CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
2. Az NII koncepciója
2.2. Az NII program előzményei
2.3. A program céljai
2.3.2. Szociális célok
2.3.4. További elvárások
2.4.2. A telefontársaságok
2.4.3. Az Internet
2.4.4. A kormányzat
2.5.2. A kormányzati feladatok
2.6.2. A technológiai tanulás szakasza
2.6.3. A racionalizálás és kontroll szakasza
2.6.4. Az érettség szakasza
3. Az NII alkalmazásai és szolgáltatásai
3.1.2. A televízió és az interaktív televízió
3.2.2. Távvásárlás
3.2.3. Videojátékok
3.2.4. Hírek igény szerint
3.2.5. Távfoglalás
3.2.6. Digitális mozi
3.3.2. A távmunka
3.3.3. A videokonferencia
3.5. Kormányzati és közigazgatási alkalmazások
3.6. Egészségügyi alkalmazások
3.7. Internet alkalmazások
4.2. Társadalmi megközelítés
6. Gazdasági és politikai kérdések
6.2. A demokrácia és a szabályozás
6.3. Nyertesek és vesztesek
7. Az NII technológiája
7.1.2. A topológia
7.1.3. A protokoll problematikája
7.1.4. A sávszélesség kérdései
7.2.2. A kábeltársaságok műszaki problémái
7.3.2. A set-top box
7.3.3. Végfelhasználói eszközök
8. Az információs szupersztráda Magyarországon
8.2. A bekötőutak
8.3. Tervek és kilátások
9. Összefoglalás
Rövidítések
Irodalomjegyzék
Bevezetés
Az információs szupersztráda jelenségéről egyre gyakrabban lehet hallani Magyarországon is. Albert Gore alelnök dédelgetett ötlete, az Amerikai Egyesült Államokat behálózó univerzális számítógéphálózat eszméje heves visszhangot váltott ki az USA-ban és a világ többi részén egyaránt. A szupersztráda megítélése komoly szélsőségek között ingadozik a cinikus elutasítástól a megszállott rajongásig.
Az emberek reakciója a technológia életükbe való újabb drasztikus előretörésére kiszámíthatatlan, a nagy kísérlet kimenetelét világszerte figyelemmel kísérik. Az időközben más országok kormánya által is gőzerővel elindított szupersztrádaépítés globális versenyfutássá alakult, melyben immár nemcsak a fejlett országok, hanem a kevésbé fejlettek - köztük hazánk - is részt vesznek. A politikusok az információ stratégiai jelentőségét egyre szélesebb körben ismerik fel, és napjainkban a technológia egyre újabb lehetőségeket ad az információ, mint termelési tényező hatékonyabb felhasználására.
Az információs szupersztráda fejlődésének a legnagyobb lökést a digitális forradalom jelensége adta a közelmúltban, amely lehetővé tette multimédia adatok nagysebességű átvitelét. A nagyságrendileg gigabit/s sebességű üvegszálas hálózatok elterjedése új dimenziót nyitott az interaktivitás előtt is. Az interaktív televízió megjelenése pedig előre vetíti a technológiai konvergencia egyre jobban kibontakozó jelenségét. Ez a három új tendencia alapvető szerepet játszik az információs szupersztráda kialakulásának lehetőségében.
Éppen ezért úgy gondolom, hogy számunkra nagyon fontos, hogy egy nálunk jóval fejlettebb ország példáján megismerjük a hálózat (National Information Infrastructure, NII) fejlesztése körül kibontakozó kérdéseket és problémákat, hogy azok tapasztalatait kiértékeljük és a hibákból és a sikerekből okulni tudjunk.
A dolgozat megírásával a célom az volt, hogy a terjedelmes és szétszórtan rendelkezésre álló forrásokból (angol, német és magyar nyelvű folyóiratok, könyvek, Internet, televízió, személyes beszélgetés) olyan releváns információkat gyűjtsek össze és dolgozzak fel, amelyek egyrészt a lehető legpontosabban bemutatják az NII koncepciójának lényegét és a tervezett alkalmazásokat, másrészt rávilágítanak az óriásprojekt legkülönbözőbb aspektusainak problematikus pontjaira.
Nem tartottam célomnak a téma bármely szeletének részletekbe menő kifejtését, ezzel szemben arra törekedtem, hogy a felmerült problémákról (szociális, jogi, etikai, gazdasági, politikai és technológiai kérdések) kevésbé részletes, de átfogó áttekintést adjak.
Azért döntöttem az átfogó, áttekintő megközelítés mellett, mert amíg a téma hazánkban csak kevéssé ismert, több értelmét látom az orientáló, rendszerbe illesztő törekvéseknek, mint specifikus területek részletes vizsgálatának.
Kutatómunkám során előrehaladásom mértékében tárult fel előttem a téma szépsége, és tájékozottságom növekedésével nem szűnt meg érdekesnek és izgalmasnak lenni. Ezért duplán is elégedettséggel tölt el, hogy sikerült olyan területet választanom, amely új és aktuális, és amelynek kutatásában kihívást, új ismereteket és egyúttal sok örömet találtam.