CÍMLAP
| 2003 TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Előszó
- Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete (Lannert Judit - Schmidt
Andrea)
- A közoktatás nemzetközi környezete
- A hazai környezet változásai
- Demográfiai folyamatok
- A népesség számának alakulása Magyarországon a kilencvenes években
- A népesség iskolázottsága
- A népesség számának alakulása Magyarországon a kilencvenes években
- A gazdasági növekedés, a humán és a társadalmi tőke kapcsolata
- A magyar gazdaságban 1998 és 2002 között lezajlott változások
- A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
- Az államháztartás helyzete
- A bruttó hazai termék (GDP) alakulása
- Munkaerő-piaci folyamatok
- A foglalkoztatás szerkezetében bekövetkezett változások
- A gazdasági aktivitás alakulása
- Iskolázottság, jövedelem, az oktatás megtérülése
- Keresetek a költségvetési és a versenyszférában
- A foglalkoztatás szerkezetében bekövetkezett változások
- A tudás alapú gazdaság kihívása az oktatás felé
- A magyar gazdaságban 1998 és 2002 között lezajlott változások
- Társadalmi mutatók és folyamatok
- A gyermekek és fiatalok életminőségét befolyásoló tényezők
- A családok struktúrájának változása
- A gyermekes háztartások jövedelmi helyzete
- A devianciák elterjedtsége és tendenciái a fiatalok körében
- A társadalmi kohézióra kedvezően ható néhány tényező
- A baráti kapcsolatok intenzitása
- A digitális írástudás
- A baráti kapcsolatok intenzitása
- Az oktatás a sajtó és a közvélemény tükrében
- A közoktatás nemzetközi környezete
- A közoktatás irányítása (Halász Gábor - Palotás Zoltán)
- Az irányítási rendszer általános jellemzői
- Az alapvető jellemzők alakulása
- Közigazgatás és közoktatás-irányítás
- Irányítási szintek, funkciók és szereplők
- Az alapvető jellemzők alakulása
- Az egyes irányítási szintek
- Országos szint
- A központi ágazati irányítás
- Ágazatközi együttműködés
- A közoktatás statisztikai és információs rendszere
- A központi ágazati irányítás
- Területi szint
- Területi közoktatás-irányítási feladatok
- A területi tervezés
- Területi közoktatás-irányítási feladatok
- Helyi szint
- A helyi irányítás szerepe és a jelentősebb kihívások
- A helyi irányítás szervezeti és személyi viszonyai
- A helyi tervezés
- A fenntartók és az intézmények közötti kapcsolatok: értékelés
és ellenőrzés
- Településközi együttműködés, társulások
- A helyi irányítás szerepe és a jelentősebb kihívások
- Intézményi szint
- Az intézményi szintű irányítást érő kihívások
- Az intézményi szintű tervezés kapcsolata a helyi tervezéssel
- Vezetési, szervezeti viszonyok az iskolákban
- Az intézményi szintű irányítást érő kihívások
- Országos szint
- Szolgáltató és támogató intézményrendszer
- Helyi-területi pedagógiai szakmai szolgáltatások
- A pedagógiai szolgáltatásokat érő kihívások
- Szaktanácsadás
- Továbbképzési és információs szolgáltatások
- Pedagógiai értékelés
- Egyéb szolgáltatások
- A pedagógiai szolgáltatásokat érő kihívások
- Országos kutató, fejlesztő és szolgáltató intézmények
- Nem állami szolgáltatók és tanácsadó vállalkozások
- Helyi-területi pedagógiai szakmai szolgáltatások
- Civil társadalom, partnerség, konzultáció
- Az irányítási rendszer általános jellemzői
- A közoktatás finanszírozása (Balogh Miklós - Halász Gábor)
- A közoktatási kiadások alakulása
- A közoktatás GDP-ből való részesedése
- A költségvetés közoktatási kiadásainak alakulása
- Az egy tanulóra jutó kiadások
- A kiadások szerkezete
- A kiadások alakulása nemzetközi összehasonlításban
- A közoktatás GDP-ből való részesedése
- A finanszírozás rendszere
- A rendszer alapvető jellemzői
- A finanszírozási rendszer működése az ezredfordulón
- A rendszer alapvető jellemzői
- A finanszírozás és a közoktatás helyi folyamatai
- A finanszírozást meghatározó helyi folyamatok
- Helyi finanszírozási stratégiák
- A 2002. évi közalkalmazotti béremelés hatása
- A finanszírozás költséghatékonysága
- Költséghatékonysági problémák a magyar közoktatásban
- A finanszírozás hatékonyságának területi mutatói
- Költséghatékonysági problémák a magyar közoktatásban
- A közoktatási kiadások alakulása
- Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás (Lannert Judit - Mártonfi
György)
- Általános összefüggések
- Képzési szint, intézmény, program
- Az ISCED rendszer
- Képzési szint, intézmény, program
- A tanulói továbbhaladás és az oktatási rendszerek nemzetközi összehasonlításban
- A középfokú oktatás nemzetközi összehasonlításban
- Oktatáspolitikai törekvések a felső középfokú oktatásban
- A középfokú oktatás nemzetközi összehasonlításban
- A hazai iskolaszerkezet alakulása
- Az iskolaszerkezetet befolyásoló demográfiai és szabályozási változások
és azok várható hatása
- A demográfiai változások várható hatása
- A szabályozás hatása
- A demográfiai változások várható hatása
- Az oktatási rendszer vertikális változásai
- Szerkezetváltó gimnáziumok
- Vertikális változások a szakképzésben
- Szerkezetváltó gimnáziumok
- Az oktatási rendszer horizontális változásai
- A szakképzés szerkezetének átalakulása
- Országos képzési jegyzék
- Felsőfokú szakképzés
- Tartalmi korszerűsítés
- Országos képzési jegyzék
- Átjárhatóság és korrekciós utak
- Közoktatás és élethosszig tartó tanulás
- Az iskolaszerkezetet befolyásoló demográfiai és szabályozási változások
és azok várható hatása
- A közoktatás egyes szintjei
- Az iskola előtti nevelés
- Alapfokú oktatás
- Intézményi jellemzők
- A beiskolázás és a továbbhaladás jellemzői
- Az általános iskola utáni továbbtanulás
- A közvélemény a középfokon való továbbtanulásról
- Intézményi jellemzők
- A középfokú oktatás
- Intézményi jellemzők
- A beiskolázási és továbbhaladási jellemzők
- Intézményi jellemzők
- A középfokú oktatásból kilépőket fogadó rendszerek
- Középiskola utáni szakképzés
- Továbbtanulás felsőfokon
- Továbbtanulási stratégiák, aspirációk
- Középiskola utáni szakképzés
- Az iskola előtti nevelés
- Átmenet az oktatásból a munka világába
- Az oktatás és a munka közötti átmenet értelmezése
- Az oktatás és a munka közötti átmenet mutatói, mérése, tendenciái
- Az oktatás és a munka közötti átmenet típusai
- Pályaválasztás és életpálya-tanácsadás
- Oktatás és gazdaság
- A két rendszer közötti közvetítő mechanizmusok
- A gazdaság szerepvállalása a szakképzésben
- A két rendszer közötti közvetítő mechanizmusok
- Az oktatás és a munka közötti átmenet értelmezése
- A felnőttek tanulása
- A közoktatás egyéb alrendszerei
- A speciális oktatás
- A kisebbségi oktatás
- Kollégiumok
- A kollégiumok helyzetének alakulása az elmúlt években
- A kollégiumi intézményrendszert segítő és gátló tényezők
- A kollégiumok helyzetének alakulása az elmúlt években
- A nem állami/önkormányzati oktatás
- A speciális oktatás
- Általános összefüggések
- Az oktatás tartalma (Vágó Irén)
- A közoktatás tartalmi szabályozása
- Nemzetközi tendenciák
- A magyarországi tartalmi szabályozás átalakulása
- A központi tantervi dokumentumok
- A helyi tantervek
- A központi tantervi dokumentumok
- Nemzetközi tendenciák
- Tartalmi változások a közoktatás egyes területein
- Az iskoláskor előtti nevelés
- Általános és középiskolai oktatás
- Szakmai képzés
- Az alapfokú művészetoktatás
- A sajátos nevelési igényű gyerekek oktatása
- Nemzetiségi oktatás
- Az iskoláskor előtti nevelés
- A kiemelt területek fejlődése
- Idegennyelv-oktatás
- Az idegennyelv-tudás és -tanulás Magyarországon
- Nyelvtanulók, tanult nyelvek
- Az idegen nyelvek tanulásának feltételei
- A nyelvtudás mérése és elismerése
- Az idegennyelv-tudás és -tanulás Magyarországon
- Az informatika a közoktatásban
- Az eszközellátottság jellemzői
- Az IKT alkalmazása az oktatásban
- Az eszközellátottság jellemzői
- Idegennyelv-oktatás
- A tanulás infrastruktúrája
- Az oktatás fizikai környezete
- A tankönyvek
- A tankönyvpiac
- Tankönyvek állami jóváhagyása és támogatása
- Tankönyvválasztás az iskolákban
- A tankönyvpiac
- Szakmai fejlesztési programok és alapok
- Megyei közoktatás-fejlesztési közalapítványok
- Közoktatási Modernizációs Közalapítvány
- Soros Alapítvány
- Az Európai Unió programjai
- Megyei közoktatás-fejlesztési közalapítványok
- A közoktatás tartalmi szabályozása
- Az iskolák belső világa (Golnhofer Erzsébet - Szekszárdi Júlia)
- Az iskolákon belüli viszonyok
- Iskolák, tanárok, tanulók
- A diákok és a pedagógusok
- Az iskolai osztály
- Diákjogok és konfliktusok az iskolában
- Az iskolai mentálhigiéné
- Gyermek- és ifjúságvédelem
- A diákok és a pedagógusok
- Az intézményi struktúrák és működésük
- Az iskola belső szervezetének szabályozása
- Szervezetfejlesztés, szervezeti tanulás
- Értékelés, minőség, intézményfejlesztés
- Az iskola belső szervezetének szabályozása
- Az iskolavezetés
- Az iskolavezetés változásai
- Felkészülés a vezetésre
- Az iskolavezetés változásai
- Iskolák, tanárok, tanulók
- Szocializáció, tanítás és tanulás
- A tanulók kötött és kötetlen tevékenységei
- A tanulók iskolai és iskolán kívüli kötött tevékenységei
- A szabadidő eltöltése
- A tanulók iskolai és iskolán kívüli kötött tevékenységei
- Tanítás és tanulás
- A tanulás és a tanítás szervezése
- A pedagógiai kultúra megújítása
- A tanulás és a tanítás szervezése
- A tanulók kötött és kötetlen tevékenységei
- Az iskolák és környezetük
- Az iskolák és társadalmi környezetük
- Iskolák és szülők
- Iskolák és egyéb partnerek
- Iskolák és szülők
- Az iskolák közötti kapcsolatok: verseny és együttműködés
- Az iskolák és társadalmi környezetük
- Az iskolákon belüli viszonyok
- Pedagógusok (Imre Nóra - Nagy Mária)
- A pedagógusszakma változásai
- Nemzetközi kihívások
- Hazai kihívások
- Nemzetközi kihívások
- Létszám és összetétel
- A pedagóguslétszámok alakulása
- A szakma összetétele és rétegződése
- A nem pedagógus iskolai dolgozók
- A pedagóguslétszámok alakulása
- Foglalkoztatás és bérezés
- A foglalkoztatási viszonyok változásai
- A jövedelmi viszonyok alakulása
- A közoktatásban foglalkoztatottak keresete
- A közoktatásban dolgozó pedagógusok jövedelmi helyzete
- A közoktatásban foglalkoztatottak keresete
- A foglalkoztatási viszonyok változásai
- A tanári szakma fontossága a közvéleményben
- Pedagógusképzés, a pedagógusszakma folyamatos fejlesztése
- Az alapképzés változásai
- A pedagógushallgatók számának alakulása
- Az intézményi változások
- Tartalmi változások
- A pedagógushallgatók számának alakulása
- Pályára lépés, beilleszkedés az iskolai munkába
- A pedagógusok továbbképzése
- Jogszabályi változások
- A kereslet és kínálat alakulása
- Jogszabályi változások
- Az alapképzés változásai
- A pedagógusszakma változásai
- A közoktatás minősége és eredményessége (Horváth Zsuzsanna - Környei
László)
- A minőség és az eredményesség értelmezése
- Tanulmányi eredményesség a magyar közoktatásban
- Olvasás-szövegértés, anyanyelvi kompetenciák
- Matematikai műveltség
- Természettudományos műveltség
- Állampolgári ismeretek és attitűdök
- Informatika
- Idegen nyelv
- Olvasás-szövegértés, anyanyelvi kompetenciák
- A tanulás eredményességét meghatározó tényezők
- Az eredményesség egyéb mutatói és értékelésének egyéb formái
- A felsőfokú továbbtanulás mutatói
- Vizsgák
- Az érettségi vizsgadolgozatok országos szintű értékelése
- Az érettségi vizsga továbbfejlesztése
- A középiskolai felvételi vizsga
- Az érettségi vizsgadolgozatok országos szintű értékelése
- Tanulmányi versenyek
- Intézményi és fenntartói értékelés
- A felsőfokú továbbtanulás mutatói
- A minőség és eredményesség fejlesztésének új szereplői és eszközei
- Intézményi szintű minőségfejlesztés és minőségbiztosítás
- Országos diagnosztikus mérési rendszer
- Intézményi szintű minőségfejlesztés és minőségbiztosítás
- A minőség és az eredményesség értelmezése
- Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények (Cs. Czachesz Erzsébet
- Radó Péter)
- Az egyenlőtlenségek keletkezése, természete és dimenziói
- Az oktatási egyenlőtlenségek típusai és a speciális igények
- A tanulói teljesítményekben kimutatható egyenlőtlenségek
- A családi háttér és az iskolák eltérő tanulói összetételének
hatása a teljesítményekre
- Területi és települési különbségek
- A nemek közötti különbségek
- A családi háttér és az iskolák eltérő tanulói összetételének
hatása a teljesítményekre
- Nyelvi és kulturális különbségek
- A nemzetiségi oktatás formái
- Bevándorlók
- A cigány tanulók oktatása
- A nemzetiségi oktatás formái
- Egyéni különbségek
- A speciális oktatás
- A tehetségekről való gondoskodás
- A speciális oktatás
- A tanulói teljesítményekben kimutatható egyenlőtlenségek
- Az egyenlőtlenségek mérséklése és az oktatáspolitika mozgástere
- Differenciálás és szelekció a közvélemény tükrében
- Programok és működő hazai példák
- Az oktatáspolitika mozgástere
- Differenciálás és szelekció a közvélemény tükrében
- Az egyenlőtlenségek keletkezése, természete és dimenziói
-
Megjegyzések a Függelék adatainak értelmezéséhez
- Az oktatás társadalmi és gazdasági környezete
- A közoktatás irányítása
- A közoktatás finanszírozása
- Az oktatási rendszer és a tanulói továbbhaladás
- Az oktatás tartalma
- Az iskolák belső világa
- Pedagógusok
- A közoktatás minősége és eredményessége
- Oktatási egyenlőtlenségek és speciális igények
Felhasznált irodalom
Adatbázisok
Ábrák és táblázatok jegyzéke
Rövidítések jegyzéke
Ismertető
Az olvasó negyedik alkalommal veheti kezébe a Jelentés a magyar közoktatásról című könyvet. A Jelentés az Oktatási Minisztérium támogatásával készül az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében. Célja az, hogy átfogó képet adjon a magyar közoktatási rendszerben zajló folyamatokról, a rendszert érő kihívásokról és a kormányzati politika ezekre adott válaszairól. A könyv címzettjei pedig mindazok, akik akár állampolgárként, akár a közoktatásban érintett döntéshozóként vagy azok előkészítőjeként, illetve egyszerűen ezek befolyásolására törekedve érdeklődnek a közoktatás ügye iránt. A könyv kilenc fejezetet tartalmaz, amelyek a közoktatás általunk legfontosabbnak tartott területeit fedik le. Az első fejezet azokat a közoktatás társadalmi és gazdasági környezetében bekövetkezett nemzetközi és hazai változásokat mutatja be, amelyek jelentősebb hatást gyakoroltak ennek az ágazatnak a fejlődésére. A társadalmi és gazdasági környezet változásaiból fakadó kihívások között kiemelt figyelmet kap az Európai Unióhoz való csatlakozás és ennek várható hatásai. A második fejezet a közoktatás irányítási viszonyait elemzi. A korábbi évekhez hasonlóan az irányításról szóló fejezetet most is a finanszírozásról szóló követi. Az olvasó itt szerezhet információt az olyan makroszintű jellemzőkről, mint a közoktatási kiadások nagyságának, reálértékének és összetételének, továbbá a nemzeti jövedelemből e területre fordított források nagyságának az alakulása. A negyedik fejezet, a közoktatási rendszer szerkezeti és intézményi jellemzőiről, valamint a tanulók rendszeren belüli továbbhaladásáról szól. Az előző kiadáshoz hasonlóan az ötödik fejezet most is mélyrehatóan foglalkozik a közoktatás tartalmi kérdéseivel. Önálló fejezet foglalkozik az iskolák belső világával. amely elemzi az iskolákon belüli viszonyok változásait, különös tekintettel a diákok és pedagógusok közötti, valamint a pedagógusok egymás közötti kapcsolataira. A hetedik fejezet a pedagógusokról szól, s foglalkozik a pedagógusszakmát érő hazai és nemzetközi kihívásokkal, a létszám és összetétel kérdéseivel, a foglalkoztatás és bérezés problémáival, valamint a pedagógusok felkészülésének és szakmai fejlesztésének témájával. A Jelentés korábbi kiadásaihoz hasonlóan most is önálló fejezet foglalkozik a közoktatás minőségének és eredményességének a kérdéseivel. A kötet kilencedik, záró fejezete pedig a közoktatásban megfigyelhető egyenlőtlenségekről és a speciális igényű tanulók oktatásáról szól. Ez a rész különösen részletesen foglalkozik a tanulmányi teljesítményekben megjelenő egyenlőtlenségekkel, és - elsősorban a PISA-vizsgálat adatait felhasználva - elemzi ezek nagyságát és megjelenési formáit, vizsgálja ezek okait.