CÍMLAP
|
TARTALOM, TÁJÉKOZTATÓ |
Tartalom
Tájékoztató
Bevezetés
1. Szépprózánk a kódexirodalom korában
Jókai-kódex
A miatyánk legrégibb magyar szövege
A Döbrentei kódex: bibliafordítása
Halál himnusza
Az együgyű fráter
Szent Bárlám élete
Érdy kódex
2. A világi tárgyú széppróza jelentkezése; a Visoli biblia nyelve
Pesti Gábor: Aesopusi meséi 1536
Heltai Gáspár: Száz fabula
Poncianus historiája
Salamon királynak az Dávid király fiának Markalffal való tréfabeszédeknek könyve
Károli Gáspár: Szent Biblia
3. A barokk stílus
Pázmány Péter: Prédikációk
Rimay János
Gróf Zrínyi Miklós: Török áfium ellen való orvosság
Rosnyai Dávid: Horologium turcicum
Rosnyai Dávid
Gróf Haller János: Hármas istória
Mikes Kelemen Törökországi levelek
Mikes Kelemen: Mulatságos napok
Faludi Ferenc: Téli éjtszakák
4. A regény műfajának meghonosodása
Gróf Haller László: Telemakus
Mészáros Ignác: Kártigám
Báróczi Sándor: Erkölcsi mesék
Bessenyei György: Tariménes utazása
Dugonics András: Etelka
Szekér Joachim: Magyar Robinson
Kármán József: Fanni hagyományai
Kazinczy Ferenc: Bácsmegyeinek összeszedett levelei
Kazinczy Ferenc: Pályám emlékezete
Kazinczy Ferenc: Pannonhalmi útja
5. A romantikus novella és regény
Kisfaludy Károly: Tollagi Jónás viszontagságai
Kisfaludy Károly: Tihamér
Fáy András: Különös testamentom
Fáy András: A Bélteky ház
Vörösmarty Mihály: Szél úrfi
Gaal József: Alföldi képek és kalandok
Gaal József: Éji lovasok
Gaal József: Szirmay Ilona
Báró Jósika Miklós: Abafi
Vajda Péter: a nap szakaszai
Kölcsey Ferenc: A vadászlak
Báró Eötvös József: A Karthausi
Nagy Ignác: A kalandvadász
Jókai Mór: A Nepean sziget
Kuthy Lajos: Hazai rejtelmek
Petőfi Sándor: A fakó leány és a pej legény
6. Kiábrándult romantika: Egyéni stílus
7. Költészet és valóság magyar egysége; a magyar humor művészete
8. A lélektani realizmus; franciás irány; újromanticizmus
9. Az impresszionizmus
10. Az expresszionizmus
A regény szervezete
Leírás
Kármán József: Fanni hagyományai
Bessenyei György: Tariménes utazása
Fáy András: A Bélteky ház
Jósika Miklós: Abafi
Báró Eötvös József: Magyarország 1514-ben
Báró Eötvös József: Karthausi
Báró Kemény Zsigmond: Zord idő
Jókai Mór: Az arany ember
Mikszáth Kálmán: Lapaj, a híres dudás
Herczeg Ferenc: Pogányok
Gárdonyi Géza: Láthatatlan ember
Bársony István: Egy óra odakint
Tormay Cecile: Régi ház
Krúdy Gyula: A hídon
Móricz Zsigmond: Kerek ferkó
Benedek Elek: Édes anyaföldem
Tamási Áron: Szűzmáriás királyfi
Párbeszéd
Dugonics András: Etelka
Kármán József: Fanni hagyományai
Fáy András: A Bélteky ház
Báró Jósika Miklós: Abafi
Báró Eötvös József: Magyarország 1514-ben
Báró Kemény Zsigmond: Zord idő
Jókai Mór: Az arany ember
Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője
Herczeg Ferenc: Pogányok
Gárdonyi Géza: Isten rabjai
Ambrus Zoltán: Midas király
Harsányi Zsolt: Madách
Móricz Zsigmond: Erdély
Jellemzés
Mészáros Ignác: Kártigám
Dugonics András: Etelka
Kármán József: Fanni hagyományai
Fáy András: A Bélteky ház
Báró Jósika Miklós: Abafi
Báró Eötvös József: Magyarország 1514-ben
Kuthy Lajos: Hazai rejtelmek
Báró Kemény Zsigmond: Zord idő
Jókai Mór: Szeretve mind a vérpadig
Mikszáth Kálmán: Lapaj, a híres dudás
Ambrus Zoltán: Midás király
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja
Gárdonyi Géza: Ki-ki a párjával
Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
Korrajz, alapeszme, szerkezet
Mészáros Ignác: Kártigám
Dugonics András: Etelka
Báró Jósika Miklós: Abafi
Báró Eötvös József: Magyarország 1514-ben
Báró Kemény Zsigmond: Zord idő
Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony
Mikszáth Kálmán: Új Zrinyiász
Herczeg Ferenc: Az élet kapuja
Gárdonyi Géza: Láthatatlan ember
Tormay Cecile: Régi ház
Móricz Zsigmond: Erdély
Magyarázó szótár
Tudományos irodalom
Tájékoztató
A magyar széppróza története szemelvényekben úttörő munka. Külföldön sincsen még ilyen rendszerű prózai gyűjtemény. Ha valamely antológia, ez méltán igényelheti, hogy elsősorban a benne levő anyagot vegyük figyelembe s ne a kimaradt nevek miatt szálljunk perbe. Baránszky-Jób László szempontjai nem engedhették, hogy minden valamirevaló író szerepeljen; más, mint fejlődéstörténeti, stílus tekintetében fontos rész nem kerülhetett bele az így is nagyon kiszélesedett keretekbe. Sokszor azonos vagy rokon stílussajátságok közt is válogatni kellett. A terjedelem nem mindig az érték fokát jelenti; vannak írók, akiket néhány sor már egész mivoltukban megmutat; némelyek, nem egyszer éppen a másodsorban állók, több helyet kívántak, egyéniségük, írásmódjuk természete szerint. Hogy milyen nehéz félezeregynéhány lapon összefoglalni egy műfajt, melyben egyetlen író munkássága is átlag ötven kötetnyi: szükségtelen bővebben fejtegetnünk. A legfőbb útvonalak mégis megtalálhatók. Ami magát az áthidalás, magyarázat szerény formájába öltözött tanulmányt illeti, mindenütt a szemléltetés szelleméhez igazodott. S ha az elmélet nem szólhat is egyszerre mindenkihez, az idézetek fejlődéstörténeti jelentőségűek.
Ha kiadványaink életrevalók, újabb meg újabb kötetekben próbáljuk felmérni a magyar regény, novella, tudományos próza stb. kincsesbányáját, s akkor, évek multán, valóban a leggazdagabb olvasókönyvnek, A magyar irodalom olvasókönyvének nevezhetjük sorozatunkat. Akkor majd megvalósul egy szép álmunk is: A világirodalom olvasókönyve.
Budapest, 1937. május havában.
A Tanítás Problémái szerkesztője