Összefoglalás

Tanulmányunkban három kelet-közép-európai ország: Csehország, Lengyelország és Magyarország külkereskedelmi integrációját vizsgáltuk az ún. gravitációs egyenlet segítségével. Ezen modell szokásos változói mellett figyelembe vettük a külföldi közvetlen befektetések állományát (FDI) is a magyarázó változók között. Eredményeink szerint a legfontosabb nyugat-európai viszonylatokban Magyarország integrálódott a leggyorsabban. Csehország exportja is integrálódott, bár ebben a relációban még jelentős kihasználatlan lehetőségek vannak. Lengyelország az export tekintetében kevésbé, az import esetében azonban gyorsan integrálódott. A CEFTA-térség szerepe az időszak alatt folyamatosan nőtt, de Csehország kivételével a tényleges és a potenciális külkereskedelem szintje még messze esik egymástól. A dél- kelet-ázsiai országok felől túlintegráltságot találtunk az importnál, ezzel szemben az export esetében nem tudtunk konvergenciát kimutatni. Az FDI külkereskedelem-teremtő hatását alátámasztották becsléseink. Paradox módon azonban a három ország potenciális külkereskedelme alacsonyabbnak adódott az FDI-változókat is magában foglaló modell becslésnél. Erre kétféle hipotézist állítottunk fel, melyek egyikét egy probit modellel alátámasztottunk. További vizsgálataink szerint a gravitációs egyenlet által becsült értékekhez kimutatható volt a konvergencia.