Utószó

Az első magyar képeskönyv Kalazanci Szent József életéről

Stefano Terzoli (1681-1754) firenzei piarista 1747-ben kis könyvecskét adott ki, amelyben tíz történetet írt le Kalazanci Szent József életéből, aki akkor még boldoggá avatása előtt állt. A könyvecskét a piarista iskolákban tanuló ifjúság okulására szánta, tehát minden történethez rövid erkölcsi oktatást is fűzött, továbbá képeket is mellékelt. Gondolt arra is, hogy a könyvecske a diákokat ne csak lelkileg építse, hanem a tudományok terén is fejlessze, ezért a történetek az olasz mellett latin nyelven is olvashatók voltak.

A könyvecske hamarosan Magyarországra is eljutott és a magyar piaristáknak is megtetszett. Így született meg tíz évvel később magyar és német fordítása. Ezeket 1758-ban Eitzenberger Ferenc Antal pesti nyomdájában nyomtatták ki a latin nyelvű szöveggel egyszerre, ám három külön kötetecskében. Sajnos a magyar és német fordítók személyéről a nyomtatványok semmit nem árulnak el, de azért biztosak lehetünk benne, hogy magyarországi piaristák lehettek. Lehet, hogy maga Cörver János tartományfőnök volt az átültetések készítője, ő ugyanis mindkét nyelvet beszélte és olaszul is tudott. Cörver 1757-től vezette a magyar piarista rendtartományt és számos újító elképzelése volt. Ő tette például a rendtartomány központjává a pesti rendházat, amelynek átépítésére nagyszabású tervet készíttetett és ahol rendi tanárképzőt és könyvtárat szándékozott létrehozni. A szerteágazó tervek közé tartozott az is, hogy a rendalapító Kalazanci Szent József életét a magyarországi piarista diákok is képes könyvecskéből ismerhessék meg. Magyar nyelven ráadásul a Buzgó ahitatosság előtt nem is jelent meg Kalazanciusról életrajz. Emiatt Cörver a felnőtt magyar olvasókra is gondolhatott, mert ugyanekkor, 1758-ban Vincenzio Talenti olasz nyelvű Kalazancius-életrajzából is készült egy névtelen magyar fordítás (talán Demka Sándor munkája). Ennek kinyomtatására azonban nem került sor.

A képeskönyvhöz 11 darab rézmetszetű kép készült. Ezeket külön lapokra nyomták és a számozott oldalak közé kötötték. Nem minden példányba kerültek azonban képek. Az Országos Széchényi Könyvtár és a budapesti Piarista Központi Könyvtár általam átnézett különféle nyelvű példányai közül csupán az utóbbi gyűjtemény egyetlen latin nyelvű füzetecskéje tartalmazza a képeket is. (Ezek reprodukciói láthatók kiadványukban.) A metszetek készítője Johann Jakob Lidl (1696-1771) bécsi mester volt, aki tartós kapcsolatban lehetett a piaristákkal, hiszen ezen könyvecskén kívül még legalább négy Kalazancius-portrémetszet ismert tőle (egy közülük Felix Ivo Leicher egyik festménye alapján). Érdekes, hogy amikor 1852-ben, Firenzében a könyvecskét latin-olasz kétnyelvű kiadásban újból kinyomtatták, akkor ismét a pesti kiadásokhoz készült Lidl-metszeteket használták.

Ebben a kiadványban tehát a Buzgó ahitatosság 1758-ban Pesten kinyomtatott szövege olvasható betűhív átírásban. A betűhűségtől csupán a hosszú "s" betűk és a kis "e"-vel jelzett ékezetek esetében tértünk el, valamint javítottuk a nyilvánvaló sajtóhibákat is. Ehhez mellékeltük a budapesti Piarista Központi Könyvtár latin példányának képeit.

Koltai András