Abstract

Hungary has been a front-runner in the transition to capitalism. It has also experienced exceptionally radical changes in employment and relative wages. One main feature of these changes is an enormous increase in the returns to skill. This paper argues that it is instructive to divide the process into two periods, divided by around the year 1995. The first period experienced major destruction of low-skilled jobs and large inter-sectoral reallocation, partly toward skill-intensive industries. Employment started to rebound in the second period, which has also seen a pervasive skill upgrade in all sectors. The skill premium in earnings started to grow even faster in the second stage because increasing demand for skill met a more and more inelastic supply in the short run. Long-run supply effects have been, however, strong as college enrollment rates soared. Introduction of new (foreign) capital seems to be a major factor behind increasing demand for skill. Foreign direct investment into Hungary was by far the largest among the transition countries until the late 1990's, but other Central-Eastern European countries started to catch up since. This suggests that the Hungarian experience might be helpful to predict labor market trends in other transition economies, especially those that attract significant foreign capital.

Összefoglalás

A munkaerőpiaci változásokat tekintve Magyarország a legradikálisabb átmeneti gazdaságok közé tartozik. Különösen igaz ez az iskolai végzettséggel összefüggő foglalkoztatási és kereseti egyenlőtlenségek terén: az iskola hozadéka rendkívüli mértékben megnőtt. Az alábbi tanulmány amellett érvel, hogy a folyamatokat érdemes két külön szakaszra osztani, amelyeket 1995 körül választhatunk ketté. Az első szakaszt az alacsony képzettséget igénylő munkahelyek tömeges megszüntetése és rendkívüli mértékű ágazatok közötti reallokaió jellemezte. Ez utóbbi részben magasabb képzettséget igényő ágazatok felé is irányult. A második szakaszban a foglalkoztatás csökkenése megállt, és minden ágazaton belül megfigyelhetjük a magasabb képzettségűek arányának növekedését. Az iskola bérekben mért hozadéka a második periódusban még gyorsabban nőtt, valószínűleg a rövid távon rugalmatlan kínálat miatt. Hosszú távon azonban erősek a kínálati reakciók, amit a megugró egyetemi-főiskolai beiskolázások mutatnak. A külföldi tőkének jelentős szerepe volt az iskola hozadékának emelkedésében. Minthogy Magyarország a 90-es évek végéig élenjárt a külföldi tőkebefektetések terén, a hazai munkaerőpiaci trendek segíthetnek a többi, később privatizáló átmeneti gazdaság helyzetének előrejelzéséhez.