StarOffice
5.1 kezelői felületének bemutatásának szenteltem.
Fontosnak tartottam ezt azért is, mert ennek ismerete nagyban megkönnyíti
a többi alkalmazás használatát is.
A program konfigurálásának ismertetésekor
azokat a lehetőségeket emeltem ki, amik tapasztalataim szerint
a legszükségesebbek egy iskolai felhasználó szempontjából.
A programcsomagban lévő alkalmazások közül
csak azokat vizsgáltam részletesebben, amelyek a leggyakrabban
használatosak. Itt igyekeztem kihangsúlyozni az MS Office
97-től való különbségeket, ezeket részletesen
kifejtve. Ugyanakkor nem mentem bele azokba a dolgokba, amelyek szinte
teljesen azonosak a fenti irodai programmal, hiszen az igen gazdag irodalommal
rendelkezik.
Célom egy olyan áttekintő jellegű ismertető
elkészítése volt, amivel talán sikerült
bizonyítanom, hogy a StarOffice 5.1 beilleszthető az általános
iskolában használatos szoftverek közé.
Jókúti
György-Kovalcsik Géza-Tringer Éva: Táblázatkezelés
(ECDL és számítógép-kezelői vizsga-előkészítő),
Kossuth Kiadó, 1999 Káldos János:
Az informatika alapjai (ECDL és számítógép-kezelői
vizsga-előkészítő), Kossuth Kiadó, 1999
Tringer Éva-Fodor
Ildikó: Adatbázis-kezelés (ECDL és számítógép-kezelői
vizsga-előkészítő), Kossuth Kiadó, 1999
Jókúti György:
Prezentáció és grafika (ECDL és számítógép-kezelői
vizsga-előkészítő), Kossuth Kiadó, 1999
Bárány Márta:
Operációs rendszer és fájlkezelés (ECDL
és számítógép-kezelői vizsga-előkészítő),
Kossuth Kiadó, 1999
Mogyorósi Istvánné:
Szövegszerkesztés (ECDL és számítógép-kezelői
vizsga-előkészítő), Kossuth Kiadó, 1999
Danitz-Dancsó-Formanek-Mészáros-Pattantyús:
Informatika-számítástechnika műveltségi
alapvizsga (Témaösszefoglalók és gyakorlatok),
Kossuth, 1998
Roger C. Parker: Web design - Kiadványtervezés
képernyőn és nyomtatásban (Dummies Könyvek),
Kossuth, 1999
Brian Livingston és
Davis Straub: Windows 98 titkai, Kiskapu, 1999
Bornemissza Zsigmond: Microsoft
Word 97 (Oktatási segédanyag), Szalay Könyvkiadó,
1999
Bornemissza Zsigmond: Microsoft
Excel 97 (Oktatási segédanyag), Szalay Könyvkiadó,
1999
Bártfai Barnabás:
Hogyan használjam?, BBS-E Betéti Társaság,
1997
Rudnai Péterné:
Novell Netware 3.11, 3.12, ComputerBooks Kiadói Kft, 1995
Móricz Attila: Internet
a gyakorlatban, LSI Oktatóközpont, 1996
Móricz Attila: Az
Internet újdonságai, LSI Oktatóközpont, 1998
Lengyel Veronika: Az Internet
világa, ComputerBooks Kiadói Kft, 1996
Stefan Strobel-Thomas Uhl:
Linux, Kossuth Könyvkiadó,1996
Kovalcsik Géza:
Excel 97, ComputerBooks Kiadói Kft, 1997
Gerő Judit: Word
for Windows 95, ComputerBooks Kiadói Kft, 1997
Számítástechnika
jegyzet, PSZF-SALGÓ Kft, 1999
Slapic: Irodai óriás,
Chip Magazin, 1998. február Kádár Zsolt:
A StarOffice 5.1 frissítései, Új Alaplap, 1999. szeptember
Kenczler Mihály:
Ahány iroda annyi szokás, PC WORD, 1999. augusztus
Mákos András:
A StarOffice 5.0, Új Alaplap, 1999. március
Horlai János: Ötös
a StarOffice ötösnek, Új Alaplap, 1999. április
Sikertörténet
Európából, Új Alaplap, 1999. április
Szabó Péter:
Van új a csillagok alatt, Chip Magazin, 1999. november
A mellékletet a könnyebb használhatóság
érdekében kivehető lapként a dolgozat hátsó
borítólapján található zsebben lett
elhelyezve.
A dolgozat CD mellékletének
egyes könyvtárai a következőket tartalmazzák:
A bemutató 20 diát tartalmaz, amely a lemezmellékleten
az SO_bem könyvtárban található, és
a
staroff.ppt fájllal indítható.
A prezentációval a programcsomag legalapvetőbb
lehetőségeiről igyekeztem egy tájékoztatót
készíteni azok számára, akik először
használják a programot.
A képek a bemutató diáiról adnak áttekintést:
Mivel ez a honlap nagyon sok hasznos információt tartalmaz
a programcsomagról, ezért az arról készült
böngészhető tükrözést is közreadom
a lemezmellékleten. Az anyag a CD SO_honl könyvtárában
található, ahol a böngészést a
content.htm
betöltésével érdemes indítani. Megjegyzendő,
hogy ez a honlap időközben megszűnt, így tartalmaz
olyan adatokat, linkeket, amelyek már nem használhatóak.
A minden részletre kiterjedő összehasonlítást
a CD SO_MO_oh könyvtárában lévő
alkönyvtárak tartalmazzák az alábbiak szerint:
Az egyes könyvtárakban a fea*.html állományok
böngészőbe való betöltésével
tekinthetjük meg a megfelelő területekhez tartozó
összehasonlításokat.
A CD-melléklet a három leggyakoribb operációs
rendszerhez tartozó telepítőkészleteket tartalmazza:
Mindegyik könyvtárban találunk egy documentation
alkönyvtárat, ahol található egy részletes
leírás a telepítésről PDF
(Adobe
Acrobat Reader-rel olvasható) formátumban (setup.pdf),
valamint az index.htm fájlt betöltve kapunk egy rövid
áttekintést a telepítésről.
Maga a telepítőkészlet az Office51 alkönyvtárban
található.[10]
A szakdolgozat teljes anyaga három változatban került
rá a CD-mellékletre:
Érdemes az egyes változatokat
megtekinteni, mivel így képet kaphatunk a programcsomag képességeiről. A
doc formátumban elmentett változat - eltekintve
a jellegzetesen StarWriter-ben használatos formázásoktól
(pl. különleges jelek a felsorolásban) - szinte
teljesen megfelel az eredetinek. Kisebb javítás után
jól használható.
A böngészhető
(html) változatnál
a képek megjelenítése nagyban függ az adott rendszer
illetve böngésző beállításaitól,
de pl. 800x600-as felbontás mellett a StarOffice beépített
böngészője kifogástalanul jelenítette
meg, az IE 5.0-ban az aktuális ablakmérettől függően
a beillesztett képek néhány helyen elcsúsztak.
Összességében egy nem kifejezetten böngészésre
szánt dokumentumot is jól konvertált a program, de
némi utómunka itt is szükséges lehet.
Annak érdekében, hogy a programcsomag konverziós
lehetőségeit reálisan be tudjam mutatni, az egyes
lementett változatokban semmilyen módosítást
nem tettem.[11]
9
Forrás: www.sun.com
10 Forrás:
Chip Magazin CD-melléklete: LVIII. 1999. október
11 Forrás:
A MEK-ben levő verzióban a jobb olvashatóság érdekében számos utólagos
formai és helyesírási javítás történt. [a szerk.]
A General legfontosabb beállításai
Az Internet legfontosabb opciói
A Browser legfontosabb opciói
A Text pont legfontosabb beállításai
A Spreedsheet Documents (táblázatkezelő) opciói:
A StarOffice 5.1 iskolai közegben leggyakrabban használható
alkalmazásainak rövid bemutatása
A StarWriter 5.1 rövid bemutatása
A Status Bar aktiválódott pontjainak használata
Bekapcsolva ezt a szolgáltatást előtűnik
a Navigator ablaka. Az alsó hierarchikusan
felépített ablakterület tartalmazza azokat az elemeket,
amelyek a dokumentumunkban megtalálhatóak. Ha az objektumainkat
megfelelően elneveztük, nagyon könnyen odajuthatunk bármelyikhez,
ha itt kiválasztva ráduplázunk.
Az ezt követő gomb benyomásakor egy választó
eszköztár ugrik elő, ahol az alsó résznek
megfelelő elemek vannak felsorolva. Ha például kiválasztjuk
itt a táblázatokat, akkor a
Navigator
melletti két gomb segítségével a kurzorpozíciótól
függően a következő vagy az előző
táblázathoz ugrunk.
A Navigator Bar a Word-höz
hasonló helyről, a függőleges gördítősáv
alsó részén lévő gömb alakú
gomb megnyomásával is aktiválható, majd a kiválasztott
résznek megfelelően a dupla nyilakkal mozoghatunk a dokumentumban.
A Status
Bar másik aktiválódott eleme, a Navigator
melletti ikonnal kapcsolhatjuk ki-be a stílustárat (Stylist
On/Off). Bekapcsolásakor ezzel az ablakkal jelentkezik.
Itt a felső ikonsorral választhatunk a megfelelő előre
definiált formázási módok között. Az egyes gombok balról jobbra a következők:
előre definiált formátumai;
A StarWriter Object Bar elemei
Az eszköztár összes, alapbeállításban
meglévő elemét legegyszerűbben úgy tekinthetjük
át, hogy az egyik üres területen jobb gombot nyomunk
az egéren, majd kiválasztjuk a Visible
Buttons részt.
A következő csoportban a sorszámozást (Numbering
on/off) valamint a bekezdések kezdőjelét
magadó (Bullets on/off) részek
következnek. Az ezt követő két pont használatával
növelhetjük (Increase Indent)
vagy csökkenthetjük (Decrease Indent)
a bekezdések behúzását.
Ezek után a betűk színéről (Font Color),
a kiemelés (Highlighting)
valamint az alkalmazandó háttér (Background
Color) színéről intézkedő
gombokat találunk. Figyeljünk oda ezeknek a gomboknak a használatakor,
mert az egyszeri benyomás más eredményre vezet, mint
a rövid ideig tartő nyomva tartásuk (lásd még:
az eszköztárakról szóló általános
részben).
A választéklista utolsó néhány eleme a
következő:
A StarWriter Main Toolbar elemei
Az Insert
gomb hatása és megjelenése is változatos lehet.
Alaphelyzetben egy táblázatot ábrázoló
ikont láthatunk, amit az eszköztáron megnyomva, egy
újabb kis eszköztár ugrik elő.
Az Insert
Field következik a Main Toolbar-on,
amivel mezőket szúrhatunk dokumentumunkba. A gombot nyomva
tartva egy gyorsmenüből választhatjuk ki a megfelelő
kategóriát.
Az Insert
Object hatása annyiban különbözik
az Insert-étől, hogy itt
kiválasztva egy elemet, az illető alkalmazás indul
el a szövegszerkesztőn belül, ami alkalmas a megfelelő
objektum létrehozására, szerkesztésére.
Választhatunk diagramm (Chart),
kép (Insert from Image Editor),
képlet (Insert Formula), "lebegő"
keret (Insert Floating Frame), OLE objektum
(Insert OLE-Object), plug-in (Insert
Plug-In), Java-applet (Insert Applet)
közül.
A StarCalc 5.1 táblázatkezelő rövid ismertetése
Ha megvizsgáljuk a felső ikonsort, láthatjuk,
hogy itt is aktív a Navigator
és a Stylist ikonja. A Navigator-t
elindítva némileg megváltozott ablakot találunk,
aminek használata nagyon hasonlít a StarWriter-nél
leírtakhoz. Itt nyilvánvalóan a lapszám beállítása
helyett a sor- és oszlop-azonosítókkal tudunk elsősorban
navigálni (a Column,
Row
megfelelő beállításával).
Az alsó sorban a már ismertetett gombokon kívül
találjuk a kérdő- és felkiáltójelet
mutató ikont (Scenarios), amivel
az esetvizsgálatok tekinthetőek meg.
A StarCalc 5.1 Object Bar elemei
A StarCalc 5.1 Main Toolbar elemei
A Main Toolbar utolsó csoportjának
elemei a következő funkciókat teszik gyorsan elérhetővé:
A StarBase 5.1 adatbázis-kezelő használatának
alapjai
A StarBase fülnél meghatározhatjuk
azoknak a felhasználóknak a körét is, akik egyáltalán
jogosultak az adatbázis megnyitására, amihez jelszavas
védelem rendelhető.
Ha a későbbiekben változtatni szeretnénk
az adattábla szerkezetén, nyomjunk jobb egérgombot
az Explorer-ben a szerkeszteni kívánt
táblázat ikonjára, majd válasszuk a Table
Design pontot.
HTML-dokumentumok létrehozásának lehetőségei
a StarOffice 5.1-ben
HTML dokumentum szerkesztése:
Image Map készítése a StarOffice-ban:
Táblázatok beillesztése:
Az Explorer és a Beamer használata a dokumentum elkészítésében:
Frame készítése a StarOffice-ban:
Web-lap készítése az AutoPilot használatával:
Összegzés
Irodalomjegyzék
Könyvek
Folyóiratok:
CD-ROM források:
Chip Magazin CD-melléklete: LVIII. 1999. október
Mellékletek
1. sz. Melléklet: Gyorsbillentyűk a Star Office 5.1-ben
StarDesktop
F2
általános információk
megjelenítése a programról
Del törlés
Shift+Ins beillesztés
Ctrl+A teljes kijelölés
Ctrl+C másolás a vágólapra
Ctrl+F keresés ki/be
Ctrl+N új file megnyitása sablonként
Ctrl+O file megnyitása
Ctrl+P nyomtatás
Ctrl+Q kilépés a Star Office 5.1-ből
Ctrl+S dokumentum mentése
Ctrl+V beillesztés a vágólapról
Ctrl+W aktív ablak bezárása
Ctrl+V kivágás
Ctrl+F4 aktív ablak bezárása
Ctrl+Ins másolás a vágólapra
Ctrl+Shift+B Beamer aktiválása
Ctrl+Shift+E Explorer aktiválása
Ctrl+Shift+I Desktop megjelenítési
mód ki/be
Ctrl+Shift+J teljes képernyős megjelenítés
Ctrl+Shift+O URL Box kiválasztása
StarWriter
F2
képlet beszúrása
F3 automatikus szövegbevitel futtatása
F4 adatbázis-menedzser
F5 Navigator ki/be
F7 helyesírás ellenőrzés
F8 kibővített kijelölés bekapcsolása
F9 mező frissítése
F11 stíluslista ki/be
F12 sorszámozás ki/be
Le kurzor egy sorral lejjebb
Fel kurzor egy sorral feljebb
Balra kurzor egy karakterrel balra
Jobbra kurzor egy karakterrel jobbra
Home kurzor a sor elejére
End kurzor a sor végére
Page Up előző képernyőoldal
Page Down következő képernyőoldal
Enter új bekezdés
Esc visszavonás
Backspace előző karakter törlése
Ins beszúró mód ki/be
Shift+F5 következő frame
Shift+F8 MultiSelection bekapcsolása
Shift+F9 számolótábla
Shift+F11 új sablon
Shift+F12 kiemelés ki/be
Shift+Le kijelölés lefelé
Shift+Fel kijelölés felfelé
Shift+Balra balra eső karakter(ek) kijelölése
Shift+Jobbra jobbra eső karakter(ek) kijelölése
Shift+Home kijelölés a sor elejéig
Shift+End kijelölés a sor végéig
Shift+Page Up kijelölés a következő
oldalig
Shift+Page Down kijelölés az előző
oldalig
Shift+Enter kézi sortörés
Ctrl+1 1-es sorköz
Ctrl+2 2-es sorköz
Ctrl+5 1,5-es sorköz
Ctrl+B félkövér írásmód
Ctrl+D kétszeres aláhúzás
Ctrl+E középre igazít
Ctrl+I dőlt betűs írásmód
Ctrl+J margóra igazít
Ctrl+L balra igazít
Ctrl+R jobbra igazít
Ctrl+U aláhúzás
Ctrl+Y stílusjegyzék
Ctrl+Z utolsó művelet visszavonása
Ctrl+F2 mező beszúrása
Ctrl+F3 automatikus szöveg aktiválása
Ctrl+F7 szinonima-szótár
Ctrl+F8 mezőárnyék
Ctrl+F9 mezőnév ki/be
Ctrl+F10 formázási jelek megjelenítése
Ctrl+F12 táblázat beszúrása
Ctrl+Balra ugrás egy szóval balra
Ctrl+Jobbra ugrás egy szóval jobbra
Ctrl+Home ugrás a dokumentum legelejére
Ctrl+End ugrás a dokumentum legvégére
Ctrl+Page Up ugrás a fejlécre
Ctrl+Page Down ugrás a láblécbe
Ctrl+Enter kézi oldaltörés beszúrása
Ctrl+Backspace az elkezdett szó törlése
Ctrl+Del törlés a szó végéig
Ctrl++ azonnali számolás a kijelölt
képletben
Ctrl+* makromező futtatása
Ctrl+- nem törhető kötőjel
Ctrl+Szóköz nem törhető
szóköz
Ctrl+Shift+B felsőindex
Ctrl+Shift+F keresés megismétlése
Ctrl+Shift+P alsóindex
Ctrl+Shift+R nézet visszaállítása
Ctrl+Shift+T védelem eltávolítása
Ctrl+Shift+F9 beviteli mező frissítése
Ctrl+Shift+F11 sablon frissítése
Ctrl+Shift+F12 sorszámozás kikapcsolása
Ctrl+Shift+Le ugrás a táblázat
végére
Ctrl+Shift+Fel ugrás a táblázat
elejére
Ctrl+Shift+Balra kijelölés a szó
elejéig
Ctrl+Shift+Jobb kijelölés a szó
végéig
Ctrl+Shift+Home kijelölés a dokumentum
elejéig
Ctrl+Shift+End kijelölés a dokumentum
végéig
Ctrl+Shift+Enter hasábtörés
beszúrása
Ctrl+Shift+Backspace törlés a mondat
elejéig
Ctrl+Shift+Del törlés a mondat végéig
2. sz. Melléklet: Áttekintő ábra a StarDesktop
felépítéséről
3. sz. Melléklet: CD-ROM
A StarOffice-t áttekintő prezentáció
A Stardivision cég honlapjának tükrözése
A StarOffice 5.1 és az MS-Office 97 irodai programcsomagok
részletes összehasonlítása
SO_MO_oh\stbas: a StarBase adatbáziskezelő
és az MS-Office 97 adatbáziskezelő tulajdonságainak
összehasonlítása;
SO_MO_oh\stcalc: a StarCalc és
az Excel 97 összehasonlítása;
SO_MO_oh\stdeskt: a StarOffice 5.1 és
az MS-Office 97 internetes lehetőségeinek összehasonlítása;
SO_MO_oh\stdrw: a StarOffice 5.1 és
az MS-Office 97 rajzolási lehetőségeinek összehasonlítása;
SO_MO_oh\stim: a StarOffice 5.1 és
az MS-Office 97 képkezelési lehetőségeinek
összehasonlítása;
SO_MO_oh\stprog: a StarOffice 5.1 és
az MS-Office 97 programozási lehetőségeinek összehasonlítása;
SO_MO_oh\stsch: a StarOffice 5.1 és
az MS-Office 97 határidőnapló/feladatütemező
lehetőségeinek összehasonlítása;
SO_MO_oh\stwr: a StarWriter 5.1 és
az MS-Word 97 összehasonlítása;
Telepítőkészletek
so51_lnx: Linux
so51_os2: OS/2
so51_win: Windows 9x
A szakdolgozat elektronikus változata
a szakdolg\swriter könyvtárban
az eredeti, StarWriter 5.1-gyel készített változat (szakdolg.sdw);
a szakdolg\msoff könyvtárban
a StarWriter-ben elkészített változat MS-Word 97 formátumban
mentve (szakdolg.doc);
a szakdolg\html
könyvtárban a dolgozat böngészhető változata
(szakdolg.htm) található;
a szakdolg\rtf
könyvtárban a StarWriter-ben elkészített változat
rtf (Rich Text Format) formátumban mentve (szakdolg.rtf).