Középiskolai tanárok, egyetemi oktatók egyaránt tapasztalhatták, hogy Balassi Bálint egyes szavait, kifejezéseit ma már nemcsak a középiskolás tanulók, hanem a magyar szakos egyetemi hallgatók sem értik. Ezért egyre több magyarázatot találunk a költő verseinek kiadásaiban, mert amint A. Molnár Ferenc írja az olvasók "egyre inkább rászorulnak a magyarázatokra" (MNy. 76: 116). Ugyanitt közöl szótörténeti jegyzeteket is a költő műveiből, és több helyen magyarázza egyes kifejezéseit, szólásait. A költő a XVI. századi irodalmunk legnagyobb alakja, és nyelve nemzeti nyelvünk fejlődésének fontos láncszeme. Érthető tehát, hogy már korábban is felvetődött egy Balassi-szótár készítésének a gondolata. Papp Ferenc például még debreceni professzorsága idején készített a költő verseinek szókincséből konkordanciát (vö. Nyr. 99: 35).

Mi úgy láttuk, hogy Balassi verseinek és Szép magyar komédiájának a szókincsét kell szótárszerűen feldolgozni, mert egyes költeményeit tanulják a középiskolában, és a versekkel és a Komédiával foglalkoznak tüzetesebben a főiskolákon és az egyetemeken. És természetesen a régi magyar irodalom iránt érdeklődő olvasók is ezeket olvassák leginkább.

El kellett döntenünk azt is, hogy milyen szövegkiadás alapján dolgozzunk. Ez nem volt könnyű kérdés. Az lett volna a legtermészetesebb, ha Eckhardt Sándor kritikai kiadását használjuk (Balassi Bálint összes művei I-II. Budapest, 1951, 1955). De egyrészt ez a kiadás közel egy fél évszázada jelent meg, és azóta sokat fejlődött a Balassi-kutatás, másrészt általában nem ezt a kiadást használják az oktatásban, és az olvasók sem ezt olvassák. Mindenképpen olyat kellett keresnünk, amely frissebb és modern helyesírással közli a szöveget. Minthogy a versek és a Komédia nem a költő kézírásában maradtak fenn, így könnyebben dönthettünk az átírt változat mellett.

Megvizsgáltuk a szóba jöhető kiadásokat, és megállapítottuk, hogy Kőszeghy Péter és Szabó Géza kiadványai a legalkalmasabbak erre a célra. Ők jelentették meg a Szépirodalmi Kiadónál 1986-ban Gyarmati Balassi Bálint Énekeit, és 1990-ben a költő Szép magyar komédiáját. Nemcsak azért döntöttünk így, mert ezek Balassi műveinek legfrissebb kiadásai, hanem azért is, mert ezek gondos, megbízható és következetes átírásban készültek el. A közzétevők mikrofilológiai munkájának eredményeképpen a rekonstruált szöveg megközelíti a költő műveinek eredeti hangalakját, és Balassitól idegen változatok nemigen maradtak benne. A két kötetben olyan bőséges jegyzetanyag van, amely vetekszik a kritikai kiadással, és megtaláljuk bennük a Balassi-kutatás legújabb eredményeit. Kétségkívül ezek a költő műveinek legjobb, leghasználhatóbb modern kiadásai.

A Szép magyar komédia először 1590-ben jelent meg nyomtatásban. Ebből csak néhány lap maradt fent. Kőszeghyék ezt is közlik kiadványukban. Ennek a szókincsét is felvettük a szótárba, mert nem egyezik szóról szóra a kéziratban fentmaradt szöveggel. Természetesen jeleztük, hogy melyik adat származik a nyomtatott töredékből.

E két kiadványban található szöveg szavainak szótárát tartalmazza kötetünk első része. Függelékként készítettünk ebből az anyagból egy gyakorisági szótárt. Ez alkalmas arra, hogy a szókincs egyes rétegeinek alakulását, fejlődését egybevethessük a korábbi és későbbi korokból származó szövegekből készült hasonló összeállításokkal.

Balassi Bálint nyelvével, szókincsével különféle adatgyűjtések alapján már nagyon sok nyelvész, irodalomtörténész foglalkozott, de csak a teljes anyag ismeretében kaphatunk világos képet a költő nyelvi gazdagságáról vagy csupán egyetlen általa használt szó jelentésárnyalatairól. Hogy a kutatóknak a teljes Balassi szókincs rendelkezésre álljon még két függeléket csatoltunk a szótárhoz. Az egyikben a költő leveleinek, a másikban két prózai fordításának, a Füves kertecskének és a Tíz okoknak a szóalakmutatóját adjuk közre. A kettőt egybe lehetett volna ötvözni, de a két szókincs annyira eltér egymástól, hogy a kutatók munkájának megkönnyítése végett célszerűnek tartottuk őket szétválasztani.

Sajnos, Kőszeghyék nem adták ki a költő két fordítását és leveleit, így más forrást kellett keresnünk. A levelek átírt változatát Stoll Béla közli Balassi Bálint Összes versei, Szép magyar komédiája és levelezése című kötetében (Magyar Helikon, 1974). Ezt vettük alapul a levelek szóalakmutatójának elkészítésekor. A költő két fordításából nincs átírt változat, így ezeket Eckhardt Sándor fentebb említett kiadása alapján dolgoztuk fel. A szóalakmutatók eltérnek attól, amelyet a XVI. századi orvosi könyv anyagából készítettünk (Debrecen, 1988). Ebben a kiadványban ezeket is címszavasítottuk, tehát az egyes szavakhoz tartozó adatok egy szócikkben találhatók. Ezzel is a kutatók munkáját kívántuk megkönnyíteni.

A munkálatokat 1995-ben kezdtük el az OTKA támogatásával. Először konkordanciát készítettünk a szövegekből, és ezek alapján szerkesztettük meg a szócikkeket mind a szótári részben, mind a szóalakmutatókban. A konkordanciák megtalálhatók a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének könyvtárában. Megemlítjük, hogy a teljes anyagot megőriztük számítógépen. Így később is különböző feldolgozásokat lehet belőle készíteni. Például szét lehet választani a versek és a Komédia szavait, kiíratható egy-egy szófajra vagy akár egy végződésre vonatkozó összes adat stb.

A szótári rész egyes szócikkeinek előszerkesztésében részt vett kisebb-nagyobb mértékben Dobi Edit, Domonkosi Ágnes, Hlavacska Edit, Porkoláb Judit, Szikszainé Nagy Irma és Vörös Éva. Köszönet segítségükért! Köszönet illeti Kis Tamást is a kötet technikai szerkesztéséért.

A kötet anyaga megtalálható az Interneten a http://mnytud.arts.klte.hu/sorozat/balassi címen.