Összefoglaló

A tanulmányban a magyarországi vállalati és lakossági konjunktúra felvételek módszereit elemezzük abból a célból, hogy fényt derítsünk a mintavételi eljárásból, a kérdezési szituációból és a feltett kérdések és válaszlehetőségek megfogalmazásából adódó olyan tényezők létére, amelyek torzítják, illetve szélsőséges esetben értelmetlenné teszik e konjunktúra vizsgálatok eredményeit, korlátozzák felhasználhatóságukat. Vizsgáljuk a mintavételi eljárások, az alkalmazott kérdezési technikák, kérdőívek, kérdések és konjunktúra indikátorok jellemzőit és ezek különbségeit. Vizsgáljuk továbbá a kiválasztott sokaság és a felvételek homogenitását, továbbá az egyes felvételek torzítottságát. A vizsgálat hat vállalati és két lakossági felvételre terjed ki. Az eredmények alapján azt mondhatjuk, hogy bár a magyarországi empirikus konjunktúra felvételek sokszínű képet mutatnak, ez a sokszínűség inkább kedvezőtlen jelenségként értelmezhető. Az egyes felvételek mindegyike valamilyen - korrigálható - hiányossággal terhelt. Hol itt, hol ott bukkan el egy-egy olyan - többnyire pénzhiányból fakadó - megoldás, amely esetenként komoly kétségeket ébreszt az adott felvétel érvényességét és pontosságát illetően.

Abstract

The study analyses the methods of conducting business and consumer surveys in Hungary. The aim is to explore the existence of factors that, deriving from the process of sampling, interview situation and the formulation of interview questions and possible responses, would distort or, in an extreme case, even render the outcome of consumer surveys meaningless. We are analysing the features of sampling processes, the interview techniques used, the features of questionnaires, questions and consumer indicators as well as the differences of individual consumer or business surveys. We are also analysing the homo-geneity of the selected multitude as well as distortions in the individual surveys. The analysis covers six business and two consumer surveys. We can say on the basis of the results that, although the business or consumer surveys in Hungary reflect a rather varied picture, this diversity can be rather seen as an unfavourable phenomenon. Each of the individual surveys bear some sort of shortcoming that can be rectified. At one place or another one comes across a solution - primarily due to lack of money - that may elicit serious concerns over the validity and accuracy of the survey.