CÍMLAP
|
TARTALOM, ISMERTETŐ |
Tartalom
Fillentő
Csitt-csatt
Ki szép, ki jó
Lábnyomok a porban
Füstifecskék
A birkaitató válú
A nihilista
Égi madár
Aki úr, az úr!
A macska
Kis Samu Jóska
Új földesurak
A szentjakabi iskola
Virágnyílás
Riport a pesti gyermekről
A füttyös kisfiú
Magyar költő dicsősége
A vaskereszt
Ebéd
Első nap az iskolában
Szombat este
A nyáj és pásztora
Disznótor
Az úr a tornácon
Ami megérthetetlen
Kis falvak, nagy bajok
Isten báránykái
Február, hol a nyár?
Tyúkleves
A kis fecskék táplálják a családot
Kép a Sárrétről
A Hármas-Körös egyszerű tragédiája
Kaszások a fák alatt
Gyerektelenek
Kapitalista a tanyán
Levél a dajkához
Az Ormánság kincse a gyermek
A világ végén már szép és jó
A Hortobágy tavaszi lélegzete
Judith és Eszter
A tűznek nem szabad kialudni
Giotto és Rafael
Esőleső társaság
Pityu és Bodri
A kondás legszennyesebb inge
Egyszer jóllakni
Kiserdei angyalok
Árverés a nádason
Csibe színházban volt
Barbárok
Csata
Hét krajcár
Szegény emberek
Sustorgós, ropogós tafotában
Tragédia
Mese a zöld füvön
Ismertető
Az iskola követelményeit szem előtt tartva, a kötet elsősorban a közvetlenebbül társadalmi mondanivalójú, egyszerűbb szerkesztésű és ismertebb elbeszéléseket tartalmazza. A Hét krajcár önéletrajzi ihletésű történetéből a látszólag humoros, valójában tragikus kicsengésű krajcárkeresgélés vérlázító következtetésekhez vezeti az olvasót. A Sustorgós, ropogós tafotában látszólag idilli faluképéről az elbeszélés végére derül ki, hogy mennyire hamis, mennyire csak a felszínen idilli ez a világ. A Szegény emberek az első világháború pusztításainak különös, rendkívül eredeti szempontból való ábrázolása; nem háborús történet, hanem azoknak a lelki, pszichikai sérüléseknek és következményeinek a drámai rajza, amelyeket a háború mindenkiben létrehoz. A kondás legszennyesebb inge egy kisfiú halála kapcsán mutatja be azokat az iszonyú különbségeket, amelyek "lent" és a "fent" világa között fennállnak. A Csibe-novellákat az egyik legjellemzőbb darab, a Csibe a színházban volt képviseli. A Világ végén már szép és jó című novella a kis négyéves állami gyerek, Rozika története: az Árvácskára emlékeztető rövid írás visszafokott hangja, tulajdonképpen apró, jelentéktelen eseményei ellenére is az egyik legtragikusabb, az embertelenséget leginkább felmutató Móricz-írások közül való.
Forrás: Legeza Ilona könyvismertetői
https://legeza.oszk.hu