---

Tartalom

SZERKESZTŐI ELŐSZÓ

KÉPZETTSÉG, FOGLALKOZTATÁS, BÉR

1. A gazdasági átalakulás két szakasza és az emberi tőke átértékelődése Magyarországon, 1986-1999: A bér-szerkezet átalakulása
Írta: Kertesi Gábor és Köllő János

1. A relatív bérek alakulása
2. Az átértékelődés keretei: munkahelyrombolás és munkahelyteremtés
3. A relatív termelékenység becslése
4. Követeztetések
Hivatkozások

2. Fiatal szakmunkások a munkapiacon
Írta: Liskó Ilona

1. Munkapiaci helyzet
2. Munkahelyek
3. Továbtanulás

3. Pályakezdő diplomások a munkaerő piacon
Írta: Galasi Péter, Timár János és Varga Júlia

1. Iskolai életpálya
2. Munkaerőpiaci státusz
3. Képzettség és munkaerőpiaci illeszkedés
4. Képzettség és kereset
Hivatkozások

KIHÍVÁSOK: EXPANZIÓ, OKTATÁSI EGYENLŐTLENSÉG, ELKÜLÖNÍTÉS

4. A középfokú oktatás expanziója: problémák és perspektívák
Írta: Halász Gábor

1. Az expanzió fogalma
2. A 90-es évek expanziós folyamatainak mutatói
3. Az expanziót befolyásoló tényezők
4. Az expanziót kísérő strukturális változások
5. A következ évtized várható folyamatai
6. Az expanzió menedzselésének politikája
7. Konklúzió
Hivatkozások

5. A közoktatás-finanszírozási rendszer hatása az oktatás egyenlőségére, 1990-1997
Írta: Varga Júlia

1. Egyenlőség, egyenlősítés
2. Az adatok
3. A közoktatás finanszírozási rendszere Magyarországon
4. Kiadási egyenlőtlenségek, 1991-1997
5. Pénzügyi semlegesség: a támogatások hatása az önkormányzati ráfordításokra
6. Következtetések
Hivatkozások

6. Elkülönítés és következményei a cigány gyerekek általásos iskolai oktatásában
Írta: Havas Gábor

1. Kitörési pont: az iskola
2. Hova járnak iskolába a cigány gyerekek?
3. Lakóhely és iskola
4. Az iskolák közötti szelekció - a nem cigány gyerekek
iskolai elvándorlása
5. Az iskolán belüli szelekció

VÁLASZKÍSÉRLETEK, REFORMTERVEK

7. Oktatási reformterv a tanulási problémákkal küszködő, hátrányos családi hátterű gyermekek megsegítésére az alapfokú oktatásban
Írta: Kertesi Gábor

1. A 21. század egyik legnagyobb kihívása: a munkaerőpiacon versenyképtelen rétegek társadalmi integrációjának problémája
2. A magyar lakosság iskolázottsági szintje: mítoszok és valóság
3. Hogyan lehet ezen változtatni? Szempontok és előzetes megfontolások
4. Egy reformelképzelés vázlata
Hivatkozások

8. Az államilag finanszírozott felsőoktatási férőhelyek elosztása: bürokratikus koordináció versus kvázipiaci allokációs modell
Írta: Semjén András
1. Jogi keretek
2. A bürokratikus koordináció működése a gyakorlatban. Esettanulmány: a 2000. évi keretszámok meghatározása
3. Kvázipiaci modell az államilag finanszírozott férőhelyek elosztására
Hivatkozások

---

Előszó

A magyar munkaerőpiac a rendszerváltás óta számos jelentős változáson ment keresztül. Megváltoztak a munkáltatók emberi erőforrással kapcsolatos elvárásai és attitűdjei, a magasabb képzettség irányába tolódott el a munkaerő-kereslet szerkezete. Elsősorban a munkaerő-piacra újonnan belépők esetében határozottan felértékelődött a tudás, a képzettség anyagi elismerése, a korábbi oktatási karrier bér-meghatározódásban betöltött szerepe. A piacgazdasági átalakulás után jelentősen visszaesett a foglalkoztatás, megjelent és a kezdeti gyors felfutás és azt követő csökkenés után meglehetősen magas szinten stabilizálódott a tömeges munkanélküliség, jelentősen megnőttek a bérkülönbségek, nagymértékben átalakultak a kor-kereseti görbék, stb.

A fenti munkaerő piaci jelenségek többségének hátterében fontosmagyarázó tényezőként az oktatás húzódik meg. Szinte közhelyszámba megy, hogy az oktatási pályafutás, az iskolai végzettség ma már hazánkban is a munkaerő-piaci érvényesülés mind fontosabb meghatározója. A részletesebb munkatudományi vizsgálódások az utóbbi években azonban sok, a közhelyeken messze túlmutató, sokszor már-már meghökkentő részletét is feltárták annak, ahogy a valóságban az oktatás jelzett felértékelődése zajlik.

Épp ezért jelentős várakozás előzte meg az MTA Munkatudományi Bizottságának és az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpontjának 2000. novemberi, sziráki konferenciáját, ahol a résztvevőknek több nézőpontból (a közgazdaságtan, a szociológia, az oktatáskutatás megközelítéseit egyaránt alkalmazva, felhasználva) is lehetősége volt a témával kapcsolatos legfrissebb kutatási eredmények alapos megismerésére és megvitatására.

---