34. A HM-nek más minisztériumokban lévő rejtett ügyosztályai1921-19395,55ifm

a.BELÜGYMINISZTÉRIUM
1. Hadkötelezettek nyilvántartása, hadkiegészítési ügyek 0,45ifm
Büm.VI.c.osztály 1922
Büm.III.osztály 1922-1931
Büm.IV.osztály 1931-1936
A hadköteles korú férfiak összeírása, nyilvántartása, adatainak kezelése, illetve az ezzel megbízott kirendeltségek munkájának irányítása.
1931-ben a testnevelési és népgondozó szervek összevonásával a Büm.III.osztálya megszűnt. Az osztály átkerült a HM 10. /legénységi/ osztályának állományába, amelynek rejtett részét alkotta.
1931-től a HM összekötő közege a Büm.-nél a IV.osztály lett. Feladata: a járási és törvényhatósági testnevelési és népgondozó szerveket /kiegészítő parancsnokságok/ érintő nyílt honvédségi rendeletek tisztázatának aláírása.
2. Rejtett közlekedési gépkocsizó, páncélos és hidász csapatok elvi ügyei 0,12ifm
Büm.VI.osztály 1923-1924
Büm.VI.a.osztály 1924-1931
Büm.VII.a.osztály 1932-1933
Büm.VI.e.osztály 1933-1936
A Rendőr Újonciskola /Ruisk/ néven működő rejtett közlekedési /gépkocsizó, vasúti/, páncélos és hidász csapatok elvi ügyei. A beosztott legénység, tiszthelyettesek és tisztek szolgálati és személyügyei.
1931 után az osztály ügykörét átvette a HM 10.osztálya. Az osztály a továbbiakban a Rendőr Újonciskola nyílt, színleges alárendeltségét érintő ügyekben, mint összekötő szerepelt a Büm.-nál. Feladata a fenti szervet érintő nyílt gazdászati és gazdászat-közigazgatási rendeletek tisztázatának kiadása volt.
3. A folyamőrség ügyei 0,10ifm
Büm.VI.e.-f.osztály 1922-1932
Büm.VII.f.osztály 1932-1934
Büm.VII.d.osztály 1934-1936
A folyamőrséget érintő központi intézkedést igénylő katonai és gazdászat- közigazgatási ügyek ellátása. A beosztott legénység, tiszthelyettesek és tisztek szolgálati és személyi ügyei.
1932-ben a folyamőrséget érintő központi intézkedések a HM érdekelt osztályainak hatáskörébe mentek át és a folyamőrségre vonatkozóan a HM osztályok által feldolgozott nyílt katonai és közigazgatási rendeletek Büm.VII.f.jelzés alatt kerültek kiadásra. A Büm. hatáskörébe tartozó folyamrendészeti ügyeket a Büm. VII.d. osztálya látta el.
4. Csendőrségi ügyek 4,80ifm
Büm.XV.osztály 1922
Büm.VI.c.osztály 1922-1932
Büm.VII.c.osztály 1932-1934
Büm.VI.c.osztály 1935-1938
A csendőrkerületek beosztása és a csendőrség szervezésével kapcsolatos összes ügy. A csendőrség állományába tartozó tisztek, tisztviselők, tiszthelyettesek és legénység szolgálati, személyi és becsületügyei. A kiképzéssel és szolgálattal kapcsolatos intézkedések, az öltözettel és felszereléssel kapcsolatos ügyek. A csendőrség "Entente" ellenőrzésére vonatkozó ügyek. A csendőrség mozgósításának végrehajtása. A tábori csendőrség szervezése, kiegészítése. A csendőrség tisztjeinek és tisztviselőinek nyilvántartása.
5. A katonai egészségügyi intézetek ügyei 0,03ifm
Büm.XVI.b.osztály 1932-1936
Katonai kórházak, egészségügyi intézetek gazdászat - közigazgatási ügyei. Elhelyezési kérdések, karbantartási ügyek. Az ott dolgozó nem katonai állományú személyzet személyügyei.
Az ügykörrel 1932 előtt a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium foglalkozott.
b. NÉPJÓLÉTI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
6. Katonai egészségügyi intézetek ügyei 0,53ifm
Népj.és Mü.Min.XV.a.-b.osztály 1922
Népj.és Mü.Min.XIV.a.-b.osztály 1923
Népj.és Mü.Min.XI.b.osztály 1923-1924
Népj.és Mü.Min.X.b.osztály 1925
Népj.és Mü.Min.X.osztály 1926-1931
Katonai kórházak, egészségügyi intézetek gazdászat - közigazgatási ügyei, elhelyezési kérdések, karbantartási ügyek. Az ott dolgozó nem katonai állományú személyzet személyügyei.
Az osztály ügykörét 1932-től a Büm.XVI.B. osztálya vette át.
c. VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MINISZTÉRIUM
7. Katonai középiskolák 0,48ifm
VKM V/b.osztály 1922-1936
A katonai reáliskolák szervezésére vonatkozó javaslatok megtétele, azok végrehajtásában közreműködés, valamint a fenti intézetek központi irányítása és azok anyagi szükségleteiről való gondoskodás. A növendékek személyügyei. Közreműködés az oktatók, nevelők és egyéb személyzet kiválasztásában. A fentemlítettek személyügyeiben együttműködés a HM megfelelő osztályaival.
8. Az ifjúság testnevelése, haderőn kívüli kiképzés 1,10ifm
VKM XIV.osztály 1922-1932
VKM X.b.osztály 1932-1933
VKM VII.b.osztály 1933-1935
A HM ügyosztályai és a HFP által elkészített és jóváhagyott testnevelési ügyeknek /az ifjúság haderőn kívüli kiképzése/ kiadása. Az alulról jövő felterjesztéseknek a HM Elnökség útján az elintézésre hivatott HM osztályhoz, a HFP-hoz, az Országos Testnevelési Tanács társelnökéhez és az Országos Testnevelési Tanács III. szakbizottságához való továbbítása. A levente- és lövészegylet parancsnokok személyügyei.
d. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
9. Határőrizet 0,93ifm
Püm.XIX.osztály 1922-1939
A határszolgálatot befolyásoló és a HM hatáskörébe eső ügyekben javaslattétel. A fenti ügyekben a HM egyes osztályai által kidolgozott rendeletek Püm. címszó alatt való leplezett kiadása.
A határőrsökre beosztott legénység vámszaki kiképzése és határszolgálatra vezénylése. Az összes altiszti állományú őrsparancsnok, vasút- és útellenőrző közeg vezénylése. Véleményadás a határ- és vámőrszolgálatot teljesítő tiszti őrsparancsnokok és határforgalmi előadók személyes ügyeiben. Az őrsökhöz beosztott lovak, kutyák, kocsik ügyei. Kezdeményezés a határszolgálattal kapcsolatos postai, távíró és távbeszélő ügyekben, valamint a határőrsök elhelyezése, felszerelése és berendezése tárgyában. A határszolgálat irányítása, szabályozása és ellenőrzése. A határforgalmi egyezményeknél a vámőrség képviselete. Közreműködés az egyezmény végrehajtási utasításainak kidolgozásában. A vámőri szakkiképzés irányítása.
10. Kincstári épületek ügyei 0,90ifm
Püm.XVII.d.osztály 1923-1928
Kincstári épületek építése és karbantartása. Építőanyagok beszerzése és tárolása. Az építési szakközegek személyügyei. Az Állami Építészeti Hivatal kincstári építmények építési és karbantartási osztályai, a HM Palotagondnokság és az épületkezelőségek munkálatainak központi irányítása.
e. KERESKEDELMI MINISZTÉRIUM
11. Kincstári és állami épületek fenntartása 1,30ifm
Ker.Min.IV.B.osztály 1922
Ker.Min.XVI.B.osztály 1923-1931
Fegyverjavító műhelyek, raktárak karbantartási és elhelyezési ügyei. Az ott dolgozók személyügyei.
f. IPARI MINISZTÉRIUM
12. Honvédségi felszerelések gyártása 0,06ifm
Ip.Min.XVII.osztály 1939-1940
Ip.Min.XVII.c. és HM 17.c.osztály 1940-1944
Állandó tájékozódás a Honvédség ruházati, bőrfelszerelési, élelmezési és gumiipari szükségleteinek központi hadiipari tervéről. A hadianyagok és a honvédségi felszerelések gyártásához szükséges nyersanyagok ellátási helyzetének nyilvántartása. Az állami nyersanyagkészlet beszerzése, kezelése, kiutalása. A külkereskedelem irányításában a honvédelmi érdekek képviselete.
13. Hadianyaggyártási ügyek 0,05ifm
Ip.Min.XVII.osztály 1939-1940
Ip.Min.XVII.b.osztály 1940-1944
Állandó tájékozódás a hadianyagok /fegyverzet, optika, lőszer, katonai járművek stb./ központi haditermelési tervéről. A honvédségi megrendelések vállalatba adása. A hadianyaggyártás fejlesztésének kezdeményezése. A hadianyaggyártás racionalizálásának kidolgozása, különös tekintettel a termelés fokozására és a külföldről származó anyagok kiküszöbölésére. Az ide vonatkozó kísérletek irányítása. Közreműködés a motorizálási és a gépkocsigyártási problémák megoldásában. Hadianyag behozatali és kiviteli ügyek. A hadianyaggyártásnál a nyersanyag és munkabér árának megállapítása.

Kikülönített gyűjtemények 1867-1945

41. A m.kir. honvédelmi miniszter legfelsőbb előterjesztései 1867-194510,68ifm
Az államfőnek mint a hadsereg legfőbb parancsnokának jóváhagyását igénylő katonai személyi ügyek /kinevezések, kitüntetések, elbocsátások stb./, továbbá - főleg a Monarchia idején - szervezési és anyagi intézkedések találhatók a gyűjteményben.
42. A m.kir. honvédelmi miniszter előterjesztései a minisztertanács számára 1867-19380,84ifm
A minisztertanács üléseiről készült hiteles jegyzőkönyvi kivonatok a minisztertanácsban a honvédelmi tárcával kapcsolatban elhangzott bejelentéseket, közleményeket tartalmazza. /Kronológikus rendben őrzött gyűjtemény./
43. Hiteles kivonatok a képviselőház /nemzetgyűlés/ jegyzőkönyvéből 1876-19250,84ifm
Az ülések időrendjében őrzött irategyüttes.
35. Tiszti személyügyi és anyakönyvi lapok, minősítési táblázatok 1859-től151,00ifm
A m.kir.Honvédségben szolgálatot teljesített hivatásos és tartalékos tisztek személyi adatgyűjtői az 1859. évtől születési évfolyamok szerinti rendben találhatók. A megadott mennyiség az 1899 - ig születettek lapjait tartalmazza. Az iratanyagot folyamatosan kapjuk a MH Központi Irattárától. /Kapcsolatos HM-osztályok: 2., 8./
55. Felülvizsgálati iratok 1875-194466,00ifm
A gyűjtemény mindazon személyek felülvizsgálati iratait tartalmazza, akik - bármilyen minőségben szolgálva a m.kir. Honvédségben - valamely jogcímen szolgálati vagy nyugellátásban részesültek. Az iratok betűrendben, betűn belül évek szerint rendezettek.
/Kapcsolatos HM-osztályok: 2., 4., 8., 10., 12.osztály és számvevőség /
36. A m.kir. HM becsületügyi és fegyelmi osztálya tiszti nyilvántartási anyaga 1885-193014,40ifm
A gyűjtemény a tiszti becsületügyi tárgyalások jegyzőkönyveit tartalmazza a becsületügyi eljárás alá vont tisztek neve szerinti rendezettségben.
37. A m.kir. HM tábornoki igazoló bizottsága, illetve 1919-19210,12ifm
Tábornokok becsületügyi választmánya 1922-19440,42ifm
A tábornokoknak az első világháborús hadifogsága, illetve az 1918 - 1919 - es forradalmak alatti magatartását vizsgáló eljárások és az ezekkel kapcsolatos elvi ügyek alkotják a gyűjtemény egy részét. Emellett a tábornokok fegyelmi és becsületügyeinek vizsgálata és a becsületügyi bíróságokkal kapcsolatos általános vonatkozású ügyek iratai találhatók az irategyüttesben - évenkénti és iktatószámok szerinti rendezettségben.
54. Magyar bizottság a felszámoló cs. és kir. Hadügyminisztériumban,1919-19230,80ifm
később: Bécsi magyar felszámoló hivatal hadügyi felszámoló csoportja
A csoport 1920 májusától a M. kir. felszámoló hivatal a békeszerződés végrehajtására elnevezésű szervezet Bécsi kirendeltsége IV. osztályaként /Hadsereg osztály/ működött. Az irategyüttesben a hivatal többi osztályának /I. Pénzügyi, II. Anyagfelszámolási, III. Múzeumi és levéltári, V. Tengerészeti osztály, VI. Segédhivatal/ is van töredékes anyaga.
53. Miniszteri Fegyverszüneti Bizottság 1918-19203,00ifm
1918.nov.23-án alakult a páduai fegyverszüneti szerződést követő nov.13-án kelt belgrádi katonai egyezmény alapján. Katonai tanácsadó testületi minőségben feladata volt a fegyverszüneti és megszállási állapottal kapcsolatos teendők /a magyar csapatok visszavonása a demarkációs vonalakra, leszerelése, hadianyagok átadása/ intézése és koordinálása a minisztériumok között, valamint a megszálló antant és kisantant katonaság visszaélései miatti panaszok gyűjtése és továbbítása a Szövetségközi Ellenőrző Bizottsághoz. A hadügyminiszter irányította. A békeszerződés megkötése után 1920.aug.1-vel szűnt meg működése.
46. A magyar kormány megbízottja a Katonai Szövetségközi Ellenőrző Bizottságnál 1918-19282,88ifm
A páduai fegyverszüneti szerződés, majd a trianoni békeszerződés katonai részének végrehajtásával kapcsolatos kérdések közvetítése a Bizottság és a magyar hatóságok között.
48. Határmegállapító központ katonai meghatalmazottja 1921-19250,16ifm
A trianoni békeszerződés értelmében folyó határmódosításokkal kapcsolatos katonai vonatkozású iratok, jelentések.
49. Magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság, magyar delegáció 1921-19220,12ifm
A magyar-csehszlovák határnak a trianoni békeszerződés értelmében történő rendezésével kapcsolatos iratok.
50. Magyar-román határmegállapító bizottság, magyar delegáció 1921-19220,04ifm
A magyar-román határnak a trianoni békeszerződés értelmében történő rendezésével kapcsolatos iratok.
51. Magyar-osztrák határmegállapító bizottság, magyar delegáció 1921-19220,04ifm
A magyar-osztrák határnak a trianoni békeszerződés értelmében történő rendezésével kapcsolatos iratok.
52. M.kir. határmegállapító biztos az S.H.S. állam határán 1921-19240,16ifm
A magyar-jugoszláv határrendezéssel kapcsolatos iratok.


C
A M. KIR. HONVÉD FŐPARANCSNOKSÁG LEVÉLTÁRA

Hivataltörténeti bevezető

Az Ausztria és Magyarország között 1867-ben létrejött kiegyezést követően került sor a Monarchia véderőszervezete kialakítására. A m.kir. honvédséget az 1868.évi XL. és XLI. tc. alapján állították fel. A honvédség minden ügye a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozott, "tisztán katonai rendelkezés céljából" pedig mint a honvédség legmagasabb katonai parancsnokságát létrehozták a Honvéd Főparancsnokságot. A HFP hatáskörébe tartozott:


- a katonai kiképzés vezetése és felügyelete;
- a fegyelmi fenyítő hatalom és bírói felsőbbségi jog gyakorlása;
- a honvéd parancsnokságok, csapatok, hatóságok, intézetek és hadi készletek felügyelete;
- az alárendelt parancsnokságok, szervek fölterjesztéseinek véleményezése;
- előterjesztések, illetőleg javaslatok tétele a honvédelmi miniszterhez a honvédség kiképzésének, fegyelmi állapotának, harcképességének fokáról - mindezekről évenként jelentést kell tennie a honvédelmi miniszter útján a közös Hadügyminiszternek - , valamint tisztek, tisztjelöltek előléptetéséről, szolgálati beosztásáról.

A HFP az első világháború idején csak a hátországi honvéd csapatok felett rendelkezett. A szervezet 1918.december 31-i hatállyal megszűnt, feladatát részben a HM, részben a budapesti katonai kerületi parancsnokság vette át.

A polgári demokratikus kormányzat idején nem volt a hadseregnek országos hatáskörű főparancsnoksága, a szervezés alatt álló csapatok felett a hadügyminiszter parancsnokolt.

A Magyar Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének volt főparancsnoksága, de az - tekintettel a történelmi sajátosságokra - nem hozható összefüggésbe a volt Honvéd Főparancsnoksággal, ezért annak ismertetésére a II.fondfőcsoportnál a megfelelő kronologikus rendbe illesztett alakulatoknál kerül sor.

Értelemszerűen ehhez a fondcsoporthoz soroltuk be az önálló államiság létrejötte után megalakult, a HFP-hez hasonló rendeltetésű legmagasabb katonai parancsnokság /különböző elnevezésű/ fondjait, bár nem kifejezetten jogutód szervekről van szó.

A Magyar Tanácsköztársaság megdöntése után, 1919 őszén hozták létre a katonai kiképzés vezetője beosztást. Ebből alakult a kormányzó 1920. szeptember 20-án kelt határozata alapján a csapatfőfelügyelői állás. A csapatfőfelügyelő, ill. hadsereg főfelügyelő béke idején a honvédség összes alakulata legfőbb parancsnoka. /A vezérkar főnöke békében semmilyen parancsadási joggal nem rendelkezett./ A hadsereg 1921-ben történt átszervezésétől ismét a m. kir. honvédség főparancsnoka néven szervezték újra a hivatalt. A főparancsnokság hatáskörébe tartozott a gyalogság, a lovasság és a tüzérség kiképzésének vezetése és felügyelete, továbbá a többi fegyver - és csapatnem kiképzésének felügyelete - a VKF irányelvei alapján. Feladata volt továbbá a hadsereg fegyelmének, valamint hazafias katonai szellemének ellenőrzése és fokozása. Ezenkívül rendelkezett mind a tisztek, mind a legénység feletti legfelsőbb fokú fegyelmi fenyítő hatalommal. A honvédség főparancsnoka mellé - részben a fegyelmi és bűnügyek feldolgozására - beosztott tábornokot vezényeltek. Ezenkívül fegyvernemenként egy-egy tábornokot bocsátottak a honvédség főparancsnokának rendelkezésére, akik fegyvernemi szemlélőként, majd felügyelőként fegyvernemük kiképzését irányították.

1938-tól a honvédség szinte állandóan mozgósítva volt. Ez az állapot állandó súrlódáshoz vezetett a békealakulatok felett parancsnoklási és fegyelmi hatáskörrel rendelkező honvédség főparancsnoka és a mozgósított csapatok felett ugyanilyen hatáskörrel parancsnokló honvéd vezérkar főnöke között. A hatásköri villongások azt bizonyították, hogy a "honvéd felső /központi/ vezetés /HM, VKF, HFP/ nincs úgy megszervezve, hogy a háborúra való felkészülést biztosan, feszesen és nehézség nélkül végre tudná hajtani." A fenti megállapítás értelmében szükségessé vált a katonai felső vezetés átszervezése oly módon, hogy "aki a háború vezetésére hivatott és ennek teljes felelősségét viseli, már a békeelőkészületek irányításában is kellő hatáskörrel közreműködhessék." Ezért 1940-ben megszüntették a honvéd főparancsnoki állást és hatáskörét a honvéd vezérkar főnökére ruházták. Azonban mindenkor fennállt az a szándék, hogy háború esetén a hátországi csapatok /pót-, kiegészítő stb. alakulatok/ irányítására, a hátország rendjének fenntartására a honvédség főparancsnoka beosztást visszaállítják. De erre végül nem került sor. Igaz ugyan, hogy a nyilas hatalomátvétel után 1944. december 2-ával Szálasi - Beregfy vezérezredessel az élén - egyesítette a Honvédelmi Minisztériumot és a Vezérkari Főnökséget, és 1945 elejétől - ügyirathoz köthetően 1945.január 20-tól - címében úgy szerepelt mint "M.kir.Honvédelmi Miniszter és a Honvédség Főparancsnoka" - de a hivatalt szervezetszerűen nem állították vissza.

/Az 1944 októberében az országon belül harcoló erők összefogására és vezetésére, valamint a hátországi kiképzés irányítására létrehozott központi csúcsparancsnokság, a M. kir. Honi Hadseregparancsnokság nem tekinthető a HFP jogutódjának, az egyértelműen a Fővezérség alárendelt része volt./

A fondok iratanyaga középszinten rendezett és áttekintő raktárjegyzék alapján kutatható.

75. M. kir. honvéd főparancsnokság 1869-191894,00ifm
a. Főparancsnokság 75,80ifm
Az állag a saját, a HM-tól és a csapatoktól a HFP-hez küldött, továbbá a polgári szervek honvédséget érintő vagy érdeklő iratait tartalmazza, amelyek áttekintést nyújtanak a honvédség szervezéséről, fejlesztéséről, a kor gazdasági és társadalmi viszonyairól, a technika fejlődéséről.
Az iratanyag éves bontásban, azon belül iktatószámok szerint rendezett. A kezdeti években jelentős mennyiségben német nyelvű, a zágrábi katonai kerület vonatkozásában pedig horvát nyelvű az iratanyag. A hivatal regisztratúrája megközelítő teljességben megmaradt és ezáltal kiváló mintáját adja a polgári kori hatósági iratkezelésnek. A különböző iratsorozatokat a segédkönyvek különböző fajtái egészítik ki, ezáltal áttekintést kapunk a hivatal teljes ügyviteli rendszeréről. /Emiatt hivataltörténeti forrásként is jól használható az iratanyag./ Az irattári rendszer bemutatását szolgálja az állagok sorozatokra bontása.
1. Elnöki iratok: "Kt." /katonai titkos/, 1869-1872
majd "Eln." 1872-1918
Magában foglalja a szervezetre vonatkozó központi és más fontosabb tartalmú általános és összefoglaló jellegű iratokat.
2. Főparancsnoki iratok: "Fp." 1870-1918
A kevésbé fontos, közönséges iratokat tartalmazza.
3. Segédtiszti iratok: "St." 1870-1899
A segédtiszt hivatalos magánlevelezését, az utazásokkal kapcsolatos okmányokat és elszámolásokat tartalmazza.
4. Vezérkari főnök iratai: "Vk." 1900-1914
A vezérkari főnök személyi ügyekkel foglalkozó anyagát foglalja magába.
b. Honvéd tüzérségi felügyelő 1912-19184,10ifm
A m. kir. honvédségnek 1913-ig saját tüzérsége nem volt. Az 1912. évi XXXI.tc. rendelte el a honvéd tüzérség felállítását, élén a honvéd tüzérségi felügyelővel, aki a honvéd tüzérség kiképzésére és katonai szolgálatára vonatkozó ügyek vezetésére volt hivatott. Szolgálati elöljárója a honvédség főparancsnoka volt. 1915-től ellátta a HM tüzércsoportfőnök gazdászat-közigazgatási feladatait is. A HFP megszűnése után, 1919.január 1-től a HM szerve lett.
1. "Kt" sorozat 1913-1918
A hivatalra vonatkozó szervezési, vezetési adatokat tartalmaz.
2. "Tüf" sorozat 1912-1918
Általános és személyi jellegű iratok.
c. Tematikus gyűjtemény 1869-19141,40ifm
A gyűjteményben a főparancsnokság igazgatási munkáját segítő nyilvántartások, kimutatások vannak: a Magyar Korona Államterület honvéd zászlóalj és század járásai, a honvéd csapatok területi elhelyezése, napi jelentések könyvei, szabadságolási nyilvántartások, parancsnokságok átadásának előjegyzési könyvei, a katonai iskolák és tanfolyamok nyilvántartásai, valamint a nagyobb lovassági gyakorlatok iratai.
d. Segédkönyvek 1869-191812,70ifm
Az állag a főparancsnokság iratsorozatainak az iktatókönyveit, ezek tárgy- és számmutatóit, valamint átjáró és láttamozási iktatókat, postai küldemények könyvét tartalmazza.
76. Katonai kiképzés vezetője, majd
Csapat-, ill. hadseregfőfelügyelő 1919-19210,10ifm
A katonai kiképzés vezetője az összes haderő fővezére útján a hadügyminiszternek volt alárendelve. A hivatal a csapatkiképzési, a tiszti nevelési, a tiszti továbbképzési és az ifjúság katonai nevelésének osztályaiból állt. E feladatok mellett figyelemmel kellett kísérniök a fiatal tiszti utánpótlás kérdését, a "tiszti sarjadék" nevelését, majd beilleszkedését a csapatéletbe.
Az 1920.szeptember 20-tól rendszeresített csapatfőfelügyelő a nemzeti hadsereg legfelsőbb katonai elöljárója, közvetlenül a kormányzónak alárendelve. Felelős volt a hadsereg kiképzéséért, fegyelméért, alkalmazhatóságáért. 1921.február 9-től a megnevezése és szervezete is változott: a m. kir hadseregfőfelügyelő alárendeltségébe kerültek az addigi csapatfelügyelők, mint fegyvernemi szemlélők.
77. M. kir. honvédség főparancsnoka 1921-19451,80ifm
A nemzeti hadsereg 1921 novemberében történt átszervezésétől funkcionált mint a M.kir. nemzeti hadsereg főparancsnoka. Neve 1922.január 1-től változott.
a. A m.kir. honvédség főparancsnoka 1923-1940, 1945
A főparancsnok iratanyaga főleg törzstiszti, tiszti parancsokat, belső eligazításokat, kiképzési, személyügyi intézkedéseket, gyakorlatok levezetésének iratait tartalmazza.
Az iratok évek, azon belül az illetékes osztály szerint vannak csoportosítva.
b. Beosztott tábornok 1925-1939
A beosztott tábornok - 1929-től hadseregfőparancsnok helyettes - mentesítette a főparancsnokot az irodai adminisztratív teendők alól. Hatáskörébe tartozott a csapaton kívüli tiszti kiképzés /iskolák 1929-ig/, továbbképzés, a hadsereg fegyelmi helyzetének figyelemmel kísérése.
Az okmányok legnagyobb része kiképzéssel, neveléssel, fegyvergyakorlatok szervezésével, valamint szervezési kérdésekkel foglalkozik.
Az iratok nyilvántartása 1928-ig év és szám szerinti, 1928-1931 között két sorozatra - "piros" és "kék" - oszlik, 1932-1933-ban Eln. "piros" és Eln. "kék", 1936-ban Hfp.h. "piros" és "kék", 1937-től Hfp.h. sorozatban történt.
c. Gyalogsági felügyelő, ill. szemlélő 1920-1938
A gyalogsági felügyelői beosztást 1919 decemberében létesítették. 1921 februárjától megnevezése: szemlélő. Feladata fegyverneme kiképzésének vezetése és ellenőrzése volt.
d. Lovassági felügyelő 1922-1923
Története megegyezik a gyalogsági szemlélőével. Feladata a honvéd lovasság kiképzésének vezetése volt.
e. Tüzérségi felügyelő 1919-1921, 1944
A Magyar Tüzérségi Felügyelő az első világháború után jogfolytonosan, személyi változás nélkül működött a polgári demokrácia és a tanácskormány alatt, majd a Fővezérség idején is. Hivataltörténete 1919 decemberétől ugyanaz, mint a többi csapatfelügyelőé. 1944-ben ismét találkozunk a funkcióval: Tábori tüzérségi felügyelő megnevezéssel.
Anyaga tartalmilag igen gazdag. Az átmeneti időszakról teljes képet ad. Iktatási rendje: évszámos, kt. és tüf. sorozat.
f. Tisztképző és nevelésügyi szemlélő 1930-1938
A beosztást 1929 végén szervezték, működését 193O-ban kezdte meg. Feladata a tisztképzés szervezése és irányítása, a nevelőintézetek működésének ellenőrzése, a honvédelmi előnevelés irányítása volt.
Az iratokat 1932-ig eln. "piros" és "kék" sorozatban, 1937-től sorozat jelölés nélkül, csak sorszámozott iktatásban találjuk.
g. M.kir. honvédség főparancsnokának ügyésze 1935-19370,03ifm
A katonai ügyész a bűnügyeken kívül egyéb jogi kérdésekben mint a HFP igazságügyi előadója végezte munkáját és ebben a minőségben a főparancsnok segítője.


D
A M. KIR. HONVÉD VEZÉRKAR FŐNÖKE LEVÉLTÁRA

Hivataltörténeti bevezető

Még a Tanácsköztársaság idején a szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminiszterének 1919. június 6-án kelt szervezési rendeletével létrehozott "magyar nemzeti hadsereg" élére 1919. augusztus 9-én felállították a "Fővezérség"-et /Fővezérletet/, amely a HM kötelékéből kiválva mint önálló parancsnokság kezdte meg működését. Feladatkörét, jogi helyzetét az 1919. november 30-án kiadott ideiglenes szervi határozvány szabályozta, amelyben azt is rögzítették, hogy "a fővezérnek első tanácsadója, valamint helyettese a magyar nemzeti hadsereg vezérkari főnöke." Jelentős változás következett be Horthy kormányzóvá választása után: 1920. április 1-ével a magyar haderő központi vezetésének szabályozásával alakult ki a m.kir. honvédségre az 1920 és 1940 között jellemző hármas vezetés.

A Fővezérség jogutódaként felállított m.kir. Honvédség Vezérkarának Főnöke feladata lett a hadsereg, valamint a hadsereg mellett az egyéb fegyveres alakulatok háborús igénybevételre való előkészítése személyi, anyagi és szervezeti vonatkozásban és az ehhez szükséges anyagi eszközöknek a HM-tól való igénylése. A Vezérkar Főnökét illette a mozgósított csapatok feletti parancsnoklási jog. A VKF irányítása alatt álló osztályok dolgozták ki a hadműveleti terveket, a honvédség hadialkalmazásához szükséges irányelveket, a haditechnikára vonatkozó iránykövetelményeket - ennek alapján állást foglaltak minden alapvető vagy elvi jelentőségű honvédelmi kérdésben. Ezek az osztályok tartották nyilván az ellenséges és a baráti államok katonai és politikai viszonyait, valamint Magyarország belső helyzetét, a honvédség háborús alkalmazásához szükséges hadianyag mennyiségét és minőségét, gondoskodtak a mozgósított csapatok szállításáról, hírösszeköttetéséről és az ország védelmét szolgáló erődítési munkálatokról.

A trianoni békeszerződés értelmében Magyarország csak a belső rend fenntartására szolgáló korlátozott létszámú haderőt tarthatott fenn. A békefeltételek értelmében a honvédségnek nem volt és nem lehetett szüksége olyan központi szervre, amelynek feladata a magyar haderő háborúra való felkészítése. Ezért 1921 júniusában a békeszerződés életbelépésekor a Szövetségközi Ellenőrző Bizottság megtévesztésére a Honvédség Vezérkara Főnökének hivatali állását megszüntették és helyette - ugyanolyan feladatkörrel - létrehozták a Honvédelmi Minisztériumon belül a VI. csoportfőnökséget, amely 1922 decemberétől a HM Katonai Főcsoportfőnöksége néven működött. Az antant-ellenőrzés lazulásával 1938-től ismét nyíltan létrehozták a m kir. Honvéd Vezérkar Főnöke állását. /1938.október 1-én a "Huba" hadrendben szerepelt először e néven./ 1940-ben jelentős változások történtek a katonai központi vezetésben. A honvédség főparancsnoka mint külön szolgálati állás megszűnt és annak teljes jog- és hatáskörét - a békealakulatok feletti parancsnoklási jogot, kiképzésének és fegyelmezésének irányítását - a VKF vette át. A kiképzési ügyek irányítására újabb osztály alakult a vezérkaron belül. Ezzel a vezérkar főnöke a honvédség legmagasabb parancsnokává, a vezérkar pedig katonai szempontból legfontosabb szervévé vált, amelynek feladata békében a honvédség kiképzésének irányítása, a háborúra való előkészítése és megszervezése, a háborúban pedig a hadműveletek vezetése volt.

A vezérkar osztályai már 1920-tól külön számcsoportokban iktattak. 1923-tól az egyes osztályok a náluk keletkezett, illetve hozzájuk beérkezett ügydarabokat azok fontossága szerint sorozatokba osztották be, amelyeket az osztálynak kiadott számtartományon belül külön-külön számcsoportokban iktattak. A kevésbé jelentős, mindennapi ügyek az "általános", a jelentősebb, elvi iratok a "bizalmas", végül a hadseregfejlesztésre vonatkozó és a Szövetségközi Ellenőrző Bizottság elől elrejtendő ügydarabok pedig a "titkos" sorozatba kerültek. 1929 júliusától a "bizalmas" iktatást folyamatos számozással "elnöki" sorozatként folytatták, míg a "titkos" sorozatból százezres /100 000/ számokkal jelölt u.n. "magas elnöki" sorozat lett. 1937-től a VKF nyílttá válásával az "általános" és az "elnöki" sorozat lett az alapsorozat. Ugyanakkor megjelentek az újabb sorozatok. Ilyenek a "Hr" /hadrendi/ sorozat, amely főleg a honvédség fejlesztésével kapcsolatos vezetőségi értekezletek jegyzőkönyveit tartalmazza; az "M" /mozgósítási/, a "hdm" /hadműveleti/ jelű sorozatok. Sajnos, csak a 1./vkf/ osztály és a 2./vkf/ osztály általános és elnöki iratai maradtak meg nagyobb számban az 1919 - 1943, illetve az 1919 - 1936 közti időkből. A többi osztály, valamint eme osztályoknak a fentjelzett időkörökön és sorozatokon kívüli iratanyaga a háború folyamán elveszett. Ugyancsak elveszett a "főv." /fővezéri/ jelöléssel ellátott igen fontos iratok csaknem teljes egésze. E jelölést valószínűleg akkor használta a vezérkar főnöke, amikor az államfő mint Legfelsőbb Hadúr nevében adott ki utasítást. /A Legfelsőbb Hadúr rendszerint nem gyakorolta a fővezéri teendőket, hanem átruházta azt a honvéd vezérkar főnökére./

1944.december 2-ával Szálasi egyesítette a Honvédelmi Minisztériumot és a Vezérkari Főnökséget, így a katonai ügyek vezetése egyedül a Honvédelmi Minisztériumra tartozott.

A honvéd vezérkar főnökének iratai éves bontásban osztályonként, azon belül sorozatonként vannak rendezve. Ez nagyobb témakörök szerinti felosztást jelent. Az iratanyag csomójegyzék alapján kutatható, amely megmutatja, hogy melyik osztály anyaga melyik dobozban található. Segítséget nyújthatnak a kutatásban az 1./vkf/ osztály 1919-1943 közötti iktatókönyvei. Folyamatban van egy iratszintű segédlet elkészítése, az 1925-1945 közötti iratanyag tárgymutató cédulái már elkészültek.

A fondjegyzék szerkesztésénél az egyes mesterségesen kialakított tematikus csoportok az állagok: a., b. stb. jelöléssel, amelyek címénél az aláhúzás az állag mesterséges voltára utal. Az állagoknál megadott iratfolyóméter az adott témára vonatkozóan átnézendő iratanyag mennyiségét jelenti, és ezek összessége nem azonos a fond iratmennyiségével. A hivatal teljes szervezeti felépítése szerinti osztályokat felsoroltuk, amelyeknek nincs őrizetünkben anyaga, ott hiányoznak a mennyiségre utaló adatok.

89. M.kir. honvéd vezérkar főnöke 1919-194540,00ifm
/1919-1920: Magyar nemzeti hadsereg fővezérsége
1921-1938: HM VI.csoportfőnöksége, illetve
HM katonai főcsoportfőnöksége/
a. A Honvédség háborús felkészítése, hadműveleti ügyek 25,00ifm
Főv.I.csoport 1919-1920
VKF 1.osztály 1920-1921
HM VI-1.osztály 1922-1938
VKF 1.osztály 1939-1945
A Honvédség fejlesztésének, ütőképességének biztosításával, háborúra való előkészítésével, hadműveleti és karhatalmi alkalmazásával kapcsolatos elvi ügyek. Hozzászólás a Honvédség költségvetéséhez és a rendkívüli hitelkeret felhasználásához. A béke- és hadi-hadrenddel, a mozgósítással és az országmozgósítással kapcsolatos elvi kérdések. A Honvédség fegyverzetét, felszerelését érintő hadiipari és hadianyag-gazdálkodási ügyek elvi irányítása. A Honvédség hadműveleti alkalmazásának alapját jelentő csapat- és haderőn kívüli kiképzés irányelveinek kiadása. A Honvédséghez bevezetendő új felszerelési cikkekre, fegyverekre vonatkozó iránykövetelmények kidolgozása. Közreműködés a VKF hatáskörébe tartozó minden elvi ügyben. A hadműveleti tervek kidolgozása. Hadműveleti ügyek. A saját és az ellenséges helyzet nyilvántartása, helyzetjelentések készítése és az alárendeltek tájékoztatása. Haditapasztalatok gyűjtése és kiértékelése.
b. Hírszerzés, elhárítás, a külfölddel kapcsolatos ügyek 11,30ifm
Főv.II.csoport 1919-1920
VKF 2.osztály 1920-1921
HM VI-2.osztály 1922-1938
VKF 2.osztály 1939-1945
A kül-és belpolitika figyelemmel kísérése magasabb katonai szempontok szerint. A hírszerző tevékenység irányítása. A külföldi államok katonai felkészültségének nyilvántartása, ezekből jelentések, tájékoztatók összeállítása. A katonai attachék kijelölése és szolgálatának szabályozása. Kémelhárító szolgálat vezetése és a Honvédség nemzetvédelmi szerveinek irányítása. A feltehetően külföldi irányítás alatt álló mozgalmak nemzeti szempontból való megfigyelése és az ezek elleni védekezés a közbiztonsági szervekkel egyetértésben. A fenti feladatok elvégzésére kiutalt összeg kezelése.
c. Propaganda ügyek és a Honvédség tekintélyének védelme 1,40ifm
Főv.VI.csoport 1919-1920
VKF 2.osztály 1920-1921
HM VI-2.osztály 1922-1931
HM VI-5.osztály 1931-1939
VKF 2.osztály 1939-1942
VKF 6.osztály 1942-1945
A bel- és külföldi honvédségi propaganda vezetése és irányítása. /1939-ig az utódállamok elleni diverziós csapatok felállítása és kiképzésük irányítása./ A propaganda eszközeinek /sajtó, rádió, film, irodalom, művészetek/ katonai szempontból való ellenőrzése és irányítása. A lelki kapcsolat fenntartása a harcoló hadsereg és a hátország közt. A nemzetvédelmi szolgálat irányítása a hadseregen belül és az ország közvéleményében. Nyomozás vezetése a honvédség erkölcsi értékét veszélyeztető visszaélések és közönséges bűncselekmények ügyében. A haditudósító századok szervezése, irányítása, a tőlük beérkezett anyag kiértékelése, feldolgozása és nyilvánosságra hozása. A cenzúraszolgálat irányítása honvédelmi szempontból. Az érintett osztályok katonai ügyekben a VKF-nek, polgári ügyekben a HM-nek voltak alárendelve.
d. Anyagi szolgálat 2,60ifm
Főv.V.csoport 1919-1920
VKF 3.osztály 1920-1921
HM VI-3.osztály 1922-1938
VKF 1.osztály 1939-1942
VKF 3.osztály 1942-1945
A Honvédség béke- és hadi-hadrendjének anyagi megalapozásával kapcsolatos elvi ügyek: a felszerelési követelmények megadása, az anyagi beszerzések elvi irányítása. A Honvédség béke- és háborús ellátó szolgálatának, ellátási rendszerének megállapítása. A hadműveleti anyagi és műszaki szolgálat szervezése, a mozgósítás anyagi vonatkozásaival kapcsolatban irányelvek összeállítása. Az anyagi szolgálat körébe tartozó szolgálati ágak megszervezése. A seregvonatok hadrendjének és szervezetének meghatározása. A hadműveleti tervek anyagi megalapozásának előkészítése és a hadműveleti anyagi szolgálat. Az állomáshelyeiken kívül levő és mozgósított csapatok anyagi ellátásának irányítása. A vezérkar tevékenységével kapcsolatos anyagi ügyek. A megszállt területek közigazgatási ügyei.
e. Kiképzési és fegyelmi ügyek 0,03ifm
HM 22.osztály 1920-1921
HM 1.osztály 1921
HM VI-5.osztály 1921-1931
HM, ill.HFP kik.osztály 1931-1938
VKF 5.osztály 1939-1945
A Honvédség földi erőihöz tartozó alakulatok ki- és továbbképzésének, valamint a honvédek katonás szellemben való nevelésének elvi irányítása. Az alapvető kiképzési utasítások szerkesztése, nagyobb csapatgyakorlatok előkészítése. A szárazföldi és légi erők együttműködését biztosító gyakorlatok szervezése. A csapatok felszerelését képező mindennemű hadianyag csapatkipróbálására vonatkozó rendelet kiadása. A gyakorlóterek, központi és hadtest kiképző táborok, lőterek elvi kérdései, fegyvernemi kiképzőiskolák kiképzési és felszerelési ügyei. A csapattisztek továbbképzési ügyei - ezredesig bezárólag. A honvéd zenekarok kiképzési és anyagi ügyei, katonai ünnepségek szervezése. A haderőn kívüli kiképzés lényeges ügyeiben véleménynyilvánítás. A katonai sajtó és irodalom irányításának elvi ügyei. A Honvédség sportügyei. A versenyistállókkal és kopófalkákkal kapcsolatos ügyek.
Az osztály kettős - HM és VKF - alárendeltségű volt. A HM alárendeltségében végezte az ügykörével kapcsolatos anyagi és közigazgatási ügyeket.
f. A vezérkari tisztek személyes és kiképzési ügyei; hadtudományi ügyek 0,80ifm
Főv.I.csoport 1919-1920
VKF 4.osztály 1920-1921
HM VI-4.osztály 1922-1938
VKF 4.osztály 1939-1945
A magasabbparancsnokok és vezérkari tisztek szolgálati és személyi ügyei. /Ezt az ügykört 1942-től átvette a VKF 8.osztály, amely kettős - HM és VKF - alárendeltségben működött./
Magasabbparancsnokok és vezérkari tisztek ki-, ill. továbbképzése. Tábornoki utazások, vezérkari hadijátékok szervezése és levezetése. A külföldi katonai szakirodalom figyelemmel kísérése és a hazai vezérkari képzésben való alkalmazása. A Hadiakadémia elvi ügyei és az ottani oktatás irányítása. A vezérkari tisztképzés követelményeinek meghatározása és a jelentkezők nyilvántartása. A katonai vonatkozású tudományos tevékenység ösztönzése és támogatása.
g. Szabályzatszerkesztés 0,50ifm
HM 20.osztály 1920-1921
HM 1.osztály 1921
HM VI-6.osztály 1922-1938
VKF 4.osztály 1939-1943
VKF 5.osztály 1944-1945
A bel- és külföldi katonai szakirodalom, továbbá a külföldi hadseregek szabályzatainak és utasításainak figyelemmel kísérése. A fegyvernemek gyakorlati szabályzatainak és a különböző szolgálati ágak harctéri vonatkozású utasításainak szerkesztése.
h. Közlekedési ügyek 0,05ifm
Főv.V. és VII.csoport 1919-1920
VKF 7.osztály 1920-1921
HM VI-7.k.osztály 1922-1938
VKF 7.k.osztály 1939-1945
A honvédelmi jelentőségű vasút- és útfejlesztési munkáknál a honvédségi befolyás érvényesítése. Az ország vasúti és vízi szállítási eszközeinek, magán gépjármű parkjának fejlesztésénél a honvédelmi érdekek érvényre juttatása. Az összes vasúti és hajózási igazgatósággal az összeköttetés fenntartása, rendeleteik tanulmányozása és kiértékelése a Honvédség részére. Magyarország és a szomszédos államok vasúti és közúti helyzetének felderítése és nyilvántartása. Egy esetleges mozgósítás esetére a Honvédség vasúti, közúti és vízi felvonulásának, valamint az utánpótlás szállításának megtervezése és megszervezése a VKF 1. osztállyal együttműködve.
i. Összekötő és távíró ügyek 0,04ifm
Főv.V. és VIII.csoport 1919-1920
VKF 7.osztály 1920-1921
HM VI-7.ö.osztály 1922-1938
VKF 7.ö.osztály 1939-1945
A haderő háborús híradásának előkészítése és békehíradásának megszervezése, valamint a különböző hírrendszerek összhangba hozatala. A híradócsapat béke- és hadiszervezésének megállapítása, illetve az ezzel kapcsolatos javaslattétel. A híradócsapatok kiképzésének irányítása. A híradócsapatok felszerelésével kapcsolatos elvi kérdések és az erre vonatkozó VKF követelmények megállapítása. Az összes honvédelmi vonatkozású ügy intézése a Postával, a Honvédség érdekeinek érvényesítése az országos híradó közvetítési rendszer fejlesztésénél. A rádiófelderítő alakulatok alkalmazásával kapcsolatos ügyek, a VKF 2.osztállyal egyetértésben. A fegyveres erők rejtjelszolgálatának irányítása. A tábori posta ügyei. A híradótisztek továbbképzésének irányítása, tanfolyamok szervezése. Az összes híradó vonatkozású nyilvántartás vezetése.
j. Műszaki ügyek 0,02ifm
HM VI-7.m.osztály 1936-1938
VKF 7.m.osztály 1939-1945
A határmenti öv műszaki megerősítésének és berendezésének ügyei. A műtárgyak nyilvántartása. Esetleges ellenséges támadás esetére rombolások és megszakítások tervezése, egyéb katonai vonatkozású robbantások előkészítése és végrehajtása. A műszaki karhatalom megszervezése, közreműködés az árvízvédelmi munkálatok előkészítésében és irányításában. A műszaki fejlődés figyelemmel kísérése, ennek alapján javaslattétel a műszaki alakulatok harcképességének emelésére. A műszaki felszerelés szabványosításával és rendszeresítésével kapcsolatos ügyek. Közreműködés a műszaki szabályzatok szerkesztésében.
k. Hadtörténelem 0,001ifm
Főv.X.csoport 1919-1920
Az első világháborús, valamint régebbi hadműveleti és egyéb katonai jellegű iratoknak, illetve emléktárgyaknak az összegyűjtése. Az összegyűjtött hadtörténelmi iratok és muzeális anyagok rendezése és szakszerű nyilvántartása. A már meglévő tudományos és hadtörténeti könyvtár kezelése és fejlesztése. A tiszti és legénységi könyvtárak, kulturális egyesületek ügyei.
Az ügykört 1920-tól átvette a Hadtörténelmi Levéltár, illetve a Hadtörténeti Múzeum.
- Térképészeti csoport -
Főv.Térképészeti csoport 1919-1920
Térképek beszerzése és sokszorosítása, térképrevizíó végrehajtása Magyarország területén, közreműködés az ország új felmérésénél.
Ügykörét 1920-tól a Térképészeti Intézet és a HM Elnökség vette át.
- A légierő háborús felkészítése és hadműveleti ügyei -
VKF 7.rep.osztály 1943-1945
A légierő fejlesztésével, ütőképességének biztosításával, a háborúra való előkészítésével, hadműveleti és karhatalmi alkalmazásával kapcsolatos elvi ügyek. A légierő béke- és hadi-hadrendjének, mozgósításának elvi ügyei. A légierőt érintő fegyverzeti, felszerelési, hadiipari és hadianyag-gazdálkodási követelmények megadása. A légierő hadműveleti alkalmazásának alapját képező csapatkiképzés és a haderőn kívüli repülő kiképzés általános alapelveinek kidolgozása. A hadműveleti tervekkel, valamint a hadműveletekkel kapcsolatos összes repülő vonatkozású ügy intézése. A légierő béke- és hadi-hadrendje anyagi megalapozásának irányítása: a típusok kiválasztása, az alakulatok kellálladékának összeállításához irányelvek megadása, a felszerelési követelmények megállapítása és a légierő ellátószolgálatának szervezése. Az idegen államok légiereje hadrendjének, felszereltségének, teljesítőképességének figyelemmel kísérése, a gyűjtött anyag kiértékelése. A repülőfelderítő szolgálat irányítása.
VKF 5.rep.osztály 1943-1945
Intézi a légierő összes kiképzési elvi ügyét. Meghatározza a kiképzés rendszerét, az általános kiképzési terveket. Megteremti a kiképzés előfeltételeit. Irányítja és szabályozza a légierő sportügyeit. Megállapítja a repülőterek és repülőalakulatok sportfelszerelési szükségleteit és a szükséges anyagokat és költségvetést rendelkezésükre bocsátja. Irányítja a légierő összes szabályzata és utasítása szerkesztésével kapcsolatos munkákat. Véleményezi a légierő számára készült oktató- és propagandafilmeket. Összeállítja a légierő évi kiképzési költségvetését. Irányítja a légierő kiképzésének minden szakágazatában rendszeresített iskolák működését. Új anyag rendszeresítése esetén intézkedik a személyzet átképzéséről. Irányítja a repülőtiszti- és altisztikar ki-, ill. továbbképzését. Szervezi a légierő hadgyakorlatait, törzstiszti hadijátékait. Irányítja és ellenőrzi a nem tényleges repülőtisztek kiképzési ügyeit, valamint a haderőn kívüli repülőképzést.
A Horthy Miklós Repülőalap és a Magyar Aero Szövetség elvi ügyeit intézi.
l. A hadműveleti csoportba tartozó osztályok munkájának koordinálása 0,80ifm
VKF hdm.csoportfőnökség 1940-1945
A csoportba tartozó osztályok munkájának irányítása, koordinálása. E szakosztályok ügykörén kívül eső ügyek intézése. Közreműködés a szakosztályoknak kiutalt elvi ügyekben.
m. Az ország élelmiszerkészleteinek nyilvántartása 0,50ifm
A Fővezérség meghatalmazott tábornoka
a Közélelmezési Minisztériumban 1919-1920
Az ország élelmiszerkészleteinek nyilvántartása a hadsereg szempontjából. A katonaság ellátásához szükséges élelmiszerek begyűjtésének és szétosztásának irányítása. Az élelmiszer rekvirálásához katonai alakulatok kirendelése. A rekvirálásokkor felmerült panaszok kivizsgálása. 1920-ban a Fővezérség megszüntetésével a meghatalmazott tábornok a HM alárendeltségébe került.
n. A Vezérkar Főnökének ügyésze 0,02ifm
1919 őszétől a Fővezérség IV. csoportjaként, 1920-tól önállóan működött. A Vezérkar Főnökének mint illetékes parancsnoknak alárendelt és hozzáutalt, valamint a kormányzói főhadsegédnek alárendelt egyének bűnügyeiben az ügyészi teendők ellátása volt a feladata, és egyéb jogi kérdésekben az említett parancsnokok jogügyi előadójaként szerepelt.
93. M.kir. katonai attaché, Berlin 1943-19451,08ifm
Elsősorban katonai műszaki, technikai felszereléssel, fegyverzettel kapcsolatos iratok találhatók az anyagban. /Említést érdemelnek a Szálasi - hadseregre vonatkozó iratok./
90. M.kir. katonai attaché, Bern 1921-19310,12ifm
Főleg a hadianyaggyártással kapcsolatos levelezés /közvetítés a svájci és a magyar cégek között/ iratai találhatók a fondtöredékben.
92. M.kir. katonai attaché, London 1931-19410,36ifm
A brit hadseregre vonatkozó adatok mellett a katonai attachék /Béldy Alajos, Stomm Marcell, Álgya-Pap Zoltán/ hivatalos és magánlevelezése található a gyűjteményben.
91. M.kir. katonai és légügyi attaché, Róma 1932-19463,48ifm
A repülőgép -, ill. a hadianyaggyártásra vonatkozó olasz - magyar együttműködéssel kapcsolatosak az iratok.
94. Központi Szállításvezetőség 1938-19450,48ifm
Az iratanyagban a katonai jellegű vasúti, vízi szállítmányok mozgásáról szóló napi jelentések találhatók. A hadinapló emellett 1944-től a pályaudvarok, vasúti pályatestek ellen intézett bombatámadások okozta károkról szóló jelentéseket is tartalmaz.
95. Olasz-német tiszti bizottság magyar összekötő tiszt, Kolozsvár 1941-19440,50ifm
A Magyarország és Románia közötti határvitákat rendezni szándékozó olasz - német döntőbírói határozatot /un. második bécsi döntés: 1940. aug. 30./ követően hozták létre az együttes német - olasz tiszti bizottságot, amely - Kolozsvár és Brassó székhellyel - a tengelyhatalmak katonai képviselőjeként a határozat mindkét fél részéről történő betartását volt hivatva felügyelni. A magyar összekötő tiszt feladata a bizottság munkájának segítése volt.


E
EGYÉB ORSZÁGOS HATÁSKÖRŰ SZERVEK

- Magyarország Kormányzójának Katonai Irodája -
Magyarország kormányzója az 1920.évi I.tc. értelmében a magyar hadsereg legfelsőbb vezetője, hadura volt, így közvetlen beleszólása volt a honvédség irányításába. Legfelsőbb hadúri jogait az államfő a kormányzóságon működő Katonai Irodán keresztül érvényesítette. A Katonai Iroda dolgozta fel és továbbította a kormányzó elé kerülő katonai tárgyú jelentéseket, javaslatokat, kérelmeket, és itt készültek a hadseregre vonatkozó kormányzói utasítások. A Katonai Iroda tehát összekötő szerv volt a kormányzó /Legfelsőbb Hadúr/ és a honvédség központi szervei között. A Katonai Iroda főnöke - egy magas rangú tábornok - a kormányzónak mindig nagy befolyással bíró bizalmasa volt. A honvédelmi kérdések fokozott előtérbe kerülésével 1939-ben a Katonai Iroda főnöke mint az államfő katonai tanácsadója megkapta a főhadsegédi címet. A főhadsegéd és a Katonai Iroda a háború folyamán hatalmas befolyást gyakorolt a kormányzói döntésekre.
A Katonai Iroda irattára nem maradt fenn. A Hadtörténelmi Levéltárban a Personalia elnevezésű gyűjteményben VII. 186. fondszám alatt találhatók Horthy Miklós személyére és kormányzói működésére vonatkozó iratok. /Ez a doboznyi iratanyag korábban I. 104. fondszám alatt mint Magyarország kormányzójának katonai irodája mesterséges fondja szerepelt./
105. Legfelsőbb Honvédelmi Tanács Vezértitkársága 1939-19420,005ifm
Az L.H.T. a kormány és a honvédség egyes tagjaiból alakított legfelsőbb országvédelmi szerv, amelynek hivatása az országvédelem szempontjából fontos katonai, bel- és külpolitikai, valamint gazdaságpolitikai vonatkozású kérdések megtárgyalása és eldöntése. A Vezértitkárság a Tanács munkáját előkészítő szerv volt.
106. Karhatalmi Főparancsnokság 1919-19200,02ifm
A hadügyminiszter rendeletére az ország belrendjének biztosítására tiszti és altiszti karhatalmi zászlóaljakat, századokat állítottak fel. A főparancsnokság a Ludovika Akadémián nyert elhelyezést.
107. M.kir. Légügyi Hivatal 1930-19340,01ifm
1924-ben alakult meg a Közlekedési Minisztériumon belül. 1938-ban került át a Honvédelmi Minisztérium fennhatósága alá és ezután indult meg a m.kir. légierő fejlesztése.
A fondtöredék a székesfehérvár-sóstói hangár építkezésével kapcsolatos.
Korábban II. 1562. fondszámon szerepelt.
108. M.kir. honvéd Légierők Parancsnoka 1939-19450,08ifm
A m.kir. légierő fegyvernemi önállóságát 1939. január 1-től kapta meg. Hármas alárendeltségű volt:
a m.kir. vezérkar főnökének általános hadműveleti, elvi, szervezési, kiképzési, fegyverzeti, felszerelési ügyekben;
a Honvéd Főparancsnokságnak fegyelmi és becsületügyekben volt alárendelve;
minden egyéb szolgálati ügy vonatkozásában a Honvédelmi Minisztériumnak.
Korábban részben a II. 1563. fondszámon szerepelt.
109. Országos Légvédelmi Parancsnokság 19370,003ifm
A légvédelem fokozódó kiépítése kapcsán szükségessé vált egy olyan szerv létesítése, amely egyesíti a vezetési és fejlesztési kérdéseket. E célból alakult meg 1932-ben az OLP, amely az egész légvédelmi tüzérség feletti magasabb parancsnoki jogokat gyakorolta. A parancsnokság feladata a honi légvédelem megszervezése és kiépítése lett, az ország teljes katonai és polgári légvédelme alárendeltségébe tartozott. Első teendője a légvédelmi törvény kidolgozása volt.
110. A m. kir. csendőrség felügyelője 1921-19420,09ifm
A csendőrség legfőbb katonai parancsnoka. Közvetlenül a honvédelmi miniszternek volt alárendelve, a Belügyminisztériumnak pedig tájékoztatást adott országos jellegű tevékenységéről. A felügyelő irányította és vezette a csendőrség kiképzését, ellenőrizte a csendőrség biztonsági szolgálatát és gazdászatvezetését. Fegyelmi jogköre kiterjedt minden csendőrre, becsületügyi vonatkozásban viszont a VKF-hez tartozott. A csendőrség minden tevékenységéről tájékoztatta a HM-t. 1945. január 1-től közvetlen előljárója a M. kir. csendőrség és rendőrség főfelügyelője.
a. A felügyelő iratai
b. A felügyelő ügyésze 1935-1937
c. Visszatérítési kimutatás a csendőrség által a HM tárca terhére teljesített karhatalmi költségekről 1927-19420,48ifm
/Korábban II. 1445., ill. 1616. fondszámon szerepeltek./
111. A m. kir. rendőrség országos felügyelője 19450,08ifm
A Belügyminisztérium alárendeltségébe tartozva irányította a rendőri szervek munkáját. 1945. január 1-től közös alárendeltségbe került a csendőrséggel és közvetlen előljárója a M. kir. csendőrség és rendőrség főfelügyelője lett.
112. A m.kir. vámőrség főfelügyelője 19290,02ifm
A honvédelmi és a pénzügyi tárca között 1923-ban létrejött megállapodás alapján 1930-ig a határrendészeti szerv vezetője a HM közvetlen alárendeltségébe tartozott. 1930 után mint vámőrségi szemlélő a HFP alárendeltségébe került. Hatásköre és jogköre 1930-ig megegyezett az országos felügyelőkével azzal a kiegészítéssel, hogy vámügyekben közvetlenül a PM-hez tartozott. 1930 után honvédségi vonalon korlátozódott jogköre.
113. M.kir.rokkantügyi országos főfelügyelő 1922-19240,02ifm
Az 1921-ben megalakult Országos Hadirokkant Szövetség katonai tagozatának felügyeletével volt megbízva. Hatáskörébe tartozott a katona-rokkantak segélyezésének, illetve nyugdíjjogosultsága megállapításának felügyelete, a megyei szervezetek munkamenetének ellenőrzése, valamint a menházak, intézetek ellenőrzése. Feladatkörét a HM 22. osztály, majd 1944-ben a Belügyminisztérium vette át.
114. Hadianyaggyártás Országos Felügyelője 1942-19440,03ifm
Hivatalán keresztül ellenőrizte az egész ország hadianyaggyártását egészében és részleteiben. Figyelemmel kísérte - szakközegei útján - a gyártás minden fázisát, hogy akadályok esetén beavatkozhasson. 1944-től feladata volt még a gyárak kitelepítésében, széttelepítésében és a bombakárok helyreállításában való részvétel.
115. M.állami lótenyészetek katonai felügyelősége 19200,001ifm
A szervezet feladata volt a hadsereg lópótlásának biztosítása. Ennek érdekében tevőlegesen vett részt az országos lótenyésztés irányelveinek és követelményeinek megszabásában. A hadseregen belül felügyelte: a lóvásárló bizottság működését, a csikótelepek tenyésztési, nevelési és lókiképzési munkáját, a honvédség ló- és pótlóanyagának fejlődését, a lovak vállalkozói bérbeadását, az állatorvosok és patkolómesterek továbbképzését. Szemlejoga volt az állami és magánménesek felett. A szervezet vezetője a Lópótlás Felügyelője címet viselő tábornok vagy ezredes volt.