CÍMLAP
|
TARTALOM, ÖSSZEFOGLALÁS |
Tartalom
Előszó
Tartalmi összefoglaló
I. Az ágazati bérkülönbségek forrásai
1.1 Miért különböznek a bérek az ágazatok között (és különböznek-e egyáltalán)?
1.2 Az ágazati járadékok elemzése
1.2.1 A szelekció hatásának modellezése
1.2.2 A "hatékony bér" modellezése
1.2.3 Alku-modellek
II. Ágazati bérkülönbségek Magyarországon: örökség és változás
2.1 Ágazati béralakulás a szocializmus után
2.2 Ágazati bérváltozások nemzetközi összehasonlításban
2.3 Az ágazati bérkülönbségek változásának szerepe a bérszerkezet egészének
átalakulásában
III. Az ágazati bérkülönbségek magyarázata
3.1 Az ágazati járadékképződés modellezése: a járadékmegosztás problémája
3.2 Elemzés egyéni bérfüggvények segítségével
3.3 Elemzés kétlépcsős eljárással
3.3.1 A kétlépcsős eljárás
3.3.2 A becslés során felhasznált változók
3.3.3 A koncentráció és a szervezettség közötti kapcsolat
3.3.4 A szervezettség és a koncentráció hatása a bérekre
3.3.5 Kivételes esetek azonosítása
3.3.6 Eredmények
3.3.7 Az eredmények értékelése
3.4 Kétlépcsős becslés alágazati adatokkal
Hivatkozások
Függelékek
F1. Az ágazati járadékok időbeli pályája
F1.1 Az egységes ágazati kódok kialakítása
F1.2 A keresetek regressziós elemzése (1986-1997)
F1.3 Az ágazati járadékok időbeli pályája (1986-1997)
F1.4 Az ágazati járadékok összehasonlítása évpáronként (1986-1997)
F2. Nemzetközi összehasonlítások
F3. Az egyéni bérfüggvények mellékletei
F3.1 A módosított kétjegy ágazatkódok definíciója
F3.2 A 3.2 fejezet 1. specifikációjának egyenlete
F4. A kétlépcsős eljárás mellékletei
Összefoglalás
Tanulmányunk az ágazatok közötti kereseti különbségek mértékét, keletkezésük okait elemzi Magyarországon, a kilencvenes évek végén. Az 1.1. és 1.2. fejezetek röviden áttekintik az ágazatközi bérkülönbségekre vonatkozó legfontosabb elméleti megfontolásokat, bemutatják az elemzésükre szolgáló modellek alaptípusait. A 2.1. fejezet az ágazatok időbeni pályáját rajzolja meg, a szocializmus bomlásától a piacgazdaság megszilárdulásáig eltelt időben, 1986 és 1997 között. A 2.2. fejezet a kereseti pozíciókat, és változásukat nemzetközi összehasonlításban vizsgálja. A 2.3. fejezet azt elemzi, hogy mennyivel járult hozzá az ágazati differenciálódás a keresetszóródás általános növekedéséhez.
A leíró statisztikákból kibontakozó kép alapján a 3.1. fejezet nem kompetitív alku-modellt javasol a magyarországi helyzet elemzésére, majd empirikusan ellenőrizhető statisztikai modelleket vezet le a vállalati és munkavállalói járadékok keletkezésére vonatkozó feltevésekből. A 3.2. fejezet egyéni bérfüggvények segítségével, a 3.3. és 3.4. fejezet pedig két lépésben - a kiegyenlítő bérkülönbségek hatásától megtisztított ágazati bérek becslésével, majd ezek ágazati, illetve alágazati szint elemzésével - vizsgálja a szektorok közötti kereseti eltérések forrásait.
Tanulmányunk elé két megjegyzés kívánkozik. A tanulmány tárgya iránt érdeklődők egy része bizonyára terhesnek érzi majd a statisztikai részletkérdésekkel foglalkozó, meglehetősen terjedelmes részek olvasását. Sajnos, a technikai kérdések - melyeknek nemcsak az olvasása, az írása is fáradsággal jár - nem mellőzhetők az ágazati kereseti arányok elemzésében. Ágazati szinten "minden mindennel összefügg": a magas bérek a magas iskolázottsággal, a piaci koncentráltság a szakszervezeti aktivitással, a verseny élessége a munkaerő-forgalom intenzitásával, és még sorolhatnánk. Kevés területe van a munkaerőpiaci elemzésnek, ahol akkora lenne a tévkövetkeztetés kockázata, mint itt. A csomót csak apró mozdulatokkal lehet kibogozni, és helyes, ha az olvasó látja a kezünket: nem csalunk-e, szándéktalanul is.