Bevezetés

A piacgazdasági átalakulást kísérősúlyos gazdasági visszaesés velejárójaként Magyarországon a foglalkoztatottság a 90-es évek elején mintegy háromnegyedére zsugorodott, s jóllehet a korábban foglalkoztatott népesség jelentős része elhagyta a munkaerőpiacot (inaktívvá vált), tömeges munkanélküliség alakult ki. S bár 1994-től a gazdaság lassú növekedésnek indult, a foglalkoztatottság továbbcsökkent, és csak 1998-tól tapasztalható valamelyes foglalkoztatásbővülés. Ugyanakkor a munkanélküliség 1993 második felétől folyamatosan mérséklődik, és jelenleg már európai összehasonlításban viszonylag alacsony. A munkaerő-kereslet drasztikus visszaesése nem egyformán érintette a férfiakat és a nőket. Például a nők gazdasági aktivitása és foglalkoztatottsága lényegesen nagyobb mértékben csökkent, mint a férfiaké, ugyanakkor a munkanélküliség mindvégig a férfiak körében volt magasabb. Tanulmányunkban a nők 90-es évekbeli munkaerő-piaci helyzetének sajátosságait igyekszünk megragadni és megmagyarázni statisztikai adatforrások és kutatási eredmények felhasználásával.

Elsősorban a Központi Statisztikai Hivatal munkaerő-felméréseire támaszkodunk, amelyek sokrétű és a nemzetközi statisztikai szabványoknak megfelelő tartalmú információkat tartalmaznak a lakosság munkaerő-piaci helyzetéről. Ez az adatgyűjtés azonban csak 1992-ben indult, s így a gazdasági átalakulás kezdeti időszakát nem öleli fel. Ezért a foglalkoztatottság és munkanélküliség 1992 előtti alakulásának vizsgálatában az ún. munkaerőmérlegekre kell hagyatkoznunk, amelyek a munkaerő-felmérésekétől eltérő fogalomrendszert használnak, s viszonylag kevés munkaerő-piaci jellemzőről és csak nagyobb csoportokra összesítve tartalmaznak adatokat.

Az első fejezet a gazdasági átalakulás nyomán a nők és a férfiak munkaerő-piaci részvételében és foglalkoztatottságában bekövetkezett változásokat, a nők gazdasági aktivitását meghatározó tényezőket s az önfoglalkoztatás és a részidős foglalkoztatás mint sajátos foglalkoztatotti státusok súlyának nemek közötti eltéréseit tárgyalja. A második fejezet a nők és a férfiak munkanélküliségének jellegzetességeit veszi szemügyre, és megvizsgálja, hogyan befolyásolják a munkanélküliség valószínűségét a nők és a férfiak személyes és háztartási jellemzői, továbbá lakóhelyük települési és regionális s munkahelyük ágazati összetételének eltérései. Végül, a harmadik fejezet a munkanélküli segélyezés és az aktív munkaerő-piaci programok kiterjedtségének és eredményességének nemek közötti eltéréseiről tájékoztat.