Bevezetés: Az idő számlapénz

Ezt a mondást, ha nem is ebben a formában, mindenki nagyon jól ismeri, és az üzleti élet sajátja, minden vonatkozásában fontos szempont az idő. Minden gazdasági vállalkozás számára lényeges faktor, amit nem hagyhatnak figyelmen kívül, függetlenül attól, hogy milyen tevékenységet folytatnak. Ennek egyik oka a piaci szereplők közötti gazdasági verseny. Hiszen vegyük a szolgáltató cégek példáját: az ügyfél amellett a cég mellett fog dönteni, amelyik az adott szolgáltatást magas színvonalon, elfogadható áron és megfelelő határidőre képes elvégezni. A termelő tevékenységet folytató cégek esetében a határidők betartása lényeges, emellett pedig a kutatási, fejlesztési programjaik minél előbb vezetnek eredményre, annál nagyobb versenyelőnyre tehetnek szert a versenytársakkal szemben. A pénzügyi szektorban pedig rendkívül fontos szempont az idő. Gondoljunk a befektetési tevékenységekre, a tőzsdék működésére. Itt a döntéseket gyorsan kell meghozni (de ugyanakkor a döntésnek megalapozottnak is kell lennie - az elhamarkodott, nem eléggé átgondolt döntések igen kedvezőtlen eredménnyel zárulhatnak), és az üzletkötéshez szükséges pénzösszegnek rendelkezésre kell állnia. Hiába adódik egy igen kedvező lehetőség, ha az üzleti partner által küldött pénzösszeg még nem érkezett meg. Hiszen ha hitelt kell igénybe venni, és az ezzel járó terheket is figyelembe vesszük, lehet, hogy az adott lehetőség már nem is tűnik olyan előnyösnek. Ezért van szükség egy gyors elszámolásforgalmi rendszerre, amely lecsökkenti az átutalások időszükségletét. A pénzforgalom gyorsítása volt a magyarországi zsíró projekt egyik fő célkitűzése, a célok részletes ismertetésére a következő fejezetben kerül sor.

A szakdolgozatom témája a magyarországi elektronikus zsíró rendszer, amely gyakorlatilag egy sajátos "csomagküldő szolgáltatást" végez: a bankok egymás közötti átutalásait juttatja el a kedvezményezett bankokhoz. Olyan témát igyekeztem választani, amely egyrészt szorosan kapcsolódik a főiskolai tanulmányokhoz, ezen belül a pénzintézetekhez, másrészt újszerű és talán kevésbé ismert, és emellett közel áll az informatikához és a számítástechnikához is. Ezt azért érzem lényegesnek, mert a számítástechnika mára egyre nagyobb teret hódít magának mind a mindennapi, mind az üzleti életben, és így szinte mindenhol jelen van. Ez könnyű kezelhetőségének, sok irányú felhasználhatóságának köszönhető. Főleg a sokszor ismétlődő, monoton munkafolyamatok gépesítése jellemző. Másik fontos felhasználási lehetősége az adatfeldolgozás, adattárolás. Megkönnyíti a tárolt adatok lekérdezését tetszőleges szempontok szerint - tetszőleges összefüggésekben. Döntés előkészítési szakaszban is jól alkalmazható, különböző eseményeket, illetve ezek hatását lehet modellezni, vagyis választ adhatunk a "mi történne, ha..." típusú kérdésekre.

Most pár szót szeretnék ejteni arról, hogy mi mindenről is lesz szó a továbbiakban. Először is a következő fejezetben elemzem azon okokat, amelyek a rendszer kiépítését szükségessé tették. Bemutatom azt a céget, amely a rendszer gyakorlati megvalósításáért, kiépítésért és a működtetésért felelős, valamint a mindennapi üzemben részt vevő szervezeteket és feladataikat. Ezt a ma üzemelő elektronikus elszámolásforgalmi rendszer részletes bemutatása követi. Ezen belül szó lesz arról, hogy a bankok hogyan kapcsolódnak a rendszerhez, végigkövetem azt az utat, amelyet az átutalt pénzeszköz megtesz a kezdeményező ügyféltől a címzett ügyfél számlavezető bankjáig. És nem szabad megfeledkezni a számítógépes feldolgozásból eredő kockázatokról, problémákról, és a biztonsági kérdésekről sem. Ezután pedig az OTP Bank Rt. példáján keresztül vizsgálom meg az elszámolásforgalmi rendszer működését. Végül pedig röviden áttekintem a folyamatban lévő fejlesztéseket, azt, hogy milyen is lesz a jövő elszámolásforgalmi rendszere, aminek előkészítése már folyamatban van.