CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
1. Bevezetés
1.2 A téma és a kultúraközvetítés viszonya
2.2 A vallás fogalma
2.3 Szekularizáció
3.2 Lételméleti alapok
3.3 Erkölcsi alapok
3.4 A középkor világnézete
4.2 A reformáció
4.3 A felvilágosodás kora - Az Ész Királysága
4.4. A felvilágosodásból való kiábrándulás
5.2 A posztmodern lételmélet
5.3 Posztmodern erkölcs
5.4 Posztmodern kereszténység
Vallásos beállítottság a Nyugat országaiban
A történeti kereszténység és a posztmodern felfogás összehasonlítása
Bevezetés
Korunk európai kultúrája rohamos változáson megy keresztül. Kétségtelen, hogy számos olyan eredményt sikerült elérnie az emberiségnek az elmúlt két-háromszáz évben, amiről talán álmodni sem mert, viszont ezek az eredmények újabb kérdéseket vetettek fel, amikkel szembe kellett és kell a továbbiakban néznünk. Értékeink fokozatosan átértékelődnek, relativizálódnak, emberi kapcsolataink széthullanak. Az igazságról, erkölcsről nem lehet többé abszolút kijelentést tenni, állítják sokan (filozófusok, szociológusok, pszichológusok...) a "nagy elbeszélések" kora véget ért. Az információ robbanásával életmódunk kapkodóvá, részismeretekre korlátozódó, csak a mindennapi élet problémáira odafigyelő lett. Kiutat, választ keresni, vagy legalább megérteni a problémát, szükségszerű. Természetesen a teljes megoldás nagyon összetett feladat - ha lehetséges egyáltalán -, amelyre nagy szaktekintélynek örvendő társadalomtudósok is keresik a választ.
Egy másik érv az, hogy történelemszemléletünk jelentős mértékű változáson ment keresztül az elmúlt évtizedekben. Az előző politikai rendszer és az elmúlt két évszázad történelemszemlélete még a historicizmus volt. A kor társadalomtudósai hittek a történelem töretlen fejlődésében. Sokan a racionalizmusban látták a történelem végső célját, értelmét. Ez a rendszer azonban, s vele együtt a historicizmus is elbukott. De sokan azonban még mindig ezen alapon értékelik múltunkat. Ezen elv szerint a vallás már meghaladott intézmény, s mint ilyen, destruktív erő. De mint írtam a historicizmus többé elfogadhatatlan, ezért fontos Európa történetének szekularizációs problémáját újból felvetni!
Egy harmadik elgondolkodtató jelenség amit manapság tapasztalunk: hogyan lehetséges az, hogy azok az emberek akik szembefordultak vallásukkal azon érvek alapján, hogy az már meghaladott intézmény, most mindenféle misztikus tanok felé megnyílnak? Vizsgáljuk csak meg a hazai könyvkiadást, s meglátjuk, hogy a sikerkönyvek nagy százalékban nem materiális világnézetből íródtak: ufológia, természetgyógyászat, ezoterika, horoszkópok, lélekvándorlás...
Én e szakdolgozatban megpróbálom megvizsgálni ezt a folyamatot, s következtetéseket levonni abból a mai kultúránk megértése érdekében, illetve kísérletet teszek arra, hogy megfogalmazzam a jövő kultúrájának alternatíváit.
Természetesen minden ilyen jellegű írás szubjektív, annak ellenére, hogy igyekszem tárgyilagos maradni a témában, nem titkolhatom saját véleményemet, elkötelezettségemet sem.