Abstract

Thesis: Examples of Western developed economies show a strict correlation between the state of services sector and the level of economic development. Services should be considered as a catalysator in a modern economy.

Services play a key role in macroeconomic development, in reducing unemployment, in relieving economic crisis and a key role in knowledge-based economy.

Efficiencies of service provisions enable the growth of all other sectors which rely on services as inputs, while neglecting of vital service branches doom many other sectors to failure.

Starting from the above thesis a general picture of the state of services, particularly business services is given before and after the transition, in order to pinpoint the effect of the transition process from socialism to capitalism.

1. The state of services before the transition in Hungary

During decades of socialism infrastructure and services can be characterized as not only of low standard, but far lagged behind the general level of the country's economic stage of development. It has been a consequence of a deliberate single-minded economic policy pushing back the development of the service sector as many branches of it was declared as "unproductive".

The low standard of services like telecommunication, banking and financing systems, communication hindered many other sectors of the economy. The situation was aggrevated by the fact, that certain very important business services like auditing and consulting companies, adequate legal background which are fully extended in developed countries simply did not exist. They should have been newly established from the scratch.

2. The development of business services in transitional Hungary

One of the most important milestones of the transition was the enactment of the Company Law January 1, 1989, which made pssible the accelaration of the privatization process.

From 1989, the starting point of free undertaking, the number of firms providing business services has grown about twice as fast as the number of all firms. At the same time foreign participation also grew rapidly. All in all, privatization had a positive impact on the development of business services. The rapidly expanding private ownership in every sector of the economy boasted the emerge of business services.

Altough the weigh of services has been significantly increased during the transitional years, it can not be stated that the quality and quantity of services is adequate.

3. The role of the state

The extensive experience about the dynamic and evolving nature of services' role in developed economies should force governments in transitional economies to implement equally dynamic and flexible public policy toward services. A well-functioning economy requires a delicate combination of government and markets which should be the heart of a development strategy. In this partnership each partner is assigned certain domaines of responsibilities. The governments of transitional economies should employ crucial instruments as part of the development strategy to promote and boast services underlying the development of the whole economy.

Összefoglaló

Állítás: A fejlett nyugati országok példái azt igazolják, hogy szoros korreláció mutatható ki a gazdasági fejlettség színvonala és a szolgáltató szektor fejlettségi állapota között. Modern gazdaságokban a szolgáltatások katalizátor szerepet játszanak.

A szolgáltatások kulcsszerepet játszanak a makrogazdasági fejlődésben, a munkanélküliség csökkentésében, a gazdasági válságok enyhítésében, valamint a tudományos megalapozottságú gazdaságban.

A hatékonyan működtetett szolgáltatások elősegítik a szolgáltatást felhasználó gazdasági szektorok növekedését, ugyanakkor a szolgáltatások fejlesztésének elhanyagolása más szektorokat is hanyatlásra kárhoztat. A tanulmány ebből a tételből kiindulva általános képet fest a szolgáltatások helyzetéről, különös tekintettel az üzleti szolgáltatásokra, a gazdasági átmenet előtti és utáni időszakban, s rávilágít az átmenet során bekövetkező változásokra.

1. A szolgáltatások helyzete Magyarországon a rendszerváltás előtt

A szocializmus évtizedei alatt a szolgáltatások és az infrastruktúra nem csak hogy alacsony színvonalú volt, de messze elmaradt még az ország gazdasági fejlettségi szintjétől is. Ez egy szándékosan egyoldalú gazdaságpolitika szükségszerű következménye, amely háttérbe szorította a szolgáltató szektorok fejlesztését, arra hivatkozva, hogy ezek az ágazatok improduktívak.

Olyan szolgáltató ágazatok, mint a telekommunikáció, bank- és pénzügyi rendszer, szállítás és hírközlés elmaradottsága természetesen gátolták számos más gazdasági ágazatnak a fejlődését is. Az átmenet időszakára a helyzetet még súlyosabbá tette az a tény, hogy a nyugati országokban olyan fejlett és kiterjedt szolgáltató ágazatok, mint az auditálás, tanácsadó cégek léte, vagy adekvát jogi háttér Magyarországon egyszerűen nem is léteztek. Ezeket a semmiből kellett megteremteni.

2. Az üzleti szolgáltatások fejlődése az átmeneti Magyarországon

Az átmenet szempontjából az egyik legfontosabb jogi lépés a Társasági törvény törvénybeiktatása 1989. január 1-én, amely lehetővé tette a privatizációs folyamat felgyorsítását.

1989-től kezdődően teljesen zöld utat kapott a szabad vállalkozás. Üzleti szolgáltatásokat nyújtó cégek száma kétszer olyan gyorsan növekedett, mint általában a vállalkozások száma. Ezzel egyidőben jelent s növekedésnek indult a külföldi tőkebeáramlás.

Mindent egybevetve megállapíthatjuk, hogy a privatizációnak pozitív hatása volt az üzleti szolgáltatások fejlődésére. A gyorsan expandáló magánvállalkozások erjesztő hatással voltak az üzleti szolgáltatások fejlődésére és súlyuk növekedésére. Mindezek ellenére sem állíthatjuk, hogy a szolgáltatások minősége és mennyisége adekvát lenne.

3. Az állam szerepe

A fejlett gazdaságok dinamikus és fejlődő szolgáltatási ágazatairól szerzett sokirányú tapasztalathalmaz kincsesbánya lehetne az átmeneti gazdaságok kormányai, gazdaságpolitikusai számára hasonlóan dinamikus és rugalmas gazdaságpolitika folytatásához a szolgáltatások területén. Egy jól működő gazdaság az államnak és a piacnak egy nagyon kényes egyensúlyát kívánná meg, amelyben mindegyik szereplőnek meglenne a saját felelőssége.