Bevezetés

Az elmúlt 10-15 évben egyre több figyelem irányult a rejtett gazdaságra mind a fejlett piac-gazdaságokban mind pedig a szocialista és poszt-szocialista gazdaságokban.

A piacgazdaságokban a növekvő költségvetési deficit s az abból fakadó nehézségek irányították a politikusok és kutatók érdeklődését a gazdaságoknak erre a nem könnyen megfigyelhető részére. A szocialista gazdaságokban a rejtett gazdaság (vagy ahogy azt ezekben a gazdaságokban egy másik fogalommal jellemezték: a második gazdaság) az állandóan újratermelődő hiányjelenségeket kísérte. E szektor tanulmányozása akkor kezdődött el, amikor felszínre kerültek az állami tulajdonú szektor hiányosságai és szisztematikus empirikus kutatás kezdődött az állami szektor és az azt kiegészítő informális szektor tényleges működésének leírására. A poszt-szocialista társadalmakban a rejtett gazdaság elemzését felgyorsították az ebben az időben tapasztalt negatív jelenségek: a költségvetési deficit rohamos növekedése, amelyet részben az adóelkerülés és adócsalás okozott, valamint az a nagymértékű output-visszaesés, amelyet a hivatalos statisztikai adatok mutattak.

Napjainkban néhány poszt-szocialista országban (különösen a Szovjetunió utódállamaiban) a gazdaság működése szinte szabályozhatatlanná vált, részben a nagy kiterjedésű rejtett gazdaságnak és korrupciónak köszönhetően. Más poszt-szocialista országokban azonban a rejtett tevékenységek korábbi rohamos növekedése lassulni látszik, bár a rejtett gazdaság súlya ezekben az országokban még mindig nagyobb mint a fejlett piacgazdaságokban.

A rejtett gazdaság egyik fő jellegzetessége az, hogy természetéből fakadóan nagyon nehezen mérhető. Mind a fejlett piacgazdaságokban mind pedig a poszt-szocialista országokban különböző módszerek születtek annak érdekében, hogy meghatározzák abszolút és relatív nagyságát. Az egymással versengő, esetenként egymást kiegészítő becslési módszerek közül egyetlen egy módszer sem emelkedik ki, amely univerzálisan alkalmazható vagy elfogadott lenne. Távol állunk attól, hogy a rejtett gazdaság méretének kiszámítása rutinszerűen megoldható volna nagy számú országra és hosszú időhorizontra. Kívánatos lenne az is, hogy a különböző módszerek segítségével kapott eredmények összehasonlíthatók lennének. Az irodalomban található becslések összehasonlítása azonban meglehetősen bizonytalan, mivel ezek az eredmények különböző definíciókkal és módszerekkel készültek.

Korábbi dolgozataimban (Lackó 1995, 1996, 1998) bemutattam és elemeztem azokat a módszereket, amelyek az irodalomban találhatók, összefoglaltam a rejtett gazdaság fő jellegzetességeit, és kidolgoztam egy új módszert, az ún. háztartási elektromos áram fogyasztásán alapuló megközelítést. E módszer alapfeltevése az volt, hogy minden országban a háztartási áramfogyasztás egy része a rejtett gazdasággal kapcsolatos. Azt feltételeztem, hogy egy ország háztartási áramfogyasztását egy sor tényező határozza meg, mint pl. a lakosság száma, a fejlettség színvonala, az ország klimatikus elhelyezkedése, az áram ára, az egyéb energiákhoz való hozzájutás lehetősége, de ezeken kívül a rejtett gazdaság nagysága is befolyásolhatja. A módszer hasznosnak bizonyult a fejlett piacgazdaságok rejtett gazdasága méretének meghatározására.

Ez a dolgozat kísérletet tesz a fenti módszernek az átmeneti országok specialitásaihoz igazodó adaptálására, s így több átmeneti ország rejtett gazdasága nagyságának a meghatározására. Ezen kívül elemezzük a rejtett gazdaságok nagyságának időbeli alakulását, országok szerinti eltéréseit és kapcsolatukat az adott gazdaságok néhány látható és mérhető jellegzetességeivel.

A dolgozat 2. része röviden áttekinti a rejtett gazdaság különböző definícióit, a 3. rész ismerteti a piacgazdaságok rejtett gazdasága nagyságának meghatározására született becslési módszereket és eredményeiket. A 4. rész egy, az átmeneti országok rejtett gazdasága nagyságának napjainkban széles körben elterjedt becslési módszerét (Kaufmann és Kaliberda módszere) kritizálja. Az 5. rész ismerteti az átmeneti országokra kidolgozott háztartási áramfogyasztás elemzésén alapuló módszert és eredményeit. Ezután összehasonlításokat végzünk a rejtett gazdaság nagysága alapján a poszt-szocialista országok között, s elemezzük az átmenet során tapasztalt időbeli jellegzetességeket. Az összehasonlítás kiterjed a fejlett piacgazdaságokkal való összemérésre is. A 6., 7., 8. és 9. részben a rejtett gazdaság nagyságának a gazdaság működésére ható néhány közvetlen és közvetett kapcsolatát elemezzük a poszt-szocialista országokban, különös tekintettel a korrupcióra, a hivatalos magángazdaságra és a munkanélküliségre. A dolgozat végén külön részben vizsgáljuk a magyarországi kistérségek háztartási áramfogyasztásának magyarázó tényezőit, amelyből a rejtett gazdaság területi eloszlására próbálunk következtetni.