CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
Bevezetés
- A közgazdaságtan válságának áttekintése
- A 20. századi fejlődés elágazásai
- Túlnépesedés a lemaradó társadalmakban
- Az emberiség négyötödének vészes lemaradása
- A közgazdasági válság kialakulása és okai
- A közgazdaságtani válság példái
- A 20. századi fejlődés elágazásai
- A klasszikus kapitalizmus mai szemmel
- A klasszikus kapitalizmus kialakulása
- A klasszikus kapitalizmus jellemzői
- A külföld, mint a munkaerőfelesleg és az áruk felvevője
- A klasszikus kapitalizmus egyszerű modellje
- Az etikai és vallásos nézőpont jellemzői és hibái
- A klasszikus kapitalizmus kialakulása
- A fogyasztói társadalom kibontakozása
- A klasszikus kapitalizmus érési folyamata
- A tőke átalakulási folyamata
- A munkaerő szerepének változása
- A fogyasztói társadalom kifejlődésének spontaneitása
- A fogyasztói társadalom népi jellege
- A klasszikus kapitalizmus érési folyamata
- A fogyasztói társadalom világgazdasága
- A jelenkori világgazdaság főbb jellemzői
- A világgazdasági munkamegosztás sajátosságai
- A civilizációs karakter jelentősége
- A kultúra dezintegráló szerepe
- A világfolyamatok prognosztizálhatósága
- A nyersanyagok csökkenő jelentősége
- A 20. századi felzárkózási és lemaradási utak
- A megszállások és a katonai kiadások szerepe
- Gazdasági növekedés és népszaporulat
- A gyarmattartás hátránnyá válik
- A nyugat-európai szocialista eszmék és mozgalmak
- A szocialista országokat sújtó hátrányok
- Az eddig sikeres három civilizációs típus
- A fogyasztói társadalmak délre terjednek
- A távol-keleti puritán civilizáció fejlődése
- Európa keleti felének fel-, majd leértékelődése
- A vallási és a szocialista messianizmus ismérvei
- A karizmatikus vezetés kockázatai
- A túlszaporodó többség elnyomorodása
- A jelenkori világgazdaság főbb jellemzői
- A fogyasztói gazdaság alapkérdései
- A lakosság megtakarítási hajlandósága
- A fogyasztói társadalom tulajdonosi szerkezete
- Az állam szerepe a fogyasztói társadalomban
- A számvitel és mérés
- A fogyasztói társadalom vállalata
- A piaci realizálás megelőzi a termelést
- A fogyasztói társadalom nem piaci szektora
- A lakosság megtakarítási hajlandósága
Utószó
Ismertető
Mivel a kapitalizmusból a fogyasztói társadalomba való átmenet látványos forradalmak nélkül ment végbe, a kor közvéleménye, de még a társadalomtudományok is alig vették tudomásul, hogy e század az emberiség legnagyobb forradalmának volt a tanúja. E század az emberiség egésze számára nagyobb és gyorsabb változásokat hozott, mint ez elmúlt évezredek együttesen. E változás a világ fejlett ötöde számára egyértelműen pozitív volt, a négyötödnek viszont a pozitívumok mellett válságokat és megoldhatatlan problémákat hozott.
Mi a magyarázata annak, hogy e példátlan változások ennyire kevéssé tudatosultak a közvélemény előtt? A világ közvéleményének alakításában a fejlett társadalmak váltak meghatározóvá, tehát azok, akiknél a példátlan sikerek a jellemzőek. Az pedig emberi tulajdonság, hogy az érintettek a jót soha nem tekintik minőségi változásnak. A viszonyok romlását a ténylegesnél nagyobbnak, a javulását pedig kisebbnek élik át.
Mi a magyarázata annak, hogy a társadalomtudományok számára sem tudatosult a kor változásainak mérete, jelentősége? A társadalomtudósokra is az jellemző, hogy a véres áldozatokkal kivívott változásokat túlértékelik, a békéseket pedig nem méltatják jelentőségüknek megfelelő figyelemmel. Gondoljunk arra, hogy a történelemtudomány a véres forradalmakat, a háborúkat mindig nagyobb hangsúllyal kezelte, mint az ezeknél lényegesen nagyobb hatású békés átalakulásokat. Ezen túlmenően a közgazdaságtudományra az is jellemző, hogy elveiket és felépítésüket tekintve ma is olyanok, amilyenné a klasszikus kapitalizmus viszonyai között alakultak. Ennek aztán az a következménye, hogy egyre nő a szakadék a társadalmi-gazdasági tények és azok tudományos magyarázata között.
Az elmélet lemaradását az okozta, hogy a társadalmi fejlődés tempójával nem tudott lépést tartani. Amíg a fogyasztói társadalom minden tekintetben jobban különbözik a kapitalizmustól, mint a kapitalizmus a megelőző társadalmak bármelyikétől, a társadalomtudománya továbbra is lényegében változatlan elvekre épül. A korábbiakhoz képest elképzelhetetlen ütemű és minőségű változások közepette a társadalomtudományok csipkerózsika-álmukat alusszák.