CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Első rész - Alkotmány- és államjogi megalapozás -
- Bevezetés
- Jog és globalizáció
- A jog fogalmáról
- Az alkotmány és az alkotmányosság eszméje.
- További segédfogalmak
Második rész - Eljárásjogi alapismeretek -
- Eljárásjogi alapismeretek, egy eljárási kódex felépítése
- Az államigazgatási eljárás.
- A statikus rész további fogalmai:
- Az alapeljárás vázlatos áttekintése
- Határozatok
- A jogorvoslati rendszerek
- A határozatok végrehajtása
- Gondolatok az eljárási jog jövőjéről
Harmadik rész - Büntetőjog (Bűn és bűnhődés.) -
- A büntetőjog fogalma, felosztása, a modern büntetőjog alapelvei.
- A bűncselekmény fogalma, az általános törvényi tényállás.
- A szándékosság és a gondatlanság.
- A bűncselekmény elkövetési stádiumai - az előkészület és a kísérlet
- A bűncselekmény elkövetői (tettesek, részesek)
- A büntetések
- Az intézkedések
- Halmazati büntetés, összbüntetés
- Ami kimaradt
Bevezetés
(a szerző előszava)
1993. óta oktatom főiskolán a "Jog" c. tárgyat, 16-24 órában, így sok-sok évfolyam több száz hallgatójának vizsgáztatása alapján tapasztalom, hogy a különféle jogi jegyzetekből a felkészülés nehézkes, sok fejfájást okoz. Az alapprobléma a tételes jogi szabályozás gyors változása, ami a legjobban megírt jegyzeteket is pár hónap alatt jórészt "amortizálja", de gondot okoz a jogi szakmai zsargon elsajátítása is. Ugyanakkor az előadások anyagából a tényleg odafigyelő és jól jegyzetelő hallgatók általában sikeresen felkészültek, s igen eredményesen vizsgáztak is. Többen érdeklődnek, hogy sokszorosítanám-e a jegyzeteimet, melyből az előadásokat tartom?
Tulajdonképpen ezen érdeklődés győzött meg arról, hogy munkámnak értelme lesz, s az előadásokon alkalmazott módszert átmentem ide is.
A módszerem lényege, hogy - a szűk időkapacitás ellenére is - a jog különböző területeiről a legfontosabb fogalmakat próbálom megértetni, s mert egy ilyen fogalomkészlet a jogban a konstans elemet jelenti, maradandó értéket sajátíthat el a hallgató. A mindenkori tételes jogból pedig ezek illusztrálására példákat veszünk. Tehát az előadás nem a tételes jog magyarázatát jelenti, nem is egyetemi (tudományos) jellegű, de mindenképpen elméleti igényű.
A fogalmak megértéséhez egyéb példákat, analógiákat is használok, még a számítástechnika világából is, hisz felhasználói ismeretekkel szinte mindenki rendelkezik már. Végezetül a fogalmak jó része EU-konform, így az alapismeretek birtokában a hallgató majdnem önállóan tanulmányozhat uniós irányelveket, rendeleteket is.
A munka első része a megalapozó államjogi, eljárásjogi és büntetőjogi ismeretekkel foglalkozik, a tervezett második "füzet" pedig elsősorban a civilisztikával, s a gazdálkodásra vonatkozó legfontosabb szabályokkal, ide értve a versenyjogot és a fogyasztóvédelmet is.
A módszerre és a stílura egy referenciahivatkozás a "Procedure Juris" c. hosszabb dolgozatom, ami a Magyar Elektronikus Könyvtárban a Társadalomtudományok/Jog menüpont alatt tekinthető meg az Interneten (http://www.mek.iif.hu). E munkámban jogászok számítástechnikai képzésével foglalkozom, így ez tényleg csak a módszerre példa.
Ez a kis mű természetesen nem pótolhatja az egy-egy konkrét oktatási intézményben előírt jegyzetet, de minden képzésben felhasználható, illetve a jog világa iránt bármi okból érdeklődőknek hasznos olvasmány lehet. A jog valamiféleképpen mégiscsak a "szükséges rossz"-at képviseli, így mindenképpen érdemes foglalkozni vele.