CÍMLAP
|
TARTALOM, BEVEZETÉS |
Tartalom
1 . Borsod-Abaúj-Zemplén megye munkaerő-piaci helyzetének rövid jellemzése
1.1. A munkanélküliek számának alakulása 1987-1996 között
1.2. A munkanélküliség földrajzi eloszlása a megyében 1996 augusztusában
1.3. Borsod-Abaúj-Zemplén megye közoktatási helyzetének jellemzése
1.4. A cigányság helyzete Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
1.5. Összegzés
2. A szerencsi kistérség munkaerő-piaci helyzetének általános jellemzése
2.1. Bevezetés a kistérségről
2.2. A munkanélküliek számának alakulása 1991. december és 1996. szeptember
között
2.3. Területi eltérések jellemzése a kistérségben a munkanélküliségi ráta alapján
2.4. A cigányság helyzetének munkaerő-piaci szempontú jellemzése
2.5. A foglalkoztatási szerkezet jellemzői a térségben
2.6. A regisztrált munkanélküliek számának alakulása a térségben egy éven belül
3. A szerencsi kistérség főbb munkanélküliségi mutatói 1996 szeptemberében
3.1. Általános munkanélküliségi mutatók
3.2. A munkanélküliek belső tagozódása
4. A munkanélküliség kezelésére felhasznált stratégiák a szerencsi kistérségben
4.1. Munkahelyteremtés
4.2. Részmunkaidő
4.3. Támogatás vállalkozóvá váláshoz
4.4. Átképzés
4.5. Előnyugdíj
4.6. Közhasznú munkavégzés
5. A munkanélküliségi mutatók változásai 1996. szeptember és 1997. május
között
5.1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye jellemzése
5.2. Szerencs és körzetének jellemzése
5.3. A szerencsi kistérség főbb munkanélküliségi mutatói 1997. május hónapban
6. Összefoglalás
Irodalomjegyzék
Bevezetés - részlet
A dolgozatot - mintegy bevezetésként - a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei munkanélküliség kialakulásának és mai helyzetének rövid áttekintésével kezdem, hiszen a szerencsi kistérség ezen nagyobb egység szerves része, így munkaerő-piaci folyamatai sem értelmezhetők a megyei adatok legalább részben történő bemutatása nélkül. Mindezt azért is szükségesnek tartottam, mert a szerencsi kistérségre vonatkozó adatokból csak úgy derülnek ki a térség sajátosságai, ha rendelkezésre áll néhány adat a megye egészére vonatkozóan is, lehetővé téve ezzel a szükséges összehasonlításokat.
Bizonyára nem kell különösképpen megindokolni azt, hogy miért érdemes foglalkozni a megye, illetve ezen belül a szerencsi kistérség munkaerő-piaci szempontból történő vizsgálatával. Sajnos már nagyon régóta, gyakorlatilag 1987-től kezdve Magyarország északkeleti régiója a munkanélküliek abszolút számát és a munkanélküliségi rátát tekintve is tartósan az országos élmezőnyben foglal helyet, és bár a munkanélküliség egyes megyékben eltérő okokból jelentkezett, a probléma súlyossága mind a mai napig jellemző az egész országrészben. A fentebb elmondottak ellenére azonban a munkanélküliségi mutatók ebben a térségben is állandóan változnak, ahogyan ezt az 5. Fejezetben szereplő adatok tanúsítják.