Összefoglalás

Dolgozatom gondolatébresztőnek szánt empirikus összefüggések és hipotetikus magyarázataik gyűjteménye. Célja, hogy rendszerezze a hazai munkapiacot jellemző és jegybanki szempontból releváns stilizált tényeket. A munkakínálat elemzését a gazdasági növekedés feltételei és a kínálati oldali inflációs nyomás kontextusában végzem el; olyan kérdésekre keresek választ, mint hogy lesz-e megfelelő munkaerő- tartalék vagy szűk keresztmetszetek megjelenésére számíthatunk. Vizsgálom a gazdasági aktivitás és a foglalkoztatás megfigyelt és hosszú távon várható alakulását is: kimutatom, hogy a fejlett országokhoz képest elsősorban az idősebb népesség aktivitása marad el, továbbá, hogy a népesség demográfiai összetételének változása milyen hullámzást idéz elő az aktivitási rátában. Népesség-előreszámítás alapján megállapítom, hogy csak a korcsoportos aktivitási arányok európai szintekre ugrása mellett és csak sok év alatt érhetők el a fejlett országok aktivitási vagy foglalkoztatási arányszámai. Bemutatom az inaktívak, illetve a passzív munkanélküliek munkapiacra való, sokak által prognosztizált visszatérése ellen szóló elvi és empirikus érveket. Az intézményi foglalkoztatottság alakulása kapcsán jelzem, hogy az ipari szektor előretörése a piaci szolgáltatások és a mezőgazdaság rovására történt; miközben az állami szektor is növelte foglalkoztatási súlyát. Érvelek a foglalkoztatás illetve a bérek, az elemzők körében kedvelt fizikai/szellemi bontásának félrevezető volta mellett. A béralakulásról szólva, a reálárfolyam-elgondolások kontextusában megállapítom, hogy noha a nontradable szektor egésze nem mutat a tradable-nél magasabb bérdinamikát, az előbbin belüli piaci szolgáltatások egy része a többitől látványosan divergál.