Bevezető

Minden új médiát borúlátó jóslatok öveznek. Korában, Gutenberg találmányát is ördöginek találták. A szabadságharc előtt nem lehetett az országgyűlési híreket újságban terjeszteni. Ma is gyakran hallhatjuk a televízió káros hatásait emlegetni, sőt talán magunk is hangot adunk ennek. Azt halljuk és hangoztatjuk, hogy a televízió leszoktatja az embereket az olvasásról, és az elektronikus sajtó kiszorítja a nyomtatottat. Mindeközben évről évre egyre több könyvet nyomtatnak a nyomdák, a most induló Internetes áruházak legfőbb portékája a könyv és a hanglemez. Az újságstandokon kapható lapok száma már-már áttekinthetetlen, a piac vezető újságaiban pedig egyre több az "erdő", azaz nő az oldalszámuk. Talán a rádió az egyetlen, ami a technikai fejlődés áldásos hatásaiban bízva a legkevesebb támadást kapta. A legtöbb szidalmat pedig az Internet közegén terjedő elektronikus médiák kapják és fogják kapni. A hálózaton mindenféle formájú elektronikus információ terjeszthető. A német parlament ezért elsők között hozott olyan törvényeket a múlt év nyarán, mely a nem hagyományos (nem papír alapú) dokumentumok jogi kezelésében ad iránymutatást. A csomagot multimédia törvénynek nevezték el. Ez nem valami játékos szórakoztató jogszabálygyűjtemény, hanem a legkülönbözőbb médián terjedő (multi-média) információk kezelésével, hitelesítésével szerzői jogi kérdéseivel foglalkozik. Hasonló jogszabály meghozatala hazánkban a következő törvényhozási periódusban esedékes.

Az Internet tömeges elterjedése a 90-es évek elejére tehető és az un. Web technológia betörésével kapcsolható össze, mely egyaránt alkalmas szöveg, kép, mozgókép és hanganyag megjelenítésére, lejátszására. Ebben a dolgozatban megvizsgáljuk, hogyan válik új típusú hírterjesztő eszközzé a hálózat, mint a sajtó legújabb médiuma. Ez a folyamat még csupán az elején tart, ezért most még markánsan megfigyelhetők a hálózat önálló fejlődési sajátosságai is. Az új multimédiális eszköz nemcsak arra ad lehetőséget, hogy minden eddigit felülmúló technikai szabadsággal állítsunk elő hír és információcsomagot, de szükségtelenné tesz minden olyan stílusbeli elemet, melyet eddig a választott hordozó médium korlátai kényszerítettek az újságíróra. A ma technikai kuriózuma gyermekeink hétköznapjává válik, ezért érdemes mindenkinek bekukkantani a következő század kommunikációs világába.

Vizsgálatunk központi tárgya, hogy az Internet rendezetlen információ halmazában mely ismérv az, amely egy oldalt az adathalmazból hálózati újsággá nemesít. Különösen a szerkesztettség kérdését vesszük górcső alá.

A dolgozat célja, hogy a hagyományos sajtóban dolgozók és egyéb humán értelmiségiek bepillantást nyerjenek az Internetes újságok és fórumok világába. Ezért a szövegbe került az Internet használatával kapcsolatos néhány rövid magyarázat is, mely nem fűződik szervesen a tartalomhoz és átugorható. Alaposságuk felszínes, témájukat más könyvek "kimerítőbben" tárgyalják. Az együtt böngészésre biztat és további segítséget kíván nyújtani számos újság és hírcsoport internetcíme is, a teljesség igénye nélkül. A dolgozatnak készül egy nyomtatott és egy HTML kiadása, melynek melléklete néhány hivatkozott oldal nyomtatott képe. Ugyanakkor a szerző úgy érezte, hogy bort iszik, vizet prédikál, ha a dolgozat nem található meg az Interneten, ezért a http://www.bayer.hu/media98.html címen Internetes HTML dokumentumként is megtalálható.