---

Tartalom

ELŐSZÓ
KOLLEKTÍV ALKU ÉS BÉRMEGHATÁROZÁS

1. A kollektív megállapodások és a munkajog
Írta: Héthy Lajos

1 . A kollektív munkaügyi kapcsolatok és a politikai közeg
2. A vállalkozási szféra kettős - kvázi-centralizált és decentralizált - kollektív tárgyalási modellje
3. Az országos (bér)tárgyalások az Érdekegyeztet Tanácsban
4. Az országos bértárgyalások és megállapodások lehetséges korrekciói
5. Az ágazati (többmunkáltatós) és vállalati kollektív megállapodások
6. Az ágazati kollektív tárgyalások intézményes megerősítése
7. Összefoglalás
Hivatkozások

2. Decentralizált kollektív alku Magyarországon
Írta: Neumann László

1. Az országos és ágazati megállapodások vállalati hatásai
2. A vállalati munkaügyi kapcsolatok típusai
3. A vállalati kollektív szerződéskötés elterjedtsége
4. A magyarországi decentralizált kollektív alku európai összehasonlításban
5. Az állami beavatkozás lehetséges szerepe
Hivatkozások

3. Minimálbér, bérminimumok - alsó korlátok a bérmeghatározásban
Írta: Koltay Jenő

1. Dereguláció: a felső bérkorlát felszámolása
2. Kötelező minimálbér: az alsó korlát megjelenése
3. Éves bérajánlások: alsó és felső korlát?
4. Ágazati szerződések: bérminimumok szűk körben
5. Vállalati béralku: bérminimumok és "szerződéses bérek"
6. Dereguláció után: a béralku és/vagy a piac korlátai
Hivatkozások

MUNKAÜGYI KONFLIKTUSOK ÉS VITÁK

4. Sztrájkok és más direkt akciók a kilencvenes években Magyarországon
Írta: Berki Erzsébet

Adatok és módszerek
1. Az akciók számokban
2. Szervezők, résztvevők
3. Okok, célok, követelések
4. A viták jellemzői az akció előtt és alatt
5. Az akció jogszerűsége, a vita megoldása
6. Következtetések, javaslatok tanulságok
Hivatkozások

5. Munkahelyi, munkaügyi konfliktusok és viták, megelőzésük, megoldásuk eszközei - ahogy a munkavállalók látják
Írta: Tóth Ferenc

1. A kutatás célja, tárgya
2. A munkaügyi konfliktusokról, a munkaügyi vitákról és kapcsolatukról
3. A munkaügyi konfliktusok, konfliktustípusok a munkahelyeken
4. Hátrányos megkülönböztetés a munkavállalói érdekképviseleti szervezethez tartozás miatt - munkaügyi viták kezdeményezése
5. Egyéni munkaügyi viták, egyéni jogviták
6. A munkástanácsok konfliktusai, kollektív munkaügyi vitái
7. Munkaügyi konfliktusok és viták a rendszerváltás időszakában:
Hivatkozások

6. A munkahelyi diszkrimináció elleni jogvédelem problematikája Magyarországon
Írta: Nacsa Beáta

A dilemma
1 . Jogvédelmi lehetőségek a munkahelyi diszkrmináció ellen
2. A jelenlegi jogvédelmi rendszer hiányosságai
3. A diszkriminációt tiltó munkatörvényi szabály bírósági értelmezése és gyakorlata
4. A fordított bizonyítási teher
5. A hátrányos megkülönböztetés jogkövetkezményei
6. De lege ferenda
Hivatkozások

RÉSZVÉTEL ÉS KÉPVISELET

7. Üzemi tanácsok, szakszervezetek és munkáltatók
Írta: Tóth András

1. A munkaügyi kapcsolatok rendszerének átalakulása a rendszerváltás nyomán
2. A rendszerváltó évek jogfejlődése
3. A munkaügyi kapcsolatok rendszerének nyílt válsága a rendszerváltás után
4. Kísérlet a válság kezelésére: a munkaügyi kapcsolatok újraszabályozása
5. Az új Munka Törvénykönyve: az üzemi tanács intézményesítése és a szakszervezeti jogok újraszabályozása
6. Variációk egy témára: német modell magyar módra
7. Az üzemi tanács intézményesülése és hatása a munkaügyi kapcsolatokra
8. A munkaügyi kapcsolatok csendes válsága és az üzemi tanács szerepének kívánatos módosítása
Hivatkozások

MUNKAHELYI JÓLÉTI RENDSZEREK

8. A munkahelyi jóléti rendszerek a munkaügyi kapcsolatok kontextusában
Írta: Simonyi Ágnes

1. Szociálpolitikai reformok és a munkahelyek átalakuló jóléti rendszerei - viták, konfliktusok és alkuk
2. Nagyvállalati vezetők véleménye a gazdálkodói stratégiákól és a jóléti politikák szerepéről
3. Néhány következtetés a jóléti közjavakat illetően
Hivatkozások

---

Előszó

A politikai rendszerváltozás és a piacgazdasági átalakulás a munka világában is alapvető változásokat hozott, átrendezte a munkavállaló-munkáltató viszonyt, megváltoztatta az állam szerepét. Az új intézményi és jogi keretek között, a munkapiaci és gazdasági átalakulás sodrásában egy évtized alatt lezajlott, de még korántsem lezárult változások mára a piacgazdaságokból ismert, ugyanakkor sajátos vonásokkal rendelkező munkaügyi kapcsolat-rendszerré álltak össze.

Olyan kifejezések, mint a szakszervezeti pluralizmus, a reprezentativitás vagy a "lefedettség", a sztrájkaktivitás vagy a minimálbér-alku egyidejűleg váltak gyakorlati jelentőséggel bíró fogalmakká és az elemzés releváns kategóriáivá. A tudomány és az oktatás hol a változásokat megelőzve, hol azokat követve igyekszik honosítani a fejlett gazdaságokban industrial relations vagy labour relations néven kifejlődött diszciplinát. Ebben a nemzetközi tapasztalatok mellett elsősorban a hazai munka-tudományok eredményeire építhet. "A munkaügyi kapcsolatok rendszere és a munkavállalók helyzete" című konferencia-téma természetesen illeszkedett az MTA Munkatudományi Bizottságának égisze alatt, az MTA Közgazdaságtudományi Kutató-központ szervezésében rendezett konferenciák sorába, amelyek célja, hogy a résztvevők jobban megismerjék egymás legfrissebb kutatási eredményeit

A munkavállaló–munkáltató viszony átalakulását vizsgáló konferencia a közelmúltban indított, jórészt még befejezetlen kutatások kezdeti eredményeit vitatta meg, arra is választ keresve, hogy az új jogszabályok, intézmények, megállapodások és eljárások milyen védelmet nyújtanak a munkavállalóknak a fokozatosan teret nyer piacgazdaság körülményei között. Az 1999. november 17–18-án, Csopakon elhangzott előadások szolgáltak a kötetben közétett írások alapjául. A vita figyelembevételével átdolgozott, továbbfejlesztett és kötetbe-szerkesztett tanulmányok egy további írással kiegészítve, a kollektív alku és a bérmeghatározás, a képviselet és részvétel, a munkaügyi konfliktusok és viták, valamint a munkahelyi jóléti rendszerek kérdései köré csoportosítva jelennek meg. A témaköröket a tanulmányok változatos módon, de többnyire "egyoldalúan", a jogi, a közgazdasági vagy a szociológiai vonatkozások, az empirikus, az összehasonlító vagy az általános összefüggések oldaláról közelítik meg. Az eltérő megközelítésekből, az egymással sokszor vitatkozó megállapításokból és következtetésekből ugyan töredékes, de reményeink szerint érvényes kép állítható össze a formálódó magyar munkaügyi kapcsolat-rendszerről, annak alapvonásairól, működéséről és hiányosságairól.

---